Tiltakozó akciót szerveznek az elhanyagolt utak miatt a polgármesterek Komárom és Vágsellye között Tokár Géza2025. 06. 20., p – 13:07 Komárom/Gúta |
Nyilatkozatot adott ki a komáromi régió úthálózatának válságos állapotáról a régió harmincegy polgármestere, több fejlesztés ügyében is haladéktalan lépéseket követelnek az államtól.
A közös fellépésre bő két héttel a legutóbbi tragikus, négy halálos áldozatot követelő és kilenc sérülttel járó gútai baleset után került sor – a régió közlekedésének állapota már huzamosabb ideje tarthatatlan.
Kapcsolódó cikkünk Gúta/Keszegfalva |
Kora reggel, röviddel 5:30 óra előtt súlyos közúti baleset történt a Komáromi járásban, Gúta közelében. A sebesültek közül négy személyt az érsekújvári kórházba szállítottak, egyiküket gyomorsérülés miatt kellett műteni.
FRISSÍTÉS (15:03)
A tragédia felzaklatta a helyi közvéleményt. Az áldozatokat és a sebesülteket még a komáromi kórház felújított szülészetének átadóján is emlegették. Több helyi lakos elkeseredettségének adott hangot a közösségi oldalakon.
Halász Béla (független) gútai polgármester éles hangú Facebook-posztban kelt ki a tragédia lehetséges okai miatt:
Négy éve négy gútai barátunkat vesztettük el, ma ismét négy ember vesztette életét az utainkon és 9-en megsérültek. Mit kéne tennünk még, hogy az illetékesek észrevegyék: ezeket az utakat nem erre a forgalomra tervezték? Leaszfaltozták, ez igaz, de biztonságosabbak nem lettek. Gyűjtöttünk aláírásokat, tiltakoztunk, kértünk, mindhiába. Miniszter úr, kedves megyei képviselők, itt az idő! Irányítsátok át az áthaladó kamionforgalmat olyan utakra, amelyek ezt elbírják! Segítsetek, hogy ne kelljen még több embernek meghalnia.
FRISSÍTÉS (13:33)
„Az arccsonttörést szenvedett betegnél először is járhatóvá kellett tennünk a légzőutakat, jelenleg műaltatásban, lélegeztetőgépen van a páciens” – tájékoztatott Štefan Benik, az érsekújvári kórház aneszteziológiai és intenzív terápiás klinikájának főorvosa.
A másik súlyosan sérült páciens a gyomorsérüléseken kívül mellkasi sérüléseket is szenvedett, a főorvos tájékoztatása szerint őt is műaltatásban tartják. A további műveletekről később döntenek.
FRISSÍTÉS (11:56)
A rendőrség friss tájékoztatása szerint először egy furgon és egy mikrobusz ütközött össze Gúta és Keszegfalva között, majd a járműveknek csapódott egy kamion, amely az út közepén lángra kapott.
FRISSÍTÉS (10:40)
Négy beteget, három férfit és egy nőt az Érsekújvári Oktató Kórházba és Rendelőintézetbe szállítottak. Veronika Brodnianska doktornő arról tájékoztatott, hogy a legfiatalabb 28, a legidősebb 42 éves. Ketten komolyabb sérüléseket szenvedtek, de senki sincs életveszélyben.
Az egyik utas ambuláns ellátásban részesült, és hazaengedték. Egy beteget komoly arccsonttöréssel kezelnek az aneszteziológiai klinikán, egy nőt belső gyomorsérüléssel éppen műtenek. A negyedik pácienst a baleseti sebészeten tartják megfigyelés alatt.
A többi sebesültet a komáromi és a dunaszerdahelyi kórházban látják el.
FRISSÍTÉS (8:31)
Viktória Borloková nyitrai rendőrségi szóvivő megkeresésünkre közölte:
a szerencsétlenség során négyen haltak meg, kilencen pedig megsebesültek.
Egyelőre nem világosak a baleset okai, a kamion és az egyik furgon gyulladt ki az út közepén. Teljes útzár van érvényben, a rendőrség dokumentálja a baleset helyszínét.
FRISSÍTÉS (8:12)
Halász Béla gútai polgármester közösségi oldalán a hozzátartozóknak részvétet nyilvánítva annyit közölt: négy személy hunyt el a balesetben.
A Markíza tvnoviny.sk portáljának beszámolója szerint két furgon és egy kamion ütközött össze, kettő embereket szállított, a teherautó rakományt. Az ütközés következtében a járművek kigyulladtak, több személy megsérült, a tvnoviny.sk portál szerint halálos áldozatok is vannak. A 155-ös segélyhívóra érkezett bejelentést követően hét mentőautót irányítottak a helyszínre.
A Mentőszolgálat Operatív Központja közösségi oldalán erősítette meg, hogy a helyszínen több sérültet láttak el. A rendőrség a baleset körülményeit vizsgálja.
Az ütközés miatt a Keszegfalva felé vezető útszakaszt teljesen lezárták, a forgalmat elterelik. A hatóságok arra kérik az autósokat, hogy kerüljék el az érintett területet, és kövessék az ideiglenes közlekedési utasításokat.
(br, vp, száz, tasr)
A városok és községek képviselői a nyilatkozatban mély aggodalmukat fejezik ki a térségünk közúthálózatának régóta megoldatlan, elhanyagolt állapota miatt, amely közvetlenül veszélyezteti lakosaink biztonságát. A polgármesterek szerint a közúti balesetek számának növekedése és az állami szervek tartós mulasztása az utak karbantartásában szükségessé teszi az egységes fellépést, konkrét intézkedésekkel rendeznék a legsürgetőbb problémákat.
Az érintettek rövid távon is fontosnak tartják a másod- és harmadosztályú utak kiszélesítését azon szakaszokon, ahol az úttest veszélyesen szűk, különös tekintettel a Keszegfalva–Gúta közötti szakaszra. Javítanák a hidak és más, kritikus állapotban levő infrastruktúrák állapotát, fontosnak tartják az állami és megyei hatáskörbe tartozó utak árkainak tisztítását és a növényzet karbantartását.
A polgármesterek kérik a sebességellenőrzések és a járművek súlymérésének fokozását, a mobil mérlegek bevezetésével és gyakoribb rendőri ellenőrzésekkel. A sebességmérést és a bírságok kiszabását akár községi hatáskörbe is utalnák. Fontosnak tartják a közlekedési táblák és útburkolati jelek kihelyezését – különös tekintettel a gyalogos-átkelőhelyek megfelelő felfestésére a forgalmas útszakaszokon – az érintett utakra vonatkozó biztonsági audit kötelező ajánlásai szerint. A polgármesterek ezenfelül új biztonsági audit kidolgozását követelik a meghatározott útszakaszokra, valamint az auditokban szereplő összes biztonsági javaslat következetes végrehajtását, a feltárt veszélyforrások megszüntetését.
A követelések listáján szerepel a tömegközlekedés állami támogatása az egyéni gépjárműforgalom csökkentése érdekében. Az önkormányzatok hatáskörében kartonrendőröket állítanának a közutak mellé, és tiltakozó akciókat is szerveznének.
A tiltakozók több hosszú távú célt is megfogalmaztak:
az I/63-as és I/64-es főutak összekötésére szolgáló „Komáromi elkerülő út” tervezése és kivitelezése kiemelt állami beruházásként, gyorsított eljárásban, valamint az I/63-as főút 2-2 sávossá bővítése;
a teherszállító tranzitforgalom korlátozása a Szlovák Köztársaság jogszabályainak módosításával oly módon, hogy a tranzit teherforgalom kizárólag fizetős úthálózatra (autópályákra, gyorsforgalmi utakra, I. osztályú utakra) legyen terelve – amelyek műszakilag alkalmasak a nehézgépjármű-forgalom lebonyolítására;
az R7-es gyorsforgalmi út kiépítésének folytatása;
az izsai körforgalom kiépítése;
Magyarország illetékes állami szerveivel együttműködve a teherforgalom elterelése a Monostori hídról.
„Együttműködésünk célja egy rendszerszintű és tartós megoldás létrehozása, amely hozzájárul lakosaink biztonságának, kényelmének és életminőségének növeléséhez. Az állami szervek tétlensége miatt úgy döntöttünk, hogy egy tiltakozó akciót szervezünk annak érdekében, hogy felhívjuk a lakosság és az illetékes hatóságok figyelmét a fennálló súlyos helyzetre” – zárul a nyilatkozat.
