Milyen lehetőségei vannak a párkányi régió időseinek? Hogy lesz jobb? Egyedül, idősotthonban, netán a gyerekeknél? Sok idősödő ember naponta töpreng ezen, de a családok is gondban vannak, ha valamely idős családtagjuk ápolásra szorul.
Mári néni két bottal jár, vagyis inkább egy bottal és egy kapával. Férje már régebben meghalt. Hiába ajánlgatják neki idegenbe szakadt fiai, hogy költözzön idősotthonba. Erről hallani se akar.
A faluban vannak az ismerőseim, akik azért rám nyitják az ajtót, itt a férjemmel közösen épített családi ház, a kert, ami a mindenem
– mondja és csendesen hozzáteszi, abban reménykedik, hogy még azelőtt meghal, mielőtt otthonba kerülne.
Márta a gyerekeinél lakik, sokszor magányos, ha azok munkában vannak.
Elmennék már valami otthonba. A múltkor láttam a televízióban, milyen jól élnek ott a lakók – beszélgetnek, bolondoznak, együtt ünnepelnek. Mennék én is, de mindig azzal ütik el, hogy jól gondoljam meg, ott se fenékig tejföl az élet
– kesereg.
Károly bácsi majd nyolcvanévesen került öregotthonba, családjának nem volt más választása, amikor ágynak esett. A lánya egy nála fiatalabbat ápol az osztrák sógoroknál, de muszáj dolgoznia, hiszen van még pár éve a nyugdíjig. Farkas Ivántól, Muzsla polgármesterétől, Nyitra megyei képviselőtől tudakoljuk, milyen lehetőségei vannak az időseknek a régióban. Településenként nagyon változó. A gondozói szolgálat, nappali foglalkoztató, nyugdíjas klub mind könnyebbé, gazdagabbá tehetik az idős emberek életét. Bár a rendszerváltás után sok településen felmerült, hogy egyes épületeket idősotthonokká kellene átalakítani, ez kevés helyen valósult meg a szigorú működési előírások és a magas fenntartási költségek miatt.
Párkány környéki szociális intézmények megyei, magán és civil szervezet által fenntartottak. Régebben hosszú várólisták voltak, most rögtön fel tudják venni a jelentkezőket, mivel a koronavírus-járvány okán jócskán megcsappant ezen intézmények lakóinak a száma. Megyei fenntartású a lelédi és a kovácspataki szociális otthon, Párkányban működik az Emberi Szív humanitárius szervezet által fenntartott idősek otthona és egy magán idősotthon is. A megyei fenntartású intézmények a leg-olcsóbbak, a magánszektorban jócskán felvitték az árakat. Ha nincs magas nyugdíja az ott lakónak, bizony a családnak kell az ellátás díját kiegészítenie
– magyarázza Farkas Iván.
A megyei képviselő emlékeztet, az előző év végén a törvényhozás a szakmai nyilvánosság és az érintettek bevonása nélkül olyan jogi változásokat hajtott végre, amelyek az önkormányzatokra nézve rendkívül hátrányosak. A január elsején életbe lépett törvénymódosítás arra kötelezi a településeket, hogy minden egyes lakójuk után, akik magán vagy nonprofit szervezetek (nem megyei vagy állami) által fenntartott intézményekben vannak elhelyezve, fizessenek havonta körülbelül száz eurót. Sőt, kétszer százat – egyszer fejpénz gyanánt, másodszor hozzájárulásként az intézmény rezsiköltségeihez. – A községre nézve a leghátrányosabb kombináció az, ha számos idős polgára van, akik közül többen magán nyugdíjasotthonban élnek és, a községben nem található szociális szolgáltatás. Ilyenkor arányaiban jelentős forrásokat von el a község költségvetéséből a hozzájárulás – emeli ki a képviselő.
Az Emberi Szív idősotthon
A párkányi otthonban főleg a szociálisan rászorulók kapnak helyet. Az intézménynek jelenleg negyven lakója és négy szabad helye van.
A Covid előtt hosszú várólistánk volt, mára ez megváltozott. A járvány alatt a családok nem adták otthonba szeretteiket, mert nem volt lehetőség a látogatásra, és több lett azoknak a száma is, akik maguk gondoskodnak idős betegükről. Egy részük azért, mert a járvány alatt munkanélkülivé váltak, de a megnövekedett gondozói díjak is arra ösztönzik a hozzátartozókat, hogy otthon ápolják idős, beteg családtagjukat. A család amíg bírja, felkarolja az időseket. Tulajdonképpen csak akkor kerülnek hozzánk, amikor már nagyon súlyos egészségi problémákkal küzdenek
– mondja el Silvia Bučeková, az intézmény igazgatója, aki 27 évvel ezelőtt kezdte itt a munkát, mint ápolónővér.
Megtudjuk, két-, illetve háromágyas szobáik vannak és van egy hatágyas, intenzív ellátást biztosító helyiségük is. Ez utóbbiban igen jók a körülmények a súlyos, magatehetetlen betegek ellátására. Az épületet Nyitra megyétől bérlik, ezért nagy átalakításokat nem végeznek az épületen, de felújításokra gyakran sor kerül. Kitér a falvakat hozzájárulásra kötelező törvénymódosításra.
Eddig a fizetés önkéntes alapon működött, de január elsejétől kötelező lett. A községek kézzel-lábbal tiltakoznak, de tulajdonképpen közpénzből fizetnék, hiszen a falvak kapnak egy bizonyos összeget célzottan az idősekre (Farkas Iván szerint csak a fizetendő összeg töredékét, ami elmegy a nekik szervezett rendezvényekre – a szerk. megj.) Köszönet illeti Párkány városát és Muzsla községet, ők az átmeneti időszakban is fizették a hozzájárulást. Mennek fel az energiaárak, s mivel mi a lakók által fizetett díjat nem szeretnénk emelni, ezért fontos a hozzájárulás a községek részéről
– hangsúlyozza az intézményvezető.
A kovácspataki „Dunaj” szociális otthon kihelyezett intézményekkel bővül
Az otthonnak Nyitra megye a fenntartója. Nagy előnye, hogy a településen kívül, szép természeti környezetben található. Jozef Jendrušák, az intézmény igazgatója vezet végig az épületen. Elmondja, nő a lakók életkora és az egészségi állapotuk is egyre rosszabb, ezért mindenképpen csökkenteni szeretnék a 240-es létszámot. Diagnózis szerint is el szeretnék különíteni a lakókat, mert nem jó az enyhe demenciával küzdő időseknek együtt lenni a pszichiátriai betegekkel vagy a tartós ápolásra szorulókkal.
A férőhelyek bővítése érdekében belefogtak egy, a magyar–szlovák határon átívelő projektbe, melynek keretében két környező településen is létesül kihelyezett szociális otthon.
Már a nyáron átadásra kerül az ipolyszalkai, ahová 25 lakót tudnak felvenni. Helembán, a régi laktanya épületében már működik egy otthon, az év végére pedig egy újabb 25 férőhelyes is elkészül. Az utóbbi években a kovácspataki otthont is bővítették, modernizálták, beépítették a tetőteret, megtörtént a nyílászárók cseréje, a hőszigetelés, új vezetéken kapják az ivóvizet és a szennyvíztisztító is most készült el. Ezenkívül tervben van egy kéméndi egyházi épület felújítása ilyen célra, valamint egy teljesen új épület építése Muzslán uniós forrásokból. Az igazgatótól megtudtuk, a Covid alatt ők is kicsit megfogyatkoztak, tíz, egyéb betegséggel küzdő lakójuk meghalt.
A megyétől a bérekre, járulékokra, nagyobb beruházásokra megkapjuk a támogatást, az épület fenntartására a lakók által fizetett díjakat használjuk fel. A legnagyobb nehézség az, hogy nem szolvensek a lakóink, sokan hajléktalanként, munkanélküliként kerülnek hozzánk, ezért kevés pénzből kell jól gazdálkodnunk
– zárta a beszélgetést az igazgató.
Muzslán több lehetőségből választhatnak az idősek
Muzsla a környező településekhez képest kiváltságos helyzetben van. 2016-tól működik a gondozói hálózat, nyolc ápoló látja el a rászorulókat munkanapokon. A rászorultság mértékét az orvos határozza meg, egy gondozó 4-5 embert lát el naponta.
Ez a fajta ellátás nagy segítség azoknak a családoknak, akik dolgoznak, de nem szeretnék otthonba adni hozzátartozójukat. Napközben nyugodtak lehetnek, a gondozó mellettük van. Mivel a hálózatot a minisztérium és a község is támogatja, a gondozottak valóban nagyon kevés hozzájárulást fizetnek
– mondja el Szalai Bernadett, a szociális szolgáltatások vezetője.
A gondozói szolgálat mellett napközi foglalkoztató is várja Muzslán a járóképes időseket. Sokszor a gondozottakat is elviszik a foglalkoztatóba, ahol alkotnak, beszélgetnek.
Tapasztaljuk, az idősek számára gyógyír a közösség. Éppen tegnap látogatott el közénk Borka Iván atya, aki elbeszélgetett a jelenlévőkkel a régi húsvétokról, közösen imádkozva készültek az ünnepre, sőt még gyónásra is lehetőség nyílt
– sorolja Bernadett és hozzáfűzi, ezeken kívül a falu nyugdíjasklubjának életébe is bekapcsolódhat az idősebb generáció. A környéken még Kisújfalun van foglalkoztató, Nagyölveden a foglalkoztató mellett gondozóhálózat is működik, Párkányban is van gondozószolgálat, foglalkoztató azonban nincs. Az idősek életminőségét eleve megnehezítik a magas korral összefüggő tényezők. Ezekből adódóan korlátok garmadájával kell az idős embereknek megküzdeniük. Tegyünk hát meg mindent mind a településeken, mind a családban, hogy az anyagi nehézségek ellenére az idős emberek ne magányosan, méltatlanul, fájdalmakkal éljék életük végső szakaszát.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
