Spanyol rendőrök letartóztatnak egy férfit, aki a közösségi médiában próbált toborozni az Iszlám Államnak és más szélsőséges csoportoknak
Még mindig a dzsihadista indíttatású terrorizmus számít a legkomolyabb terrorfenyegetettségnek az Európai Unióban − számol be legújabb jelentésében az Europol. Az Európai Unió bűnüldöző ügynökségének a minap közreadott dokumentuma, az Európai Unió terrorizmus helyzetéről és trendjeiről szóló jelentés 2021 (European Union Terrorism Situation and Trend Report 2021) azt a célt szolgálja, hogy friss adatokkal szolgáljon a terrorizmus helyzetéről és kilátásairól, méghozzá elsősorban az EU-tagállamok információi alapján.
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy tavaly a közvéleményt és a politikai döntéshozókat ugyan lekötötték a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések, azonban számos tragikus eset mutat rá arra, hogy – még a globális egészségügyi helyzet ellenére is – a terrorizmus továbbra is fenyegetettséget jelent az öreg kontinensen.
Az adatokat tekintve a helyzet aggasztó: összesen 57 terrorcselekmény történt tavaly az uniós országokban, további kettő Svájcban, és szám szerint 62 terrorizmushoz köthető eset történt az Egyesült Királyságban. A jelentés kiemeli, hogy a befejezett, meghiúsult vagy leleplezett cselekményekkel egyetemben összese 449 személyt tartóztattak le a hatóságok terrorizmus gyanújával az Európai Unióban. Összesen 21 embert öltek meg terrorista támadásokban, illetve hárman haltak meg az Egyesült Királyságban és egy ember Svájcban.
A dokumentum szerint a hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a támadások áldozatait – egyetlen kivétellel – véletlenszerűen jelölték ki.
Kivétel a francia középiskolai tanár meggyilkolásának esete volt: tavaly október 16-án, a franciaországi Conflans-Sainte-Honorine-ban a 18 éves, csecsen származású Abdoullakh Anzorov Allah akbar! kiáltással brutális kegyetlenséggel lefejezte a 47 éves, francia származású Samuel Paty középiskolai történelemtanárt, mert a szólásszabadságról szóló tanóráján Mohamed prófétáról készült Charlie Hebdo-karikatúrát mutatott be.
Az országban egyébként a legutóbbi terrortámadás idén a Párizs melletti Rambouillet-ben történt: egy Tunéziából származó férfi egy francia rendőrnőt szúrt meg életveszélyesen, Allah akbar! felkiáltással.
Nem fogunk meghajolni az iszlamista terrorizmus előtt – nyilatkozta akkor Emmanuel Macron francia államfő. Az eset apropóján a francia belügyminiszter, Gérard Darmanin még abban a hónapban egy terrorizmus elleni törvényjavaslatot mutatott be a miniszterek tanácsa előtt, ennek értelmében pedig többek között állandóvá teszik azokat a korábbi átmeneti intézkedéseket, amelyek a házkutatásokra, biztonsági terület létrehozására, istentiszteleti helyek bezárására, gyanús személyekkel szembeni korlátozó intézkedésekre vonatkoztak. A tervezet értelmében két évre emelkedik azoknak a szabadon bocsátott személyeknek az adminisztratív ellenőrzési és követési ideje, akiket terrorizmussal kapcsolatos ismételt bűncselekmények esetén legalább három vagy legalább öt év börtönbüntetésre ítéltek. Franciaország ugyanakkor még továbbment: augusztus 13-án az Alkotmánytanács szentesítette a „szeparatizmus ellenes törvényt”, amelyet Emmanuel Macron azért erőltetett, hogy visszaszorítsák az egyre terjedő vallási alapú társadalmi elkülönülést.
A közösségi oldalak is sok veszélyt hordoznak
Kihívást jelent számunkra, hogy felvegyük a harcot azok ellen, akik vallási megfontolásból térnek el a társadalom normális működésétől – nyilatkozta Macron még tavaly októberben, mikor beharangozta a törvényt. Akkor hozzátette: a franciák 2012 óta válnak időről időre áldozataivá az iszlamista terrornak; ideje volt hát, hogy a társadalom lassan felvérteződjön a fenyegetéssel szemben. A törvény többek között megbünteti azokat, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, hogy ezzel veszélyeztetik mások életét.
Az Europol jelentése kitér erre a fent említett jelenségre is: a jelentés szerint az uniós tagállamok az egyik legnagyobb veszélynek azt tartották, hogy nagyon sok fiatalt az online csatornákon, fórumokon és platformokon találják meg a terroristák, hogy a közös ideológia, közös világnézet alapján biztassák őket a terrorcselekmények elkövetésére.
Mi a közös a dzsihadista támadásokban?
A dokumentum részletezi, hogy a dzsihadista terroristák gyakran magányos elkövetők, és egyszerű támadási módszerek jellemzik őket: a bécsi incidenst kivéve, ahol lőfegyvereket is használtak, az elkövetők általában késsel támadnak. Szinte minden esetben 18 és 33 év közötti férfiak az elkövetők. Figyelemre méltó az a tény is, miszerint tíz dzsihadista indíttatású támadásból négy esetben az elkövetők uniós állampolgárok voltak.
Tízből öt esetben az elkövetők a menedékkérők, az illegális bevándorlók soraiból kerültek ki.
A jelentés arra is emlékeztetett: az úgynevezett külföldi terrorista harcosok (foreign terrorists fighters, FTF-ek) a koronavírus-járvány miatt tavaly nem tudtak könnyen hazatérni európai otthonaikba: bár közülük ugyan többen kiábrándultak a Iszlám Állam nevű terrorszervezetből (ISIS) és nem tartják magukat dzsihadista harcosoknak, mégis többek között Hollandia és Finnország is tartanak attól, hogy ezek a visszatérő katonák veszélyt jelentenek, nem tudnak beilleszkedni a társadalomba.
Olaszország annak az aggályának adott hangot, miszerint ezek a harcosok a közép-mediterrán migrációs útvonalon keresztül jutnak be Európába: a déli ország esetében a legnagyobb kockázatot a Tunézia felől érkezők jelentik, ahol a migránstranszfereket csempészek segítik.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
