Amikor az iszlám állam és más muszlimok által elkövetett rombolás képei tárulnak elénk, feladatunk annak tudatosítása, hogy mindebbe az iszlámot belevinni bűn, bárki is teszi.
Ha nem lettek volna muszlim tudósok, akik vallási indíttatásból felfedezték a világot, hogy ezzel felismerjék Isten teremtésének hatalmasságát, majd ha ezt nem közvetítették volna az emberiségnek, akkor Európa még mindig a sötét középkorban bolyongana. Igaz, most is ott bolyong, mert, ahogy a muszlimok egy csoportja visszatért az iszlám előtti sötétségbe, amit ma Iszlámnak nevez, úgy Európa is visszakanyarodott, legalábbis azzal, amit a keresztényi értékrenddel és az inkvizítorokat is megszégyenítő fogalmazással elénk tár. Vezető politikusaink, gondolkodásunkat meghatározó személyiségeink félretájékoztatása után most lássuk, mit hozott az igazi Iszlám az emberiségnek. Csupán egy töredéket közlök.
Muszlim tudósok, felfedezők, arabok, perzsák és törökök több száz évvel jártak Közép Európai kortársaik előtt. Hatással volt rájuk Arisztotelészi filozófia, a Platónt követők köre, Eukleidész, Archimédesz, Ptolemaiosz és mások. A muzulmánok számtalan felfedezéssel és könyvvel gyarapították az orvostudományt, sebészetet, fizikát, kémiát, csillagászatot, geometriát és más tudományterületeket.
Az alábbi bemutatás csak néhány olyan muszlim tudós életművét ismerteti a sok ezer közül, akik munkássága megváltoztatta a világot.
Abu Nasr Al-Farabi (872 – 950)
Alpharabius néven is ismert. Arab tudós, filozófus, a középkori gondolkodás megreformálásának kiemelkedő alakja.
Al-Battani (858 – 929)
Albatenius néven is ismert. Arab matematikus, tudós és csillagász, akinek a jelenleg is használatos év és évszakhosszak meghatározását köszönhetjük.
Ibn Sina (980 – 1037)
Avicenna néven is ismert. Perzsa filozófus, tudós, aki az Arisztotelészi filozófia továbbfejlesztője és az orvostudomány egyes diszciplínáinak létrehozója volt.
Ibn Battuta (1304 – 1369)
Shams ad-Din néven is ismert. Arab utazó, tudós, aki Rihlah címen megírta a történelem leghíresebb útleírását.
Ibn Rushd (1126 – 1198)
Averroes néven is ismert. Arab filozófus, tudós, aki Arisztotelész és Platón munkáit kommentálta, magyarázta, majd kiegészítéseivel a kor számára érthetővé tette.
Muhammad ibn Musa Al-Khwarizmi (780 – 850)
Algoritmi, vagy Algaurizin néven is ismert. Munkássága a hindu-arab számok és az algebra koncepciójának európai matematikába való bevezetése miatt vált híressé.
Omar Khayyam (1048 – 1131)
Perzsa matematikus, asztrológus, költő, a híres Rubaiyat (négysorosok) megalkotója.
Thabit ibn Qurra (826 – 901)
Thebit néven is ismert. Arab matematikus, orvos és csillagász, aki a Ptolemaioszi rendszert először továbbfejlesztette. A statika tudományának megalapozója.
Abu Bakr Al-Razi (865 – 925)
Rhazes néven is ismert. Perzsa alkimista, filozófus, a történelem egyik legnagyobb orvosa.
Jabir Ibn Haiyan (722 – 804)
Geber néven is ismert. A kémia arab atyja, akinek munkássága az alkímia és metallurgia megalapozását jelentette.
Ibn Ishaq Al-Kindi (801 – 873)
Alkindus néven is ismert. Arab filozófus, tudós, aki elsők között volt muszlim vándor-filozófus
Ibn Al-Haytham (965 – 1040)
Alhazen néven is ismert. Arab csillagász, matematikus, az optika alapelveinek megalapozója, akit híressé tettek tudományos kísérletei.
Ibn Zuhr (1091 – 1161)
Avenzoar néven is ismert. Arab orvos, sebész, aki megírta az Al-Taisir Fil-Mudawat wal-Tadbeer (Terápia és Diéta Egyszerűsítésének Könyve) művét, ami hatással volt az orvostudomány fejlődésére.
Ibn Khaldun (1332 – 1406)
Arab történetíró és történész, aki kora első nem vallási nézetekre alapozott filozófiáját fejlesztette ki. A modern történelemtudomány, szociológia és gazdaságtan előfutára volt
Ibn Al-Baitar (1197 – 1248)
Arab tudós, botanikus és orvos, aki szisztematikusan feljegyezte a középkori muszlim orvosok felfedezéseit.
.
Orientalista.hu – Mihálffy Balázs
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
