20 milliárd forintot kaszált az állam a minimálbéreseken tavaly, idén háromszor ennyi bevétele lehet – állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján a Hír TV-nek nyilatkozó szakértő. A minimálbéresek nettó keresete ugyanis nyolc év alatt jóval kisebb mértékben nőtt, mint az utánuk fizetendő közteher.
„Az adócsökkentés, ez a béremelés, efelé a világ felé visz bennünket, hogy egy magyar ember azt mondhassa, dolgozom, van munkahelyem, és megéri dolgozni.”
2016 novemberében írta alá a miniszterelnök a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel kidolgozott, több évre szóló bérmegállapodást. A minimálbér emelése mellett a dolgozók után fizetendő járulékok is csökkentek, a szakértő szerint azonban az állam még így is jól jár.
„Olyan drasztikus módon emelkedett a minimálbér összege, hogy hiába csökkent tavaly 5 százalékkal, idénre újabb 2,5 százalékkal a járulék, összességében ez többlet-járulékbevételt eredményezett a költségvetésnek” – mondja Angyal József okleveles adószakértő.
http://mno.hu/
2010-ben 60 ezer forintot kapott a hónap végén egy minimálbéres, 2018-ban 92 ezret. Az adójóváírás eltörlésével az állam ma már jóval nagyobb szeletét vonja el a minimálbérnek mint korábban. A nettó minimálbér 8 év alatt 32 ezerrel, a bruttó viszont 64 ezer forinttal emelkedett, munkaadói járulékokkal együtt pedig 73 ezerrel. Ma tehát 34 százalékkal visz haza többet egy minimálbérért dolgozó mint 2010-ben, a cég aki foglalkoztatja viszont 43 százalékkal fizet többet mint 2010-ben. A különbözet az államnál landol.
A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint több tízmilliárd forintról van szó. „Az állam 2017-ben, NGM kimutatás, tehát nem én találtam ki, tiszta 20 milliárdot kaszált az egészen. Ebben az évben tiszta 60 milliárdot fog. Legjobb üzlet a világon. Csak a minimálbér emelésen. Behozta magának járulék oldalról, behozta magát SZJA oldalról. És hát bocsánat, ebből a pénzből senki nem Amerikába utazik, hanem elkölti a boltba, áfából” – fogalmazott Dávid Ferenc az Egyenesen stúdiójában.
A minimálbér emelését sok vidéki kistelepülésen csak úgy tudták megoldani, hogy csökkentették a munkaórák számát. A Baranya megyei Sellyén például szerdán már zárva tart a bolt. A környékbeli boltokat összefogó szövetkezet vezetője szerint nincs más választásuk. „Nem tudjuk kigazdálkodni annak a béremelésnek a fedezetét árrésben, mint ami szükséges. Tehát nem tudjuk megadni azt a bérnövekményt. Nyilvánvalóan ennek egy módja van csak, hogy csökkentjük a munkaidő alapot, ezzel szinkronban a nyitva tartást” – mondta Kovács Lóránt, a Drávamenti Áfész Szövetkezet elnöke.
Dávid Ferenc szerint borítékolható volt, hogy a kötelező emelés miatt a munkaadók ott fognak faragni a költségekből, ahol csak tudnak. „Ha engem belezavarnak egy béremelésbe, amit nem tudok kitermelni, amit előre megmondtunk, hogy nem tudja a vidéki Magyarország hazai vállalkozói, sem kereskedők, sem vendéglátósok, senki, emlékezzen vissza, sokat beszélgettünk mi ketten is erről, akkor mit csinálok? Odaadom a minimálbért, mert jogkövető magatartást akarok tanúsítani, mert előírja a kormányrendelet, és abba a pillanatban visszaveszem a kafetériát” – emelte ki a VOSZ főtitkára.
Az adószakértő szerint úgy ahogy van, elhibázott volt a minimálbéremelés. „Magyarországon egyre égetőbb probléma a munkaerőhiány. A munkaerőhiány megoldása pedig a bérek emelése lenne, de nem azoknak a béreknek az emelése, akik minimálbéren dolgoznak, tehát akiknél a hozzáadott érték az jóval kevesebb. Hanem a képzett munkaerőt kellene itt tartani” – nyilatkozta Angyal József.
Az okleveles adószakértő azt mondta, hogy vidéken bezárásokhoz, a tehetősebb helyeken, városokban pedig inflációhoz vezet a több éves minimálbéremelés, miközben a cégeknek nem marad pénzük a képzettebb dolgozók bérének növelésére, ezáltal pedig a megtartására.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
