A kézdialmási Hegyes-Jiros Közbirtokosság példaértékű beruházásba kezdett: egy modern, de a hagyományokat és a kézműves minőséget szem előtt tartó gyümölcsfeldolgozót hoztak létre. A Titkos ízek névre keresztelt márka történetéről, a működés kihívásairól és a jövőbeni tervekről Rancz Sándor, a közbirtokosság elnöke számolt be.
Munkahelyteremtés az erdő melléktermékeire alapozva
A gyümölcsfeldolgozó ötlete abból a szándékból fakadt, hogy a közbirtokossági tagoknak és a helyieknek munkalehetőséget teremtsenek. Mivel az erdő gazdag gyűjthető termékekben – például erdei gyümölcsökben és gombákban –, kézenfekvő volt, hogy egy feldolgozóüzemben gondolkodjanak.
A feldolgozó megvalósításához szükséges területet már 2010 környékén megvásárolták a polgármesteri hivatal segítségével egy kézdialmási családtól. A tényleges munka 2014-ben kezdődött el. Mivel a megpályázott AFIR-kiírás kötelezően előírta egy saját ültetvény meglétét is, vásároltak egy 3,5 hektáros területet, amelyen kéthektáros áfonyaültetvény található. Rancz Sándor kiemelte, a közbirtokosságok számára rendkívül ritkák az ilyen jellegű pályázatok, és Kovászna megyében valószínűleg az övék az egyetlen ekkora méretű feldolgozó, míg Hargita megyében elterjedtebbek a hasonló társulási fejlesztések. A támogatást végül a második próbálkozásra sikerült megnyerniük.
Prémium minőség és hagyományos receptek
A Titkos ízek nevet alapos kutatás után választották és védették le. A fő termékvonalat a saját termesztésű áfonya adja, de emellett egyéb erdei gyümölcsöket is feldolgoznak. A pályázati feltételek miatt a teljes feldolgozott mennyiség legfeljebb 50 százaléka származhat külső forrásból, a többit a saját termésnek kell lefednie.
A termékek különlegessége a 75 százalék feletti gyümölcstartalom és a kézműves technológia. Bár a gyümölcsválogatás kézzel történik, a főzéshez modern, rozsdamentes, dupla falú keverőedényeket és automata adagológépeket használnak – cél a tökéletes sterilitás és a 100 fokon történő fertőtlenítés.
A receptek kialakításában a Brassói Egyetem élelmiszermérnök professzora is segítséget nyújtott. Bár a piac részéről nagy az igény a cukormentes termékekre, a szakember tanácsára maradtak a hagyományos édesítésnél. Rancz Sándor elmondta, hogy a mesterséges édesítők vagy a fruktóz használata sokkal veszélyesebb és egészségtelenebb, mint a tiszta cukoré.
A feldolgozó kapacitása lehetővé teszi, hogy két-három emberrel naponta körülbelül 100–150 liter dzsemet főzzenek be a júliustól novemberig tartó szezonban. Az üzem mögött álló 3,5 hektáros területen egy 12×80 méteres öntözővízgyűjtő tavat is kialakítottak a rendkívül vízigényes áfonya számára, a medvék ellen kerítés védi a teljes birtokot.
Itt készülnek a kiváló minőségű termékek
Küzdelem a piacért és a munkaerőhiánnyal
A piacra való betörés nem egyszerű feladat, mivel a dzsemek és lekvárok piaca rendkívül telített, és a nagyüzemi, teljesen automatizált gyártók aláígérnek a kézműves áraknak. A közbirtokosság próbálkozott a Merkur üzletlánccal is, de az olcsóbb konkurens termékek miatt ott nem jártak sikerrel. Kovászna Megye Tanácsa segítségével azonban sikerült bejutniuk a sepsiszentgyörgyi Carrefour Áruházba, emellett egy brassói üzletben és közvetlenül a helyszínen is értékesítenek. A tavalyi főzésből származó termékek nagyjából 60 százalékát már sikeresen eladták.
„Aki már vásárolt tőlünk, az rendkívül elégedett volt a termék minőségével, így vannak visszatérő kuncsaftok is. A Székely Termék és Háromszéki Termék védjeggyel is rendelkező termékeinket a
titkosizek.ro oldalon is meg lehet rendelni. Én arra buzdítok és kérek mindenkit, hogy támogassák a helyi dolgokat, így a mi termékeinket is, mert ez a pénz helyben marad, munkahelyeket teremt és őriz meg, míg a multik által értékesített termékekről ez nem mondható el, és a minőségük sem ér fel a kézműves produktumokhoz” – mondotta Rancz Sándor.
A legnagyobb kihívást jelenleg a krónikus emberhiány jelenti, hiszen mindössze két állandó alkalmazottjuk van. Emiatt az elnök és munkatársa nem tud eljutni a hétvégi termékvásárokra és piacokra, ami komoly bevételkiesést jelent a vállalkozásnak, így a jövőben mindenképpen szeretnének találni egy erre alkalmas embert.
A pályázat monitorozási időszakából még három év van hátra, és addig tartaniuk kell a vállalt profilt, de ezután a meglévő fagyasztókapacitás kihasználásával, illetve új termékek bevezetésével szeretnék tovább bővíteni piaci jelenlétüket.
Modernizáció a vezetésben: levélben szavaznak a tagok
A beruházás mellett a közbirtokosság belső működését is teljesen átalakították és modernizálták. A hagyományos, kultúrotthonokban tartott gyűlések helyett bevezették a levélszavazást.
„Tagjaink több mint 40 százaléka már nem helyben él, sokan külföldön laknak, így korábban nem tudtak eljönni a gyűlésekre és beleszólni a döntésekbe” – magyarázta az elnök. Most minden érvényes szavazati joggal rendelkező tag postai úton megkapja az éves anyagot, a költségvetést és az elszámolásokat, a szavazatokat pedig levélben vagy akár beszkennelve, e-mailben is visszaküldhetik. Ez segít kiküszöbölni az elhalálozások utáni rendezetlen örökösödési jogokból fakadó döntésképtelenséget is, hiszen az alapszabály szerint csak az élő tagoknak van szavazati joguk.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