Halász: minél több lakost be akarunk vonni
Megkeresésünkre Halász Béla gútai polgármester elárulta: a nyilatkozatot minden illetékes minisztériumnak, hivatalnak és Nyitra megyének is elküldték.
Ami a tiltakozó akciót illeti, a jelenlegi tervek szerint július második hetében szervezik meg. A részletekről még a jövő héten egyeztetni fognak. Egyelőre többfajta változat is játékban van, s a különféle engedélyektől is függ, hogy melyik mellett döntenek. Ami biztos, hogy minél több embert akarnának bevonni a lakosság részéről.
Egyébként nem ez az első alkalom, hogy a régió közúti állapota miatt a polgármesterek hallatják a hangjukat. 2021-ben közös aláírásgyűjtést szerveztek, ám az a kezdeményezés végül elhalt.
Kapcsolódó cikkünk Gúta |
Dunaszerdahely, Komárom, Gúta, Naszvad és Érsekújvár polgármesterei által kezdeményezett petíciónak további célja, hogy a közlekedési- és építésügyi minisztérium több forrást különítsen el a közúti infrastruktúra fejlesztésére, illetve egy olyan mechanizmus kidolgozását is kérik, amely a fejlesztéseket igazságos, regionális alapon osztaná be.
A petíciós bizottságot alkotó öt városvezető stílusos módon, a folyamatosan intenzív forgalmi terhelés alatt álló gútai városközpontban található körforgalomnál jelentették be az aláírásgyűjtés elindítását. Horváth Árpád (Szövetség), Gúta polgármestere a jelenlevőket házigazdaként üdvözölve elmondta, a petícióval közösen arra szólítják fel a szaktárcát, hogy segítsen a már-már tarthatatlan helyzet megoldásában. Ő és Keszegh Béla (független) komáromi polgármester is emlékeztetett, hogy a gútai városházán október 13-án megtartott munkatalálkozón már szó volt a közlekedési problémák kezeléséről, ennek egyik eredménye a petíció elindítása. Közvetlen kiváltó okként a Negyed és Ifjúságfalva közti, négy életet követelő szeptember 29-i balesetre hivatkoztak.
Keszegh Béla hangsúlyozta, a Monostori híd átadása óta óriási teherforgalom zúdult Komárom térségére. Október 20-án külön levélben szólították meg Andrej Doležalt, amelyben többek között a stratégiai útfejlesztések pontosítását kérték. A polgármesterek és Milan Belica, Nyitra megye elnöke november 23-án találkoznak Pozsonyban a tárcavezetővel, amikor a petíció egyes pontjai képzik a tárgyalási alapot.
Komplex megoldások kellenek
Több polgármester is azzal érvelt, hogy az áldatlan közúti állapotokat nem egy-egy helyi probléma kezelésével, hanem ellenkezőleg, regionális szinten, komplex módon kell megoldani. A félórás sajtótájékoztatón egymás után hangoztak el az egy-egy városra nehezedő forgalmi terhelés helyi példái, Klein Ottokár (független) Érsekújvár, Hájos Zoltán (Szövetség) Dunaszerdahely, Molnár Zoltán (független) pedig Naszvad és környékének problémáit is érintette. Újságírói kérdésre Horváth Árpád elmondta, ugyan az R7-es folytatásának elkezdése még évekig eltarthat, ám
a Komárom és Gúta, majd azt követően a Vágsellye és Gúta közti útszakasz hamarosan kezdődő teljes felújítása már enyhíthet a gondokon, s el tudják képzelni azt is, hogy a Monostori hídon korlátozás alá essen a kamionforgalom.
Hármas cél
„A petíció annak szeretne hangot adni, hogy most már tényleg elég” – fogalmazott Keszegh Béla. Az R7-es gyorsforgalmi út keleti irányú folytatása lenne a legfontosabb cél, mivel ezzel jelentősen tehermentesíteni lehetne a térséget a forgalomtól. Emellett több pénzforrást követelnek az útfejlesztésekre, mert jelenleg csak arra elég az elkülönített összeg, hogy a következő években befejeződjenek a már megkezdett építkezések. A helyzetet tovább rontja, hogy rövidesen elapadnak a felhasználható EU-s pénzforrások is, ám a Helyreállítási Alapból további pénzeket lehetne erre a célra fordítani. Harmadik pontként pedig az útfejlesztések és a források igazságos regionális elosztását kérik a szakminisztériumtól.
Bevonják az önkormányzatokat
Az aláírásokat hagyományos, papír alapú módon fogják gyűjteni legalább 2021 végéig, elektronikus verziót egyelőre nem terveznek. A petíciós ívek felkerülnek az önkormányzatok honlapjaira, innen bárki letöltheti, majd gyűjtheti vele a szignókat. Horváth Árpád előrebocsájtotta, akár mindegyik város főterén lehetnek majd petíciós standok. Jelenleg 50 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy egy-egy felkarolt üggyel a kormány foglalkozni legyen köteles. A gútai polgármester szerint az érintett járások lélekszámát tekintve 2-3 hónap alatt elérhetik ezt a számot. Klein Ottokár elmondta, terveik szerint gyakorlatilag minden területileg érintett önkormányzatot megkeresnek a petícióval.
A Komárom, valamint a tágabb régió útjainak problémái azóta sem oldódtak meg. Az 573-as utat például felújította Nyitra megye – ahogyan a 63-as esőrendű út egy szakaszát is az állam -, de a forgalmi nyomás azóta csak fokozódott. Arról szinte konszenzus uralkodik, hogy a Monostori hídon át zajló nemzetközi teherforgalom jelenti a legnagyobb problémát.
(vp, tg)
Ing. Halász Béla, Gúta város polgármestere;
Mgr. Keszegh Béla, Komárom polgármestere;
Ing. Tyukos Ferenc, Ímely község polgármestere;
Csernyánszka Mónika, Ekel község polgármestere;
Pataki Dezső, Keszegfalva község polgármestere;
Ing. Kočišová Zora, Bogyarét község polgármestere;
Ing. Bahorec Ferenc, Bajcs község polgármestere;
Molnár Zoltán, Naszvad város polgármestere;
Molnár Zoltán, Megyercs község polgármestere;
Ing. Varjú Éva, Csallóközaranyos község polgármestere;
JUDr. Selmeci Henrietta, Negyed község polgármestere;
Jónás Peter, Zsigárd község polgármestere;
Ing. Restár János, Farkasd község polgármestere;
Mgr. Tóth Rozália, Pat község polgármestere;
Kürthy György, Gellér község polgármestere;
Ing. Bób János, Szímő község polgármestere;
Bugár Imre, Tany község polgármestere;
Lukács Imre, Kamocsa község polgármestere;
Tóth Péter, Szilas község polgármestere;
Ing. Mayer Ferenc, Lakszakállas község polgármestere;
Mgr. Németh Andrea, Csicsó község polgármestere;
Ing. Szalay Rozália, Kolozsnéma község polgármestere;
Ing. Csóka Lajos, Nagykeszi község polgármestere;
Válek Iván, Nemesócsa község polgármestere;
JUDr. Ing. Gönczöl Gabriella, Ifjúságfalva község polgármestere;
Farkas Károly, Füss község polgármestere;
Zsitva Norbert, Perbete község polgármestere;
Ilčík Péter, Vágfüzes község polgármestere;
Ing. Domin István, Izsa község polgármestere;
Hamran Tibor, Szentpéter község polgármestere
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Az 573-as másodrendű úton tapasztalható zajszennyezés miatt a közeljövőben tárgyalni fognak Komáromban az illetékes intézmények képviselői. A vonatkozó törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a közegészségügyi hivatal pénzbüntetést szabjon ki az adott közút kezelőjére, ha nem csökkenti a zajszintet.
Nagyjából egy éve húzódik a keszegfalvi forgalmi helyzet okozta problémák kezelése. Mint közismert:
a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal (RÚVZ) tavalyi mérése szerint túl magas a gépjárművek keltette zaj szintje a községben.
A helyiek hosszú évek óta panaszkodnak a forgalmi terhelésre, ráadásul nemcsak keszegfalvi problémáról van szó: a Monostori híd megépítése óta Komárom egész környékén problémát okoznak a környéken áthaladó kamionok.
Az elmúlt hetekben-hónapokban többször is foglalkoztunk a témával, amely legutóbb még a magyar Országgyűlésben is felmerült – legalábbis erről kérdezte Kövér László házelnököt Hadházy Ákos független képviselő. A magyar kormányzati álláspont szerint a szlovák oldalon végzett infrastruktúrafejlesztés fogja majd megoldani a gondokat.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A független magyar országgyűlési képviselő rákérdezett a házelnöknél, hogy a magyar kormány mit tesz annak érdekében, hogy a nemzetközi kamionforgalom nem terhelje annyira a „csallóközi kis falvakat“.
