Aláírásra került az orosz Gazprommal az újabb hosszú távú gázvásárlási szerződés, amely ebben a bizonytalanságokkal teli világban tizenöt évre garantálni tudja Magyarország energiaellátásának biztonságát – jelentette be a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A tárcavezető az ünnepélyes aláíráson hangsúlyozta, hogy Közép-Európában az energiaellátás biztonsága mindig is kritikus fontosságú stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés volt. A földgáz pedig rendkívül fontos szerepet játszik ebben, és ez nem csupán magyar vagy térségbeli, hanem kifejezetten európai jelenség.
Kiemelte, hogy a földgáz-felhasználás mértéke 2020-ban 400 milliárd köbméter volt az Európai Unióban, és mértékadó vélemények szerint ezen energiaforrás jelentősége a belátható jövőben nem is fog csökkenni. Ennek kapcsán elmondta, hogy az EU gázfelhasználásának 48 százaléka tavaly a Gazpromtól származott, s az idei év első hét hónapjában 23 százalékkal nőttek a vállalat európai irányú szállításai. A második helyen a norvég források álltak az előző évben 24 százalékkal.
Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés. A lakásokat, házakat, családi otthonokat politikai állásfoglalásokkal kevésbé, gázzal annál inkább lehet fűteni, és ugyanez igaz az ipar működőképességére is
– fogalmazott.
Szijjártó Péter aláhúzta: a realitás az, hogy valós, működőképes alternatívák hiányában Magyarország energiaellátását jelenleg legbiztonságosabban, legkiszámíthatóbban a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés keretében lehet garantálni.
A megállapodás tíz plusz öt évre, azaz tizenöt évre szól, azonban tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik. Ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra:
3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől.
A külgazdasági és külügyminiszter ezen részletek ismertetését követően azt is elmondta, hogy az ár jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél. Ennek köszönhetően pedig szerinte megőrizhetők hosszú távon a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában.
„Lehet hangzatos nyilatkozatokat tenni diverzifikációról”, de a helyzet az, hogy bár Magyarország „elvégezte a házi feladatát”, számos más szereplő még nem teremtette meg az infrastrukturális feltételeit ennek – mondta.
Augusztus végén jelentették be, hogy egyezség jött létre a Gazprommal a szeptember végén lejáró, most érvényben lévő szerződés helyébe lépő, újabb hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási szerződés részleteiről.
A ceremónián Jelena Viktorovna Burmisztrova, a Gazprom elnökhelyettese is üdvözölte a megállapodást, és mindenekelőtt a földgáz fontosságát hangoztatta a beszédében. Rámutatott, hogy a klímacélok teljesítése érdekében különösen fontos ennek a biztonságos és hozzáférhető energiaforrásnak a használata.
Érintette röviden a szállítási útvonalak diverzifikálásának kérdését is, kiemelve, hogy október 1-jétől hat másik európai államot követően már Magyarországra is fog az új déli irányból érkezni földgáz.
Kijev berágott
Az ukrán külügyminisztérium a magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerződés kapcsán hétfőn közleményt adott ki, amelyben kezdeményezi az Ukrán-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő ülésének elnapolását, ezen kívül jelzi, hogy
az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben.
Az ukrán külügyi tárca
meglepődött és csalódott
Magyarország döntése miatt, miszerint 2021. szeptember 27-én Budapesten Ukrajnát elkerülő útvonalon történő gázszállítási szerződést kötött az orosz Gazprom konszernnel.
A közlemény kizárólag politikainak és gazdaságilag megalapozatlannak értékeli a döntést, amely „a Kreml kedvére és Ukrajna nemzeti érdekei, valamint az ukrán-magyar kapcsolatok kárára” született, és amely az ukrán külügyminisztérium szerint nem felel meg az 1991. december 6-án aláírt ukrán-magyar alapszerződés elveinek.
Magyarországnak továbbra is előnyösebb az ukrán tranzitútvonal használata, ami „lehetővé teszi a legrövidebb úton biztonságosan eljuttatni a gázt Európa országaiba” – áll a dokumentumban.
Szomorúan állapítjuk meg, hogy ez a döntés kárt okoz a kétoldalú ukrán-magyar kapcsolatok pozitív eredményeinek és tendenciáinak,
amelyek elérése érdekében komoly erőfeszítéseket tett az ukrán és a magyar tárcavezető – fogalmaz az ukrán külügyminisztérium.
Az ukrán fél abban bízott, hogy az Ukrán-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő budapesti ülése, amelyre szeptember 29-30-án került volna sor, „újabb pozitív lépés lesz a kétoldalú viszonyban”.
Az ukrán külügyminisztérium a vegyes bizottság ülésének elnapolását kezdeményezi, mert – mint a közlemény fogalmaz –
a magyar-orosz gázszerződés jelentősen befolyásolja Ukrajna és Európa energiabiztonságát, a kockázatok és fenyegetések sokoldalú elemzését igénylő új körülményeket teremt, valamint a régió országai cselekvésének összehangolását igényli a negatív következmények minimalizálása érdekében.
Emellett az Európai Bizottságtól azt kéri: állapítsa meg, hogy megfelel-e a magyar-orosz gázszerződés az európai energiaügyi szabályoknak – zárul az ukrán külügyminisztérium közleménye.
Moszkva visszaszólt
Ukrajna a szomszédja iránt érzett irigységből fordult az Európai Bizottsághoz azzal a kéréssel, hogy értékelje Magyarországnak a Gazprommal megkötött gázszerződését – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfői Telegram-bejegyzésében.
Amikor partnereink legközelebb meg fognak emlékezni „a totalitarizmus áldozatainak emléknapjairól”, fejükkel a posztszovjet térség felé bólintva, jusson eszükbe, hogy (a rendszer) táptalajául a szomszédok ellen irigységből tett feljelentések szolgáltak
– fogalmazott Zaharova.
(MTI)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
