Ferenc pápa engedélyezte annak a dekrétumnak a közzétételét, amely elismeri, hogy Márton Áron püspök az életszentséget hősies fokban gyakorolta, így a volt erdélyi püspök ezentúl nem az Isten szolgája, hanem a Tiszteletreméltó címet viseli – tudatta szerdán Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke.
„1938 karácsonyán nagy ajándékot kapott a gyulafehérvári egyházmegye: 1938. december 24-én nevezte ki XI. Piusz pápa Gyulafehérvár megyéspüspökévé Márton Áront. 86 év elteltével, más formában ugyan, de újból Áron püspököt kapta karácsonyi ajándékként főegyházmegyénk” – fogalmazott a főegyházmegye vezetője a katolikus egyházfő döntéséről beszámoló közleményében.
Ferenc pápa a Szentek Ügyei Dikasztériumának bíborosokból és püspökökből álló bizottságának pozitív döntése alapján engedélyezte, hogy elkezdődjék a szentté avatás érdekében indított eljárás második szakasza, amelynek folyamán a kezdeményezőknek egy olyan csodás imameghallgatást kell a Szentszék elé terjeszteni, amely Márton Áron püspök közbenjárására történt.
Kovács Gergely köszönetét fejezte ki Ferenc pápának és mindazoknak, akik Márton Áron püspök szentté avatási eljárásának 1990 első napjaiban történt elkezdése óta hozzájárultak az ügy előrehaladásához, közülük is kiemelve Cristiana Marinelli posztulátor asszonyt, akit tavaly bíztak meg Márton Áron püspök szentté avatási eljárásának hivatalos képviseletével.
„Imádkozzunk Tiszteletreméltó Márton Áron püspökhöz, és kérjük, hogy közbenjárására történjen olyan bizonyítható csoda, amely lehetővé teszi mielőbbi boldoggá avatását” – zárta közleményét a gyulafehérvári érsek.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.
Márton Áron a kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.
Márton Áron erdélyi római katolikus püspököt már életében szentként tisztelték, és több mint három évtizede kezdeményezték szentté nyilvánítását, de mindeddig boldoggá avatásáról sem született döntés.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