Az elmúlt hetekben-hónapokban többször is hírt adtunk a Monostori híd által kiváltott, s gyakorlatilag évek óta súlyosbodó forgalmi terhelésről Komárom környékén. Ez különösen nagy terhet jelent az olyan kisebb községeknek, mint például Keszegfalva. A magyar kormány részéről úgy tűnik, csak úgy tartják kezelhetőnek a kérdést, ha a szlovák állam nekiáll fejleszteni az érintett úthálózatot. Legalábbis április elején erre utalt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter válasza, amit a KEMMA portál kérdésére adott.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint már többször is tárgyaltak a szlovák kormánnyal a határmenti területek infrastruktúrájának fejlesztéséről. A Szlovák Közútkezelő Vállalat (SSC) pedig közölte: a forgalomkorlátozást jelző új táblák Komárom nyugati részén csak az elsőrendű utakat terhelnék le, ezért ezeket a megoldási javaslatokat már a múltban is elvetették.
Komárom március végén közölte álláspontját lapunknak a Monostori híd forgalma kapcsán. Keszegh Béla (független) polgármester akkor azt mondta: ők a teherforgalom jelentős korlátozását szeretnék elérni a hídon – ám erről a magyar és a szlovák államnak kell döntést hozniuk.
Mint közismert, a Monostori híd átadása óta sokszorosára növekedett a Komáromra és környékére nehezedő nyomás: a kamionok egymást érik a városon belül, valamint az 573-as másodrendű úton is, jelentősen rontva az életminőséget olyan településeken, mint Keszegfalva vagy Gúta.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Amíg nincs megfelelő úthálózat Komáromban és környékén, addig ne a Monostori hidat használják a kamionok, hanem kerüljenek Pozsony irányába – hangzik Komárom 2021 óta hangoztatott álláspontja. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a magyar és a szlovák állam is hajlandó lesz lépéseket tenni az ügyben.
Lapunk az elmúlt hetekben – részben olvasóink megkeresésére – több alkalommal foglalkozott az 573-as másodrendű úton kialakult helyzettel. A forgalmi terhelés gyakorlatilag Komáromtól egészen Vágsellyéig megkeseríti az út menti települések életét. Egy-egy községnél pedig halmozódnak a problémák. Ilyen falunak számít Keszegfalva, ahol sok családi ház az úttesthez közel épült meg, így emiatt pár méterre a homlokzatuk előtt hajtanak el a teherkamionok.
A Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR) a múlt héten lapunkkal közölte: a 12 tonnán felüli tehergépjárművek lekanyarodását tiltó táblákat kellene kihelyezni a I/63-as és a Gadóci út kereszteződésénél. A lépést szerintük Komárom városa és a Szlovák Közútkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest, SSC) tudja megtenni.
Kapcsolódó cikkünk Nyitra/Komárom |
A Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR) lapunkkal közölte: forgalomkorlátozó táblákat kéne kihelyezni a 63-as elsőrendű út és Gadóci út kereszteződésénél Komárom területén. Ennek meglépése azonban nem az ő hatáskörükbe tartozik.
Március 7-én bővebb cikkben számoltunk be arról a hosszú évek óta húzódó és fokozódó forgalmi terhelésről, amely Keszegfalvára és a tágabb környékére nehezedik. Az illetékes hatóságok tavaly nyár óta intenzívebben foglalkoznak a helyzet megoldásával, azonban még mindig nem derült ki, milyen konkrét intézkedéssel lehetne mérsékelni a kamionforgalmat az 573-as másodrendű úton.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva/Komárom |
Habár 2024-ben elindult a folyamat, még mindig nem születtek olyan korlátozó intézkedések, amelyekkel csökkentenék a Keszegfalvára nehezedő forgalmi terhelést. A sebességkorlátozást elvetette a rendőrség, jelenleg a nyitrai közútkezelő vállalatnak kell kitalálnia a következő lépést.
A február 27-én készült felvételen jól látható, hogy a Komárom részét képező Gadócon a lengyel kamion a megengedett sebességnél gyorsabban, veszélyes manőverrel megelőzi a felvételt készítő sofőr gépkocsiját, majd utána még egy járművet. A „mutatványt” aztán pár perccel később már két kamion ismétli meg a lakott területen kívül, Keszegfalva irányában az 573-as másodrendű úton.
Keszegfalva korábban egy csendes kis falucska volt, ma olyan, mintha egy autópálya haladna át a település főutcáján. Az életminőség jelentősen leromlott, a zaj- és levegőszennyezés elviselhetetlen, az utak, házak folyamatosan rongálódnak
– áll egy Komáromban élő olvasónk levelében. Mint leírta, hétvégenként a nagybátyjához és a kertjükbe járnak ki a faluba. A főutcán lakó rokonaik életminősége szerinte romlott, és még a Kereszt utcában is hallatszik a sok kamion, nem beszélve a rossz levegőről.
Évek óta nincs előrelépés
A községet megnyomorító problémák nem újak, az Új Szó hasábjain az elmúlt években már többször is foglalkoztunk velük. Az önkormányzat és a lakosok már 2019-ben is panaszkodtak a forgalomra, amely folyamatos károkat okoz az útburkolatban is.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A bő 1900 fős Vág menti faluban egyre súlyosabb gondot okoz a már egy hete tartó egyre intenzívebb tranzitforgalom. Ahhoz, hogy legalább enyhüljön a helyzet, meg kell várni a komáromi Vág-híd aládúcolását.
A közösségi médiában nagyon sokan megosztották azt a videót, amelyen látszik, hogy Keszegfalva belterületén több tucat kamionból álló sor várakozik. A dugó oka egy kisebb baleset volt, mely eltorlaszolta a Gúta irányába vezető egyetlen utat.
A Vág-híd miatt kerülnek
A teherforgalom korábban is okozott gondokat a községnek, ám amióta szeptember 20-án lezárták a komáromi Vág-hidat a 15 tonnánál nehezebb járművek előtt, a helyzet már-már elviselhetetlenné vált. A kamionforgalom leghamarabb akkor normalizálódhat, ha befejeződik a komáromi Vág-híd aládúcolása. A Szlovák Közútkezelő Vállalat és a közlekedésügyi minisztérium ezt még idén szeretné elérni, legkésőbb azonban jövő tavasszal kerülne rá sor.
Tengernyi gond
Pataki Dezső (MKP) polgármester lapunknak hosszan sorolta a községet nyomasztó közlekedésügyi problémákat. A falu déli bejáratánál van egy töltésen futó kritikus állapotú, nagyjából 500 méteres útszakasz, ami már alig bírja a terhelést, ezzel sürgősen foglalkozni kell. Keszegfalva fejlesztési tervének egy ideje ugyan része az elkerülőút ötlete, amelyet a nem működő vasútvonal mentén lehetne megépíteni, a megvalósítására azonban még biztosan várni kell egy darabig. Csökkentenék továbbá a lakott területen megengedett sebességet akár 30 km/ órára, emellett pedig egy veszélyes kereszteződés miatt északi irányból már Bálványszakállas elé kihelyeznék a helységnévtáblát, amely elvben lassítaná a forgalmat.
Fokozódhat a forgalom
Fejfájásra adnak okot a faluvezetésnek a szaporodó lakossági panaszok is, a megnövekedett teherforgalom miatt repedeznek a házfalak, és egyelőre nem világos, hogy a károsultak kihez fordulhatnak kártérítésért. Pataki úgy gondolja, az eddigieknél is sűrűbb átmenő forgalmat fog okozni Keszegfalvának az új komáromi Duna-híd, mely 2020 tavaszára készülhet el. Több helyi lakos hasonló véleményen van.
Csilingelő poharak
A 78 éves Vajkai Katalin negyedmagával él közvetlenül a főutca mellett épült házukban, melyen már több száz euróért javították ki a forgalom miatt keletkezett repedéseket. A vitrinekben és szekrényekben levő poharak gyakran megcsörrennek, amikor egy-egy kamion elhalad az utcán. Csak két méter választja el a ház kerítését az úttesttől, utána nem sokkal pedig már a fal következik. „Én attól félek, egyszer bedől egy kamion, a leányomék és az unokám az út melletti szobában alszanak, és ott halunk meg” – panaszkodott Vajkai Katalin. Mint mondja, már a boltba is fél elmenni, nem érzi biztonságban magát a főutcán, mivel a kamionsofőrök „úgy mennek, mint a nem normálisak”. Már előre tart a téltől, amikor az eltakarított hó miatt nem lehet majd látni pontosan az út szélét, s emiatt a teherautók könnyebben lecsúszhatnak az útról.
Cseppben a tenger
A keszegfalviak problémái nyilvánvalóan számos más Vág és Duna menti községben is jelen vannak. A helyzet összetett, hiszen a közlekedési hálózat fejletlensége, elhanyagoltsága, valamint a sokszor indokolatlannak tűnő felújítások és építkezések is bonyolítják azt. Sokan azon a véleményen vannak Komáromban és környékén, hogy az új Duna-híd helyett az elkerülőútra, a kritikus kereszteződések átépítésére és egy észak felé tartó új, lehetőleg gyorsforgalmi út megépítésere kellett volna összpontosítani. A várost észak felől megkerülő út elkészültére a jelenlegi állás szerint nagyjából 10 év múlva lehet számítani, s ez azt jelenti, hogy a közlekedés terén Komárom meglehetősen hosszú évtizednek néz elébe.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A napokban egy jármű szétnyomta a keszegfalvai főút szélének egy részét, valamint az azt övező szalagkorlátot is. A hibás részeket azóta kijavították, de az út töltése mellett élők katasztrofálisnak nevezik a helyzetet.
A községen keresztülhaladó út egyik legkritikusabb része az a mintegy fél kilométeres szakasz, amely Komárom felé, a falu déli végén vezet ki a központból, egy töltésen halad keresztül. Mintegy 20 ház áll a közvetlen közelében. Néhány napja minden bizonnyal egy tehergépjármű szétnyomta az útpadkát és a szalagkorlátot is, de nagyobb baleset nem történt.
„Amikor észrevettük, még aznap reggel jelentettem a járási közútkezelő vállalatnak. Kijöttek, megnézték, beszórták aszfalttal, majd visszaállították a korlátot a helyére”
– tájékoztatta lapunkat Pataki Dezső (MKP) polgármester.
Úgy látja, a falunak egy elkerülőút megépítése, nem pedig a kritikus szakasz kijavítása jelentene enyhülést. Az erre vonatkozó kérvényüket még a tavalyi évben adták át a megyének.
Buzás József 33 éve lakik az út töltése melletti házában, amelytől nem messze történt a legutóbbi incidens. Az elmúlt 10 évben háromszor történt súlyos baleset a hajléka közelében, mindannyiszor tehergépjárművek fordultak le az út tetejéről vagy tépték ki a szalagkorlátot.
„Én itt a töltésen hajtok fel. Ha Komárom felé térek, itt, ahol van az oszlopvas, van egy ugrató. Ha már 40-nel megyek, már üt a teleszkóp. Állítom, nem csak az én autómon…”
– mondta lapunknak az út állapotáról.
Reggel általában 10 percig áll a saját udvarában, amíg fel tud hajtani a töltésen, olyan sűrű a forgalom. Nemrég puszta kíváncsiságból kiállt a kerítéséhez, és egy óra alatt 56 kamiont számolt meg.
Komárom környékén a Vág-hídon bevezetett súlykorlátozás életbe léptetése óta több falura is valósággal rászakadt a tranzitforgalom. Az áldatlan állapotok szinte biztosan nem változnak addig, amíg nem dúcolják alá a hidat, amire a Szlovák Közútkezelő Vállalat ígérete szerint december végéig vagy legkésőbb januárig kell várni. A Gúta–Komárom útszakasz felújítása is tervben van, de még nem világos, hogy mikor fog rá sor kerülni.
A Monostori híd 2020-as átadása után még rosszabb lett a helyzet, hiszen azóta egyértelműen megnövekedett például a lengyel tehergépjárművek száma. 2021-ben a környék polgármesterei aláírásgyűjtést kezdeményeztek a helyzet kezelése céljából, ám ennek végül nem lett foganatja. Noha az útszakasz felújításával javultak a közlekedési viszonyok Komárom és Gúta között, a gépjárművek számát ez értelemszerűen nem csökkentette.
Kapcsolódó cikkünk Gúta |
Dunaszerdahely, Komárom, Gúta, Naszvad és Érsekújvár polgármesterei által kezdeményezett petíciónak további célja, hogy a közlekedési- és építésügyi minisztérium több forrást különítsen el a közúti infrastruktúra fejlesztésére, illetve egy olyan mechanizmus kidolgozását is kérik, amely a fejlesztéseket igazságos, regionális alapon osztaná be.
A petíciós bizottságot alkotó öt városvezető stílusos módon, a folyamatosan intenzív forgalmi terhelés alatt álló gútai városközpontban található körforgalomnál jelentették be az aláírásgyűjtés elindítását. Horváth Árpád (Szövetség), Gúta polgármestere a jelenlevőket házigazdaként üdvözölve elmondta, a petícióval közösen arra szólítják fel a szaktárcát, hogy segítsen a már-már tarthatatlan helyzet megoldásában. Ő és Keszegh Béla (független) komáromi polgármester is emlékeztetett, hogy a gútai városházán október 13-án megtartott munkatalálkozón már szó volt a közlekedési problémák kezeléséről, ennek egyik eredménye a petíció elindítása. Közvetlen kiváltó okként a Negyed és Ifjúságfalva közti, négy életet követelő szeptember 29-i balesetre hivatkoztak.
Keszegh Béla hangsúlyozta, a Monostori híd átadása óta óriási teherforgalom zúdult Komárom térségére. Október 20-án külön levélben szólították meg Andrej Doležalt, amelyben többek között a stratégiai útfejlesztések pontosítását kérték. A polgármesterek és Milan Belica, Nyitra megye elnöke november 23-án találkoznak Pozsonyban a tárcavezetővel, amikor a petíció egyes pontjai képzik a tárgyalási alapot.
Komplex megoldások kellenek
Több polgármester is azzal érvelt, hogy az áldatlan közúti állapotokat nem egy-egy helyi probléma kezelésével, hanem ellenkezőleg, regionális szinten, komplex módon kell megoldani. A félórás sajtótájékoztatón egymás után hangoztak el az egy-egy városra nehezedő forgalmi terhelés helyi példái, Klein Ottokár (független) Érsekújvár, Hájos Zoltán (Szövetség) Dunaszerdahely, Molnár Zoltán (független) pedig Naszvad és környékének problémáit is érintette. Újságírói kérdésre Horváth Árpád elmondta, ugyan az R7-es folytatásának elkezdése még évekig eltarthat, ám
a Komárom és Gúta, majd azt követően a Vágsellye és Gúta közti útszakasz hamarosan kezdődő teljes felújítása már enyhíthet a gondokon, s el tudják képzelni azt is, hogy a Monostori hídon korlátozás alá essen a kamionforgalom.
Hármas cél
„A petíció annak szeretne hangot adni, hogy most már tényleg elég” – fogalmazott Keszegh Béla. Az R7-es gyorsforgalmi út keleti irányú folytatása lenne a legfontosabb cél, mivel ezzel jelentősen tehermentesíteni lehetne a térséget a forgalomtól. Emellett több pénzforrást követelnek az útfejlesztésekre, mert jelenleg csak arra elég az elkülönített összeg, hogy a következő években befejeződjenek a már megkezdett építkezések. A helyzetet tovább rontja, hogy rövidesen elapadnak a felhasználható EU-s pénzforrások is, ám a Helyreállítási Alapból további pénzeket lehetne erre a célra fordítani. Harmadik pontként pedig az útfejlesztések és a források igazságos regionális elosztását kérik a szakminisztériumtól.
Bevonják az önkormányzatokat
Az aláírásokat hagyományos, papír alapú módon fogják gyűjteni legalább 2021 végéig, elektronikus verziót egyelőre nem terveznek. A petíciós ívek felkerülnek az önkormányzatok honlapjaira, innen bárki letöltheti, majd gyűjtheti vele a szignókat. Horváth Árpád előrebocsájtotta, akár mindegyik város főterén lehetnek majd petíciós standok. Jelenleg 50 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy egy-egy felkarolt üggyel a kormány foglalkozni legyen köteles. A gútai polgármester szerint az érintett járások lélekszámát tekintve 2-3 hónap alatt elérhetik ezt a számot. Klein Ottokár elmondta, terveik szerint gyakorlatilag minden területileg érintett önkormányzatot megkeresnek a petícióval.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A helyi lakosok által kezdeményezett petíció címzettje a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal. A 573-as másodosztályú úton áthaladó tranzitforgalom keltette zaj sokszor elviselhetetlen, emellett pedig folyamatos közlekedési veszélyeknek teszi ki a főutcán tartózkodó embereket.
Hosszú ideje problémát jelent a bő 1900 fős Keszegfalván áthaladó tranzitforgalom, amelyről lapunk is többször cikkezett az elmúlt években. A kamionforgalom régóta veszélyes, az úttest kritikus része pedig már 2019-ben sem bírta a nagyméretű gépkocsik súlyát. Az önkormányzatnak úgyszólván folyamatos fejtörést okoz a probléma, amelyet szépen lassan növelt a 2020 őszén átadott Monostori híd.
Helyi lakosok egy csoportja nemrég petíciót kezdeményezett, amelyben hatósági zajszintmérés elvégzését kérik a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivataltól. Leszkó Melinda, a petíciós bizottság elnöke lapunknak elmondta, tudják, hogy a községi hivatal minden lehetőséget megragad arra, hogy a problémákat kezeljék, ill. jelezzék azokat az illetékes hatóságoknak. A lakosok így megnézték, hogy mivel tudnak esetleg ők hozzájárulni a gondok kezeléséhez. Így jutottak egy a közegészségügyi hatóságnak címzett petícióig, mivel ez a szerv illetékes a zajszintmérés elvégzésében.
„Olyan szinten zavaró a forgalom és az általa keltett zaj, hogy az kihatással van a mindennapi életünkre. Nem tudunk létezni a kertjeinkben, a teraszainkon, az ablakainkat csak annyi időre tudjuk nyitva tartani, amíg kiszellőztetünk” – érzékeltette a tranzitforgalom súlyosságát Leszkó Melinda. Emlékeztetett, a főutcán egyes házak csupán néhány méterre vannak az úttesttől. A szintén az 573-as úton található templomba egyes hívők kerülőúton járnak, s az alapiskolás diákoknak is fokozott figyelemmel kell közlekedniük, akár az iskolába, akár csak a buszmegállókba igyekeznek. Sokaknak már az is kockázatot jelent, ha szabályosan át szeretnének kelni az úttesten, s ugyancsak gondot okozhat a mellékutcákból vagy a saját udvarokból való kihajtás. Sok sofőr szemmel láthatóan nem tartja be a sebességkorlátozásokat sem. A legrosszabb szerencsére eddig még nem történt meg, de volt már példa arra, hogy egy-egy embert leszorítottak az útról a nyergesvontatók.
A petíciós íveket csak a keszegfalvi lakosok írhatják alá még április 15-ig, vagyis holnapig az élelmiszerboltokban, ill. a helyi vendéglőkben és cukrászdában. Leszkó Melinda elmondta, sokan önkéntesen kértek íveket, majd azokkal járták a házakat. A tapasztalat szerint messze nem csak a főutcán élők írtak alá, ugyanis az egész falu életét megkeseríti a brutális forgalom.
A zajszint magas – a megoldás még várat magára
Tavaly a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal (Regionálny úrad verejného zdravotníctva Komárno, RÚVZ) végzett zajszintmérést, s kiderült, a határértékeket meghaladó terhelést kell elviselnie a községnek. A felméréssel kapcsolatban tájékoztatásért fordultunk hozzájuk, ill. az 573-as másodrendű út kezeléséért felelős Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalathoz (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR).
Denisa Masárová a közegészségügyi hivatal igazgatója emlékeztetett, 2024. július 17-én Keszegfalván találkoztak a RSÚC-NR, a megyei és a járási hivatalok, ill. a keszegfalvi önkormányzat képviselői. Ennek eredményeként augusztus végére megszületett egy állásfoglalás, melynek nyomán a közútkezelő úgy látta: a legjobb az volna, ha zóna alapú 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnének be azokon az útszakaszon, amelyeken a forgalmi zaj túllépte a megengedett határértékeket.
A járási hivatal ezt követően október elején a közegészségügyi hivatallal közölte:
a rendőrség nem ért egyet a sebességkorlátozás bevezetésével. Azzal érveltek, hogy emiatt torlódások alakulnának ki a község területén.
A közútkezelő – amelynek a törvényből adódóan biztosítania kell, hogy a lakosság ne legyen kitéve a határértékeken felüli forgalmi zajnak – azóta nem hozta nyilvánosságra, milyen újabb intézkedésekkel kívánják megoldani a problémát.
Masárová az Új Szóval azt közölte: 2025-ben is folytatni fogják a megoldások keresését. A folyamat azonban szerinte „összetett és hosszútávú” lesz, ha nem épülnek meg a szükséges elkerülőutak vagy nem történnek meg a zajcsökkentő intézkedések. A fő oknak a Monostori híd átadása óta megnövekedett nemzetközi közúti teherforgalmat látja.
Tudomásunk szerint február végén a RSÚC-NR részéről egy bizottság megvizsgálta a kérdéses útszakaszt, ám konkrét intézkedési javasatokat még nem fogamaztak meg. Ahogyan ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást kap lapunk Matúš Starovič igazgatótól, arról azonnal tájékoztatni fogjuk az olvasóinkat.
Krónikus probléma
Megkeresésünkre Peter Medovič, a RSÚC-NR jogásza megerősítette: eredeti szándékuk szerint 30 km/h-s sebességkorlátozást akartak bevezetni a község belterületén, ám azt a komáromi rendőrség közlekedési felügyelősége ezt nem engedélyezte.
Hozzátette: a Monostori hídnak köszönhetően nemcsak a II/573-as, hanem a Komáromi járás egészében nőtt a forgalmi terhelés.
Ám ami a teherforgalmat illeti, a 12 tonnán felüli kamionok csak akkor használhatják a másod- és harmadrendű utakat, ha azok mentén található a szállítmányok ki- vagy bepakolásának helyszíne. Ugyancsak feltételnek számít, hogy ezen utak környékén ne legyen elsőrendű út, ill. hogy ha más útvonalak használata túlságosan hosszúra nyújtaná a szállítást.
Lekanyarodást tiltó és súlykorlátozó táblák kellenének
Medovič szerint Vágsellyétől kezdődően Érsekújváron át egészen Ógyalláig az első- és másodrendű utak összes kereszteződésénél állandó jelzőtáblák állnak, amelyek tiltják a lekanyarodást a 12 tonnán felüli tehergépjárműveknek. Kivételt csak a célforgalom jelent. Komárom városa ugyanilyen táblákat helyezett 7,5 tonnás súlykorlátozás jelzése mellett.
A nyitrai közútkezelő ezért úgy gondolja, hogy hasonló korlátozást kéne bevezetni a I/63-as és a Gadóci út kereszteződésénél – ám ez kívül esik a hatáskörükön. Ezt a lépést szerintük Komárom városa és a Szlovák Közútkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest, SSC) tudja megtenni.
A végleges megoldást pedig a megfelelő közúti infrastruktúra jelentené. Utóbbit nem fejtették ki bővebben, de a RSÚC-NR itt feltehetően (és többek között) az elkerülő és gyorsforgalmi utak megépítésére gondolt.
A témában állásfoglalást kértünk Komárom városától, valamint az SSC-től is. A válaszaikról külön tájékoztatjuk majd olvasóinkat.
Az Új Szó mindkét felet megszólította, azonban az SSC hosszú napok után sem válaszolt a kérdéseinkre. Ugyanakkor Keszegh Béla (független) komáromi polgármester megkeresésünkre készségesen elmondta: a város számára csupán „kozmetikai megoldás“ volna, hogy „egy táblát itt, egy másikat pedig amott“ állítanak fel. A probléma és a törekvés nem új: a város már 2021-ben és azóta is a korlátozásért lobbizik.
Keszegh hangsúlyozta:
a megoldást a Monostori hídon zajló kamionforgalom jelentős korlátozásában látják, ám ennek meglépése nem megy egyik napról a másikra. Hozzátette, hogy ez természetesen nem érintené a célforgalmat, amelybe azonban nyilvánvalóan nem tartoznak a régión áthaladó lengyel kamionok. Azokat arra kényszerítenék, hogy Pozsony irányába kerülve ingázzanak.
Hogy mindezt elérjék, ahhoz a szlovák és a magyar államnak kell meghoznia a döntést. Jelenleg szervezés alatt áll Jozef Ráž közlekedési miniszter komáromi látogatása, amely során helyben is megvitatnák ezt a kérdést a tárcavezetővel. Keszegh ezenkívül már Budapestnek is jelezte a forgalomkorlátozás igényét.
A polgármester arról is beszélt, hogy mindaddig kitartanak az elképzelésük mellett, amíg a szlovák állam nem vállalja megfelelő úthálózat kiépítését egészen Nyitráig (beleértve a komáromi elkerülőutat), hiszen az utak mindaddig nem képesek befogadni a teherforgalmat.
Szijjártó a szlovák kormányban bízik
A KEMMA portál a minap közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter álláspontját a kérdésben. Szijjártó elmondta: Keszegh Bélával többször is váltottak már szót és levelet is a kérdésben.
„A hídra vezető és az onnan elvezető infrastruktúra Magyarországon fejlettebb. Ez nem is kérdés, hiszen a város kikerülésével egyből az autópályán tudnak lenni a személy- és teherautók. Az északi oldalon ez még vontatottabban halad.
Többször is tárgyaltunk már a szlovák kormánnyal arról, hogy a szlovákiai oldal infrastruktúráját fejlesszék. Robert Fico miniszterelnök világossá tette, hogy a mostani szlovák kormány számára Szlovákia déli részének fejlesztése fontos szempont, ellentétben a korábbi kormányokkal, így joggal bízhatunk abban, hogy minél előbb elkészülnek azok a fejlesztési tervek, amelyek Észak-Komárom életét is könnyebbé tudják tenni
– közölte a miniszter.
Az SSC szerint a táblák nem jelentenek megoldást
Március közepén adtunk hírt a Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (RSÚC-NR) álláspontjáról. Lapunkkal akkor azt közölték: szerintük forgalomkorlátozó táblákat kéne kihelyezni a 63-as elsőrendű út és Gadóci út kereszteződésénél Komárom területén, amelyek csökkenthetnék az 573-as útra nehezedő nyomást. Hozzátették: ez azonban Komárom és az SSC hatáskörébe tartozik.
Kapcsolódó cikkünk Nyitra/Komárom |
A Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR) lapunkkal közölte: forgalomkorlátozó táblákat kéne kihelyezni a 63-as elsőrendű út és Gadóci út kereszteződésénél Komárom területén. Ennek meglépése azonban nem az ő hatáskörükbe tartozik.
Március 7-én bővebb cikkben számoltunk be arról a hosszú évek óta húzódó és fokozódó forgalmi terhelésről, amely Keszegfalvára és a tágabb környékére nehezedik. Az illetékes hatóságok tavaly nyár óta intenzívebben foglalkoznak a helyzet megoldásával, azonban még mindig nem derült ki, milyen konkrét intézkedéssel lehetne mérsékelni a kamionforgalmat az 573-as másodrendű úton.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva/Komárom |
Habár 2024-ben elindult a folyamat, még mindig nem születtek olyan korlátozó intézkedések, amelyekkel csökkentenék a Keszegfalvára nehezedő forgalmi terhelést. A sebességkorlátozást elvetette a rendőrség, jelenleg a nyitrai közútkezelő vállalatnak kell kitalálnia a következő lépést.
A február 27-én készült felvételen jól látható, hogy a Komárom részét képező Gadócon a lengyel kamion a megengedett sebességnél gyorsabban, veszélyes manőverrel megelőzi a felvételt készítő sofőr gépkocsiját, majd utána még egy járművet. A „mutatványt” aztán pár perccel később már két kamion ismétli meg a lakott területen kívül, Keszegfalva irányában az 573-as másodrendű úton.
Keszegfalva korábban egy csendes kis falucska volt, ma olyan, mintha egy autópálya haladna át a település főutcáján. Az életminőség jelentősen leromlott, a zaj- és levegőszennyezés elviselhetetlen, az utak, házak folyamatosan rongálódnak
– áll egy Komáromban élő olvasónk levelében. Mint leírta, hétvégenként a nagybátyjához és a kertjükbe járnak ki a faluba. A főutcán lakó rokonaik életminősége szerinte romlott, és még a Kereszt utcában is hallatszik a sok kamion, nem beszélve a rossz levegőről.
Évek óta nincs előrelépés
A községet megnyomorító problémák nem újak, az Új Szó hasábjain az elmúlt években már többször is foglalkoztunk velük. Az önkormányzat és a lakosok már 2019-ben is panaszkodtak a forgalomra, amely folyamatos károkat okoz az útburkolatban is.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A bő 1900 fős Vág menti faluban egyre súlyosabb gondot okoz a már egy hete tartó egyre intenzívebb tranzitforgalom. Ahhoz, hogy legalább enyhüljön a helyzet, meg kell várni a komáromi Vág-híd aládúcolását.
A közösségi médiában nagyon sokan megosztották azt a videót, amelyen látszik, hogy Keszegfalva belterületén több tucat kamionból álló sor várakozik. A dugó oka egy kisebb baleset volt, mely eltorlaszolta a Gúta irányába vezető egyetlen utat.
A Vág-híd miatt kerülnek
A teherforgalom korábban is okozott gondokat a községnek, ám amióta szeptember 20-án lezárták a komáromi Vág-hidat a 15 tonnánál nehezebb járművek előtt, a helyzet már-már elviselhetetlenné vált. A kamionforgalom leghamarabb akkor normalizálódhat, ha befejeződik a komáromi Vág-híd aládúcolása. A Szlovák Közútkezelő Vállalat és a közlekedésügyi minisztérium ezt még idén szeretné elérni, legkésőbb azonban jövő tavasszal kerülne rá sor.
Tengernyi gond
Pataki Dezső (MKP) polgármester lapunknak hosszan sorolta a községet nyomasztó közlekedésügyi problémákat. A falu déli bejáratánál van egy töltésen futó kritikus állapotú, nagyjából 500 méteres útszakasz, ami már alig bírja a terhelést, ezzel sürgősen foglalkozni kell. Keszegfalva fejlesztési tervének egy ideje ugyan része az elkerülőút ötlete, amelyet a nem működő vasútvonal mentén lehetne megépíteni, a megvalósítására azonban még biztosan várni kell egy darabig. Csökkentenék továbbá a lakott területen megengedett sebességet akár 30 km/ órára, emellett pedig egy veszélyes kereszteződés miatt északi irányból már Bálványszakállas elé kihelyeznék a helységnévtáblát, amely elvben lassítaná a forgalmat.
Fokozódhat a forgalom
Fejfájásra adnak okot a faluvezetésnek a szaporodó lakossági panaszok is, a megnövekedett teherforgalom miatt repedeznek a házfalak, és egyelőre nem világos, hogy a károsultak kihez fordulhatnak kártérítésért. Pataki úgy gondolja, az eddigieknél is sűrűbb átmenő forgalmat fog okozni Keszegfalvának az új komáromi Duna-híd, mely 2020 tavaszára készülhet el. Több helyi lakos hasonló véleményen van.
Csilingelő poharak
A 78 éves Vajkai Katalin negyedmagával él közvetlenül a főutca mellett épült házukban, melyen már több száz euróért javították ki a forgalom miatt keletkezett repedéseket. A vitrinekben és szekrényekben levő poharak gyakran megcsörrennek, amikor egy-egy kamion elhalad az utcán. Csak két méter választja el a ház kerítését az úttesttől, utána nem sokkal pedig már a fal következik. „Én attól félek, egyszer bedől egy kamion, a leányomék és az unokám az út melletti szobában alszanak, és ott halunk meg” – panaszkodott Vajkai Katalin. Mint mondja, már a boltba is fél elmenni, nem érzi biztonságban magát a főutcán, mivel a kamionsofőrök „úgy mennek, mint a nem normálisak”. Már előre tart a téltől, amikor az eltakarított hó miatt nem lehet majd látni pontosan az út szélét, s emiatt a teherautók könnyebben lecsúszhatnak az útról.
Cseppben a tenger
A keszegfalviak problémái nyilvánvalóan számos más Vág és Duna menti községben is jelen vannak. A helyzet összetett, hiszen a közlekedési hálózat fejletlensége, elhanyagoltsága, valamint a sokszor indokolatlannak tűnő felújítások és építkezések is bonyolítják azt. Sokan azon a véleményen vannak Komáromban és környékén, hogy az új Duna-híd helyett az elkerülőútra, a kritikus kereszteződések átépítésére és egy észak felé tartó új, lehetőleg gyorsforgalmi út megépítésere kellett volna összpontosítani. A várost észak felől megkerülő út elkészültére a jelenlegi állás szerint nagyjából 10 év múlva lehet számítani, s ez azt jelenti, hogy a közlekedés terén Komárom meglehetősen hosszú évtizednek néz elébe.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A napokban egy jármű szétnyomta a keszegfalvai főút szélének egy részét, valamint az azt övező szalagkorlátot is. A hibás részeket azóta kijavították, de az út töltése mellett élők katasztrofálisnak nevezik a helyzetet.
A községen keresztülhaladó út egyik legkritikusabb része az a mintegy fél kilométeres szakasz, amely Komárom felé, a falu déli végén vezet ki a központból, egy töltésen halad keresztül. Mintegy 20 ház áll a közvetlen közelében. Néhány napja minden bizonnyal egy tehergépjármű szétnyomta az útpadkát és a szalagkorlátot is, de nagyobb baleset nem történt.
„Amikor észrevettük, még aznap reggel jelentettem a járási közútkezelő vállalatnak. Kijöttek, megnézték, beszórták aszfalttal, majd visszaállították a korlátot a helyére”
– tájékoztatta lapunkat Pataki Dezső (MKP) polgármester.
Úgy látja, a falunak egy elkerülőút megépítése, nem pedig a kritikus szakasz kijavítása jelentene enyhülést. Az erre vonatkozó kérvényüket még a tavalyi évben adták át a megyének.
Buzás József 33 éve lakik az út töltése melletti házában, amelytől nem messze történt a legutóbbi incidens. Az elmúlt 10 évben háromszor történt súlyos baleset a hajléka közelében, mindannyiszor tehergépjárművek fordultak le az út tetejéről vagy tépték ki a szalagkorlátot.
„Én itt a töltésen hajtok fel. Ha Komárom felé térek, itt, ahol van az oszlopvas, van egy ugrató. Ha már 40-nel megyek, már üt a teleszkóp. Állítom, nem csak az én autómon…”
– mondta lapunknak az út állapotáról.
Reggel általában 10 percig áll a saját udvarában, amíg fel tud hajtani a töltésen, olyan sűrű a forgalom. Nemrég puszta kíváncsiságból kiállt a kerítéséhez, és egy óra alatt 56 kamiont számolt meg.
Komárom környékén a Vág-hídon bevezetett súlykorlátozás életbe léptetése óta több falura is valósággal rászakadt a tranzitforgalom. Az áldatlan állapotok szinte biztosan nem változnak addig, amíg nem dúcolják alá a hidat, amire a Szlovák Közútkezelő Vállalat ígérete szerint december végéig vagy legkésőbb januárig kell várni. A Gúta–Komárom útszakasz felújítása is tervben van, de még nem világos, hogy mikor fog rá sor kerülni.
A Monostori híd 2020-as átadása után még rosszabb lett a helyzet, hiszen azóta egyértelműen megnövekedett például a lengyel tehergépjárművek száma. 2021-ben a környék polgármesterei aláírásgyűjtést kezdeményeztek a helyzet kezelése céljából, ám ennek végül nem lett foganatja. Noha az útszakasz felújításával javultak a közlekedési viszonyok Komárom és Gúta között, a gépjárművek számát ez értelemszerűen nem csökkentette.
Kapcsolódó cikkünk Gúta |
Dunaszerdahely, Komárom, Gúta, Naszvad és Érsekújvár polgármesterei által kezdeményezett petíciónak további célja, hogy a közlekedési- és építésügyi minisztérium több forrást különítsen el a közúti infrastruktúra fejlesztésére, illetve egy olyan mechanizmus kidolgozását is kérik, amely a fejlesztéseket igazságos, regionális alapon osztaná be.
A petíciós bizottságot alkotó öt városvezető stílusos módon, a folyamatosan intenzív forgalmi terhelés alatt álló gútai városközpontban található körforgalomnál jelentették be az aláírásgyűjtés elindítását. Horváth Árpád (Szövetség), Gúta polgármestere a jelenlevőket házigazdaként üdvözölve elmondta, a petícióval közösen arra szólítják fel a szaktárcát, hogy segítsen a már-már tarthatatlan helyzet megoldásában. Ő és Keszegh Béla (független) komáromi polgármester is emlékeztetett, hogy a gútai városházán október 13-án megtartott munkatalálkozón már szó volt a közlekedési problémák kezeléséről, ennek egyik eredménye a petíció elindítása. Közvetlen kiváltó okként a Negyed és Ifjúságfalva közti, négy életet követelő szeptember 29-i balesetre hivatkoztak.
Keszegh Béla hangsúlyozta, a Monostori híd átadása óta óriási teherforgalom zúdult Komárom térségére. Október 20-án külön levélben szólították meg Andrej Doležalt, amelyben többek között a stratégiai útfejlesztések pontosítását kérték. A polgármesterek és Milan Belica, Nyitra megye elnöke november 23-án találkoznak Pozsonyban a tárcavezetővel, amikor a petíció egyes pontjai képzik a tárgyalási alapot.
Komplex megoldások kellenek
Több polgármester is azzal érvelt, hogy az áldatlan közúti állapotokat nem egy-egy helyi probléma kezelésével, hanem ellenkezőleg, regionális szinten, komplex módon kell megoldani. A félórás sajtótájékoztatón egymás után hangoztak el az egy-egy városra nehezedő forgalmi terhelés helyi példái, Klein Ottokár (független) Érsekújvár, Hájos Zoltán (Szövetség) Dunaszerdahely, Molnár Zoltán (független) pedig Naszvad és környékének problémáit is érintette. Újságírói kérdésre Horváth Árpád elmondta, ugyan az R7-es folytatásának elkezdése még évekig eltarthat, ám
a Komárom és Gúta, majd azt követően a Vágsellye és Gúta közti útszakasz hamarosan kezdődő teljes felújítása már enyhíthet a gondokon, s el tudják képzelni azt is, hogy a Monostori hídon korlátozás alá essen a kamionforgalom.
Hármas cél
„A petíció annak szeretne hangot adni, hogy most már tényleg elég” – fogalmazott Keszegh Béla. Az R7-es gyorsforgalmi út keleti irányú folytatása lenne a legfontosabb cél, mivel ezzel jelentősen tehermentesíteni lehetne a térséget a forgalomtól. Emellett több pénzforrást követelnek az útfejlesztésekre, mert jelenleg csak arra elég az elkülönített összeg, hogy a következő években befejeződjenek a már megkezdett építkezések. A helyzetet tovább rontja, hogy rövidesen elapadnak a felhasználható EU-s pénzforrások is, ám a Helyreállítási Alapból további pénzeket lehetne erre a célra fordítani. Harmadik pontként pedig az útfejlesztések és a források igazságos regionális elosztását kérik a szakminisztériumtól.
Bevonják az önkormányzatokat
Az aláírásokat hagyományos, papír alapú módon fogják gyűjteni legalább 2021 végéig, elektronikus verziót egyelőre nem terveznek. A petíciós ívek felkerülnek az önkormányzatok honlapjaira, innen bárki letöltheti, majd gyűjtheti vele a szignókat. Horváth Árpád előrebocsájtotta, akár mindegyik város főterén lehetnek majd petíciós standok. Jelenleg 50 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy egy-egy felkarolt üggyel a kormány foglalkozni legyen köteles. A gútai polgármester szerint az érintett járások lélekszámát tekintve 2-3 hónap alatt elérhetik ezt a számot. Klein Ottokár elmondta, terveik szerint gyakorlatilag minden területileg érintett önkormányzatot megkeresnek a petícióval.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A helyi lakosok által kezdeményezett petíció címzettje a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal. A 573-as másodosztályú úton áthaladó tranzitforgalom keltette zaj sokszor elviselhetetlen, emellett pedig folyamatos közlekedési veszélyeknek teszi ki a főutcán tartózkodó embereket.
Hosszú ideje problémát jelent a bő 1900 fős Keszegfalván áthaladó tranzitforgalom, amelyről lapunk is többször cikkezett az elmúlt években. A kamionforgalom régóta veszélyes, az úttest kritikus része pedig már 2019-ben sem bírta a nagyméretű gépkocsik súlyát. Az önkormányzatnak úgyszólván folyamatos fejtörést okoz a probléma, amelyet szépen lassan növelt a 2020 őszén átadott Monostori híd.
Helyi lakosok egy csoportja nemrég petíciót kezdeményezett, amelyben hatósági zajszintmérés elvégzését kérik a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivataltól. Leszkó Melinda, a petíciós bizottság elnöke lapunknak elmondta, tudják, hogy a községi hivatal minden lehetőséget megragad arra, hogy a problémákat kezeljék, ill. jelezzék azokat az illetékes hatóságoknak. A lakosok így megnézték, hogy mivel tudnak esetleg ők hozzájárulni a gondok kezeléséhez. Így jutottak egy a közegészségügyi hatóságnak címzett petícióig, mivel ez a szerv illetékes a zajszintmérés elvégzésében.
