Ugyan John Biden hivatalosan nem nyerte meg az amerikai elnökválasztást, még mindig Donald Tump az Amerikai Egyesült Államok elnöke, de nagyon a demokraták felé billen a mérleg nyelve, valószínű, hogy elnökváltásra kerül sor.
Trump valószínűleg most, az első körben elbukja az elnökválasztást! Azért csak az első körben, mert újraszámlálások, majd bírósági tárgyalások is következhetnek. Várható mindez amiatt, hogy az Egyesült Államok alkotmánya csak a választási rendszer kereteit szabályozza, míg a részletszabályokról az egyes államok a saját jogkörükben döntenek. Ez azt jelenti, hogy
tagállamoként változik nemcsak a szavazás menete, hanem a követelményrendszere is, ami elsősorban a levélszavazatok beérkezésének időpontját érinti.
Ez a választások előtt nagy vitát váltott ki a Demokrata Párt és a Republikánus Párt között. Az előbbi ugyanis a levélszavazatok feladásának időpontjához, míg utóbbi a beérkezés idejéhez akarta kötni a voksok érvényességét. Az eltérő megközelítés oka alapvetően a két párt választóinak különböző hozzáállását tükrözi a választásokhoz: több demokrata szavazó használja a levélszavazást, mint republikánus.
Bidenék a levélszavazatok leadási határidejének kitolására törekedtek, ebben látták a demokrata voksok maximalizálásának lehetőségét. Míg a republikánusok az államokban későn beérkező szavazatok érvénytelenítésében látták a győzelemhez vezető utat. Tehát
egyes államokban az urnazárásig jöhettek levélszavazatok, másokban pedig a feladás időpontja számított határidőnek.
Például a mindkét párt számára kulcsfontosságú Pennsylvania államban a törvényhozás a levélben történő szavazás beérkezésének határidejét nem változtatta meg, vagyis azoknak az urnazárásig kellett volna beérkezniük. Azonban a Demokrata Párt bíróság elé vitte a döntést, Pennsylvania állam legfelsőbb bírósága pedig úgy határozott, hogy a levélszavazatok feladási időpontját kell figyelembe venni.
Ha azok a választás napján lettek feladatva, illetve a választás követő három napon beérkeztek, érvényes szavazatként kellett kezelni őket. A demokraták részéről ez egy választási stratégia volt, amit más államokban is a bíróságok vittek sikerre, elsősorban azokban, amelyekben a demokraták vannak hatalmon. Ennek köszönhetően
Észak-Karolinában és Wisconsinban, két másik kiemelt fontossággal bíró, billegő államban is új, meghosszabbított szavazatbeérkezési határidőt állapítottak meg.
Ez az államokként eltérő felfogás és lebonyolítás adhat okot utólagosan a szavazatok újraszámolására és a szövetségi legfelső bírósági eljárásokra. Itt
Trump még reménykedhet, mivel a legfelső bíróság a kezében van, a közelmúltban alakultak át az erőviszonyok.
Az ő jelöltjét, Amy Coney Barrettet nemrégen választották meg főbírónak. Barrett fellépésével az eddigi törékeny, 5-4-es konzervatív többség 6-3-as konzervatív fölénnyé változott, ami kihatással lehet az elnökválasztás sorsára is.
Az eltérő szavazatbeérkezési határidők mellett állítólag más tényezők is befolyást gyakoroltak a választások kimenetelére.
Donald Trump szerint sok helyen nem engedték be a szavazatszámláláshoz a republikánus megfigyelőket, és az amerikai médiumok is nyíltan Bident támogatták.
Olyannyira, hogy a nagy amerikai tévétársaságok lekeverték Trump sajtótájékoztatóját azzal az indokkal, hogy hazudik az elnök. Mi ez, ha nem nyilvános beavatkozás a választásokba?
Fehéroroszországban vagy a világ más részén is az ilyen durva beavatkozásokért azonnal választási csalásokat emlegetnének, lemondásokat, új választások kiírását és felelősségre vonásokat követelnének. De ki merné ezt megtenni a világ legerősebb nagyhatalmával szemben?
Tény, hogy Trump nem alkotott túlságosan maradandót az elnökségének négy éve alatt. Sokszor túljátszotta szerepeit, kihátrált a különböző világszervezetekből, mint például az Egészségügyi Világszervezetből, az ENSZ fegyverkereskedelmi egyezményéből, a Párizsi Klímaegyezményből is.
Bidennek talán nem is Trump volt az igazi ellenfele az elnökválasztáson, hanem sokkal inkább a saját időskori demenciája.
Viszont Trump nem robbantott ki újabb háborús gócpontokat a világon, békére törekedett, az amerikai hadsereg nyíltan sehol sem avatkozott be az országok belügyeibe. Sőt, Észak-Korea vezetőivel is több ízben találkozott, tárgyalt. Ugyanez Obamáról nem volt elmondható, ennek ellenére egy évvel a hivatalba lépése után rögtön Nobel-békedíjat kapott, ami még saját magát is meglepte.
Biden trónra lépése az obamai út folytatását ígéri, várható, hogy a közép-európai illiberális országokra nagyobb nyomás helyezkedik majd a tengeren túlról.
Brüsszelnek tehát ezentúl amerikai kormányzati szinten is lehet szövetségese, nem csak a magyar származású amerikai üzletember által, mint eddig… Akár már 2022-ben…
Addig viszont Amerika nagyon súlyos válság előtt áll, nem kizártak az újabb utcai összecsapások, harcok, tüntetések, hosszú hónapokra megbénulhat az egész ország!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
