Tíz milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot indít a kormány. A német kancellárral találkozik Berlinben Magyar Péter miniszterelnök novemberben. Ukrajna és Oroszország beleegyezett, hogy nem támadják egymás energetikai létesítményeit – közölte az amerikai elnök.
10 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot indít a kormány, és benyújtják az új átfogó gyermekvédelmi törvényt – jelentette be a miniszterelnök napirend előtt az Országgyűlésben. Magyar Péter megerősítette, hogy a rendszer reformja részeként a kormány „jelentős béremelést” hajt végre a gyermekvédelemben és a szociális ágazatban, novemberben és januárban.
A Mi Hazánk mindent támogat, ami a gyermekvédelemmel kapcsolatos védelmi intézkedés. Toroczkai László kijelentette ugyanakkor, hogy továbbra is ellenzik az azonos nemű párok örökbefogadási lehetőségét. A KDNP-s Rétvári Bence csak arról beszélt, hogy nem szabad kihasználni a gyermekek kiszolgáltatottságát, politikai célokra sem. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője a gyermekvédelmi intézkedésekre úgy reagált, a kormány ezzel akarja elfedni az üzemanyagárral és a költségvetéssel kapcsolatos problémákat. A miniszterelnök reagált a képviselői felvetésekre.
2030-ig új választási törvényt és új alkotmányt fogadna el a kormány – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth Rádióban. Magyar Péter szerint az új választójogi törvényt az új alkotmány elfogadása után érdemes kidolgozni, és mindkettőt széles társadalmi egyeztetéssel tervezik.
Legfeljebb 500 millió euró értékű eurókötvény kibocsátását tervezi a Mol. A vállalat tájékoztatása szerint a Mol a kötvénykibocsátás előkészítésére nemzetközi és hazai nagybankokat bízott meg.
A Paks II. atomerőmű alacsonyabb vízállás mellett is biztonsággal működik majd. – hangsúlyozta az erőművet tervező Roszatom vezérigazgatója Bécsben. Alekszej Lihacsov szerint a munka jól halad, és hajlandóak újratárgyalni a projektet a magyar kormánnyal.
A Tisza-frakció jelöltjeinek alkotmánybíróvá választását támogatta az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága a jelöltek meghallgatása után. A kilenc tagú bizottság Chronowski Nóra, Ligeti Miklós, Kovács András György, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt alkotmánybíróvá jelölését egyaránt nyolc igen szavazattal támogatta.
Constantinovits Miklós oxyológust és sürgősségi szakorvost nevezi ki az Országos Mentőszolgálat élére Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A döntés nyílt pályázat alapján született, amelyre kilencen jelentkeztek.
Nagy Veronika műemlékvédelmi szakember veszi át a magyarországi műemlékegyüttesek legjelentősebb helyszíneit kezelő szervezet, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetését. Az új ügyvezető több mint két évtizedes szakmai múlttal rendelkezik a műemlékvédelem területén.
Kiemelt agrárpolitikai célnak nevezte a méhészek támogatását az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium. A tárca szerint jövőjüket a minőségi méz tisztességes versenyfeltételeit megteremtő szabályok biztosíthatják.
Az árrésstoprendszer megszüntetését sürgeti a FruitVeB szakmaközi szervezet, mert meglátásuk szerint kedvezőtlenül hat a zöldség- és gyümölcságazatra. A szervezet szerint néhány éven belül eltűnhet a belföldön termesztett zöldség és gyümölcs a kiskereskedelemből, amennyiben nem lesz változtatás.
Az átlagsebesség-mérés bevezetését és a kirívó sebességtúllépés külön jogi kategóriává tételét vizsgálja a kormány – közölte a közlekedési és beruházási miniszter. Vitézy Dávid elmondta: továbbra is a gyorshajtás az egyik leggyakoribb oka a súlyos közúti baleseteknek.
Nem vallotta bűnösnek magát az erdő nélküli lombkoronasétány-ügy miatt indult büntetőperben Nyírmártonfalva korábbi Fidesz-KDNP-s polgármestere. Mindkét vádlott, az első rendű Filemon Mihály, illetve a másodrendű, az ügyben vállalkozóként közreműködő vádlott esetében egy év hat hónap, felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbüntetést indítványozott a Debreceni Járásbíróság.
A német kancellárral találkozik Berlinben Magyar Péter miniszterelnök novemberben. Orbán Anita külügyminiszter a német szövetségi külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Budapesten ismertette, hogy Magyar Péter a Konrad Adenauer Alapítvány éves konferenciáján tart beszédet.
Közös nyilatkozatban sürgette az Európai Unió északi-sarki jelenétének megerősítését Oroszországgal szemben 12 európai ország. A Finnországi tartott csúcstalálkozó résztvevői az erősödő orosz fenyegetés és Donald Trump amerikai elnök fenyegetései nyomán fogalmazták meg közleményüket.
Ukrajna és Oroszország beleegyezett, hogy nem támadják egymás energetikai létesítményeit – írta az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán. Korábban Donald Trump kérte az ukrán elnöktől az orosz olajfinomítók elleni támadások leállítását. Az amerikai elnök szerint a finomítókban okozott károk drágítják a dízelt és megnehezítik az üzemanyagszállítást, ami az egész világnak árt.
Az uniós tagállamok nagykövetei, egy nappal a határidő lejárta előtt, nem tudtak megállapodni az Oroszországgal szembeni uniós szankciók meghosszabbításáról. A Politico információi szerint a diplomaták ezért egy héttel, szeptember 22-éig kitolták a döntés határidejét.
Németországban rekordszintre emelkedett az E10-es benzin ára, az országos napi átlagár vasárnap literenként 2 euró 27 cent volt. A dízel ára 2 euró 40 centre nőtt, ami mindössze 4,3 centtel marad el a 2022-ben feljegyzett rekordtól.
Újabb történelmi csúcsra nőtt a dízel és a fűtőolaj ára Szlovéniában. A dízel literje 1 euró 99 centre vagyis 725 forintra, a 95-ös benziné 1 euró 72 centre, a fűtőolajé pedig 1 euró 60 centre drágult.
Horvátországban holnaptól literenként 6 centtel emelkedik a benzin és a dízel kiskereskedelmi ára. A benzin literje így legfeljebb 1 euró 73 centbe, a dízelé 1 euró 85 centbe kerül.
Egyedi szövetség kialakítására törekszik Kanada az Európai Unióval, de nem akar az unió tagjává válni – jelentette ki Mark Carney kanadai miniszterelnök. Ottawa a közös értékekre és gazdasági érdekekre épülő partnerséggel csökkentené az Egyesült Államoktól való függőségét.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett. A miniszterelnökök a walesi fővárosban, Cardiffban tartott csúcstalálkozón memorandumot írtak alá, ami szerint mindhárom országnak joga van ahhoz, hogy maga döntsön saját jövőjéről.
A Kereszténydemokrata Unió nyerte az alsó-szászországi önkormányzati választást 27,2 százalékkal, a Szociáldemokrata párt 24,6 százalékkal a második lett. Az Alternatíva Németországnak párt 15,9 százalékkal a harmadik helyen végzett, és több mint háromszorosára növelte támogatottságát a 2021-es eredményéhez képest.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
