A városok és falvak társulása (ZMOS) tiltakozó gyűléseket tervez a régiókban és a fővárosban. Banislav Tréger, a ZMOS elnöke a Csorba-tónál tartott sajtótájékoztatón azt közölte, hogy július 1-jétől sztrájkolni fognak.
Tisztában vagyunk azzal, hogy nem ez a legszerencsésebb megoldás, tárgyalni kívántunk volna az állami szervekkel, de már nincs más lehetőségünk. Sok probléma nyomaszt bennünket, és figyelembe kell venni, hogy a polgárok elégedetlenek lesznek az életminőséggel. Megszorító intézkedéseket kell hoznunk, hogy fedezni tudjuk a költségvetési források csökkenését”
– mondta Tréger, aki szerint a jövedelemadó-módosítás miatt az önkormányzatok a jövő év végéig 612 millió eurótól esnek el.
Bejelentette, hogy az önkormányzatok csökkentik a támogatásokat, korlátozzák a szabadidős tevékenységeket, a sport- és kulturális rendezvények számát, valamint a szociális szolgáltatásokat.
A sport területén az ifjúsági szervezetek költségeinek 52 százalékát az önkormányzatok támogatják. A szociális létesítményeken belül a kiesések olyan nagyok lesznek, hogy az ügyfelek által befizetett díjak négy-ötszörösére nőhetnek. A források felhasználása is nehézségekbe fog ütközni, mivel hiányzanak a források a tervek társfinanszírozása és a költségek korrekciója érdekében”
– figyelmeztetett a ZMOS elnöke.
Hozzátette, hogy egyes esetekben 900 százalékkal is nőhetnek a gázárak, és év végéig az élelmiszerek árai is mintegy 40 százalékkal emelkednek. Ezek olyan a tételek, amelyek például az oktatás költségeinek emelkedését is okozzák.
Az elfogadott törvények a ZMOS szerint az emberek, a városok és a falvak ellen vannak. Főként a kisebb lélekszámú települések lesznek bajban, hogy az emelkedő energiaárak és a kétszámjegyű infláció mellett kiegyensúlyozott költségvetést tervezzenek.
Az energiaválság mellett nyersanyagválsággal is szembesülnünk kell, amelynek jelentős következményei lesznek mindannyiunk számára. Bizonyára minden díj emelkedni fog”
– hangsúlyozta Tréger.
Az Állami Számvevőszék (NKÚ) igazgatója, Ľubomír Andrassy ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy az általuk ellenőrzött önkormányzatok közel 58 százalékának kellett az állam által rájuk átruházott feladatokat finanszíroznia. Véleménye szerint ezekben az esetekben nemcsak az alkotmányt nem tartották tiszteletben, hanem a költségvetési szabályokról szóló törvényt sem.
Ha az állam megbízza valamivel az önkormányzatot, valamilyen hatáskört ruház rá át, a szükséges pénzforrásokat is biztosítani kell hozzá, amelyekből a falu vagy a város a rábízott szolgáltatásokat a polgároknak biztosíthatja”
– hangsúlyozta.
Véleménye szerint e téren a törvényhozás elégtelen, nem mérik fel, hogy a törvénymódosítás milyen hatással lesz az állami vagy közületi költségvetésre.
Ha a szociális szféra, az oktatás vagy közúthálózat területén a felelősséget áthárítjuk az önkormányzatra, azt nem teheti meg ingyen. Annak ellenére, hogy ezt mindenki tudja, a törvényt anélkül fogadják el, hogy a költségvetési keretet is biztosítsák hozzá”
– magyarázta Andrassy.
Hozzátette azt is, hogy az önkormányzatok modernizációs adóssága jelenleg csak a vízellátás területén is több, mint hatmilliárd euró. Az iskolai és szociális létesítmények esetében ehhez még további négymilliárd euró jön, a a közúti infrastruktúra esetében pedig nagyjából ötmilliárd. A Számvevőszék vezetője hangsúlyozta, hogy az államnak partnernek kellene tekintenie az önkormányzatokat, és nem kizárni a városokat és falvakat a stratégiai tervekből.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »