Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vagyonosodási vizsgálatról szóló törvény módosítását. A törvény célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok, miniszteri, miniszterelnöki és kormánybiztosok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel.
Társadalmi egyeztetés a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az ezekhez szükséges törvények módosításáról címmel jelent meg a módosítás tervezete a kormány oldalán.
Az összefoglaló szerint a törvény célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok, miniszteri, miniszterelnöki és kormánybiztosok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel. Kiemelték azt is, hogy az ilyen pozíciót betöltő személyeknek azzal a felelősségtudattal kell elfogadniuk tisztségüket, hogy az ő és hozzátartozóik esetleges vagyongyarapodását a hatóságok kiemelt figyelemmel követik.
Jogos társadalmi érdeknek nevezik, hogy az esetleges visszaélésszerű közhatalom-gyakorlásból eredő vagyongyarapodásról, a súlyos visszaélésekről a társadalom tudomást szerezhessen.
A törvényjavaslat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatául szabja, hogy az érintett személyek, valamint hozzátartozóik esetében egyedi kockázatelemzési eljárást folytasson elsődlegesen az adózáshoz kapcsolódó anomáliák feltárására.
Az eljárás kiterjedhet továbbá arra a személyre és gazdálkodó szervezetre is, akire vagy amelyre az érintett személy vagyont ruházott át.
E törvény alkalmazásában hozzátartozónak számít a házastárs és az élettárs, továbbá a közös háztartásban élő szülő, gyermek és a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
Az egyedi kockázatelemzési eljárás során a NAV a saját nyilvántartásaiban foglalt, továbbá megkeresés alapján más szervek adatbázisaiból – ideértve a külföldi hatóságok és szervek adatbázisait is – kért adatokat, valamint nyilvánosan elérhető adatokat használ fel, vizsgálata során ezen adatok összevetését és kiértékelését végzi el.
Az állami adó- és vámhatóság egyedi kockázatelemzési eljárása során az Integritás Hatóság részére küldött ez irányú megkeresés útján jogosult a vizsgálat alanyának és hozzátartozójának nem nyilvános vagyonnyilatkozatát megismerni. Ha valaki e törvény szerint nem minősül hozzátartozónak, de köteles vagyonnyilatkozat-tételre, annak az Integritás Hatóság őrzésében lévő vagyonnyilatkozatát a NAV az egyedi kockázatelemzési eljárás során nem jogosult megismerni.
Vizsgálatának eredményét az adóhatóság vizsgált személyenként egy-egy záródokumentumban összegzi, feltüntetve a következő eljárás lefolytatásának időpontját.
A záró dokumentumban foglaltakat egy alkalommal vizsgálja felül az állami adó- és vámhatóság, annak keltétől számított négy évet követő harminc napon belül kezdheti meg ezt. Ekkor egyedi kockázatelemzési eljárást folytat le, ideértve a záró dokumentumban foglalt megállapítások kiértékelését, és a záró dokumentum keltének időpontja óta eltelt időszakban keletkezett adatokkal történő összevetését.
A kockázatelemzés eredményéről szükség esetén – így különösen, ha a kockázatelemzés bűncselekmény gyanújára irányuló következtetéssel zárul – értesítést kap a NAV nyomozó hatósága, illetve feljelentést tesz a bűncselekmények felderítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egyéb szerveknél, így a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál, az ügyészségnél és a rendőrségnél.
Ha a kockázatelemzési eljárás megállapításaiból adókötelezettség – így különösen adóbevallási- vagy adófizetési kötelezettség – elmulasztására irányuló következtetés vonható le, a NAV az adókötelezettség alanyánál adóellenőrzést kezd.
A statisztikai adatokat nyilvánosságra is hozza az adóhatóság, miután a törvény előírja számára, hogy havonta, kereshető módon közzétegye a honlapján az egyedi kockázatelemzési eljárások tárgyhavi és összesített statisztikai adatait, köztük
Ilyen statisztika a törvény hatályba lépését követő 3. hónap 10. napján készül először.
Ha a vizsgálat alanyának megbízatása, illetve jogviszonya az e törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül szűnt meg, az állami adó- és vámhatóság az egyedi kockázatelemzési eljárást a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kezdi meg.
A társadalmi egyeztetés szeptember 30-ig tart.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