„Olyan szinten zavaró a forgalom és az általa keltett zaj, hogy az kihatással van a mindennapi életünkre. Nem tudunk létezni a kertjeinkben, a teraszainkon, az ablakainkat csak annyi időre tudjuk nyitva tartani, amíg kiszellőztetünk” – érzékeltette a tranzitforgalom súlyosságát Leszkó Melinda. Emlékeztetett, a főutcán egyes házak csupán néhány méterre vannak az úttesttől. A szintén az 573-as úton található templomba egyes hívők kerülőúton járnak, s az alapiskolás diákoknak is fokozott figyelemmel kell közlekedniük, akár az iskolába, akár csak a buszmegállókba igyekeznek. Sokaknak már az is kockázatot jelent, ha szabályosan át szeretnének kelni az úttesten, s ugyancsak gondot okozhat a mellékutcákból vagy a saját udvarokból való kihajtás. Sok sofőr szemmel láthatóan nem tartja be a sebességkorlátozásokat sem. A legrosszabb szerencsére eddig még nem történt meg, de volt már példa arra, hogy egy-egy embert leszorítottak az útról a nyergesvontatók.
A petíciós íveket csak a keszegfalvi lakosok írhatják alá még április 15-ig, vagyis holnapig az élelmiszerboltokban, ill. a helyi vendéglőkben és cukrászdában. Leszkó Melinda elmondta, sokan önkéntesen kértek íveket, majd azokkal járták a házakat. A tapasztalat szerint messze nem csak a főutcán élők írtak alá, ugyanis az egész falu életét megkeseríti a brutális forgalom.
A zajszint magas – a megoldás még várat magára
Tavaly a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal (Regionálny úrad verejného zdravotníctva Komárno, RÚVZ) végzett zajszintmérést, s kiderült, a határértékeket meghaladó terhelést kell elviselnie a községnek. A felméréssel kapcsolatban tájékoztatásért fordultunk hozzájuk, ill. az 573-as másodrendű út kezeléséért felelős Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalathoz (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR).
Denisa Masárová a közegészségügyi hivatal igazgatója emlékeztetett, 2024. július 17-én Keszegfalván találkoztak a RSÚC-NR, a megyei és a járási hivatalok, ill. a keszegfalvi önkormányzat képviselői. Ennek eredményeként augusztus végére megszületett egy állásfoglalás, melynek nyomán a közútkezelő úgy látta: a legjobb az volna, ha zóna alapú 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnének be azokon az útszakaszon, amelyeken a forgalmi zaj túllépte a megengedett határértékeket.
A járási hivatal ezt követően október elején a közegészségügyi hivatallal közölte:
a rendőrség nem ért egyet a sebességkorlátozás bevezetésével. Azzal érveltek, hogy emiatt torlódások alakulnának ki a község területén.
A közútkezelő – amelynek a törvényből adódóan biztosítania kell, hogy a lakosság ne legyen kitéve a határértékeken felüli forgalmi zajnak – azóta nem hozta nyilvánosságra, milyen újabb intézkedésekkel kívánják megoldani a problémát.
Masárová az Új Szóval azt közölte: 2025-ben is folytatni fogják a megoldások keresését. A folyamat azonban szerinte „összetett és hosszútávú” lesz, ha nem épülnek meg a szükséges elkerülőutak vagy nem történnek meg a zajcsökkentő intézkedések. A fő oknak a Monostori híd átadása óta megnövekedett nemzetközi közúti teherforgalmat látja.
Tudomásunk szerint február végén a RSÚC-NR részéről egy bizottság megvizsgálta a kérdéses útszakaszt, ám konkrét intézkedési javasatokat még nem fogamaztak meg. Ahogyan ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást kap lapunk Matúš Starovič igazgatótól, arról azonnal tájékoztatni fogjuk az olvasóinkat.
Krónikus probléma
Megkeresésünkre Peter Medovič, a RSÚC-NR jogásza megerősítette: eredeti szándékuk szerint 30 km/h-s sebességkorlátozást akartak bevezetni a község belterületén, ám azt a komáromi rendőrség közlekedési felügyelősége ezt nem engedélyezte.
Hozzátette: a Monostori hídnak köszönhetően nemcsak a II/573-as, hanem a Komáromi járás egészében nőtt a forgalmi terhelés.
Ám ami a teherforgalmat illeti, a 12 tonnán felüli kamionok csak akkor használhatják a másod- és harmadrendű utakat, ha azok mentén található a szállítmányok ki- vagy bepakolásának helyszíne. Ugyancsak feltételnek számít, hogy ezen utak környékén ne legyen elsőrendű út, ill. hogy ha más útvonalak használata túlságosan hosszúra nyújtaná a szállítást.
Lekanyarodást tiltó és súlykorlátozó táblák kellenének
Medovič szerint Vágsellyétől kezdődően Érsekújváron át egészen Ógyalláig az első- és másodrendű utak összes kereszteződésénél állandó jelzőtáblák állnak, amelyek tiltják a lekanyarodást a 12 tonnán felüli tehergépjárműveknek. Kivételt csak a célforgalom jelent. Komárom városa ugyanilyen táblákat helyezett 7,5 tonnás súlykorlátozás jelzése mellett.
A nyitrai közútkezelő ezért úgy gondolja, hogy hasonló korlátozást kéne bevezetni a I/63-as és a Gadóci út kereszteződésénél – ám ez kívül esik a hatáskörükön. Ezt a lépést szerintük Komárom városa és a Szlovák Közútkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest, SSC) tudja megtenni.
A végleges megoldást pedig a megfelelő közúti infrastruktúra jelentené. Utóbbit nem fejtették ki bővebben, de a RSÚC-NR itt feltehetően (és többek között) az elkerülő és gyorsforgalmi utak megépítésére gondolt.
A témában állásfoglalást kértünk Komárom városától, valamint az SSC-től is. A válaszaikról külön tájékoztatjuk majd olvasóinkat.
A város az Új Szónak azonnal állást foglalt az ügyben, ám az SSC-t hiába kerestük, március 17-e óta nem válaszoltak a kérdéseinkre. Ugyanakkor egy olvasónknak a minap végül elküldték az állásfoglalásukat. Eszerint az SSC úgy látja,
ha megvalósulna a RSÚC-NR javaslata, akkor a teherforgalom egésze a megye kezelésében levő másodrendű útról átkerülne a hozzájuk tartozó 63-as útra, ami negatívan hatna annak műszaki állapotára.
Megjegyezték: ilyen igény már a múltban is felmerült. Akkor azonban nemcsak az SSC, de a Nyitrai Járási Hivatal és a megyei közlekedésrendészeti felügyelet is elutasították a javaslatot. Ezt azzal indokolták, hogy az alternatív útvonalon már így is leterheltek a vágsellyei és érsekújvári kereszteződések, valamint az elsőrendű úton levő hidak.
Olvasói visszajelzés alapján lettünk figyelmesek egy újabb magyaroroszági fejleményre. A Monostori híd által okozott alsó-csallóközi forgalmi problémákra ugyanis a jelek szerint Hadházy Ákos is felfigyelt. A független országgyűlési képviselő április 30-án hivatalos levélben fordult Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez. Ebben a következőt kérdezte: „Hozzájárul a magyar kormány a csallóközi kis falvak nemzetközi kamionforgalom alóli tehermentesítéséhez?“
A választ – Szijjártó Péter megbízásából – Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára adta meg. Mint írta, a Monostori híd üzemeltetését szabályozó, Magyarország és Szlovákia között kötött nemzetközi egyezmény nem korlátozza a személy- és az áruforgalmat. A válasz szerint
a megoldást „kizárólag a szlovákiai oldalon való infrastruktúra-fejlesztés“ jelenti.
Hozzáfűzte: a kérdést rendszeresen felvetik a kétoldalú tárgyalásokon, ill. azok napirendjén tartják a „felvidéki magyar politikai vezetőkkel való folyamatos egyeztetések alapján“.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Jozef Ráž tárcavezető, valamint a legfontosabb állami közlekedésügyi közvállalatok igazgatói Komáromban tárgyaltak a városvezetéssel. Az összegző sajtótájékoztatón egy sor ígéret elhangzott. Úgy tűnik, belátható időn belül megoldódhat néhány régóta húzódó probléma – például az ún. izsai körforgalom és a Vág-híd kérdése. Emellett beszéltek a hosszú távú fejlesztési tervekről, mint amilyen a Pozsony–Komárom vasúti vonal felújítása is.
Gyakorlatilag csak a légi közlekedést nem érintette a miniszter és a városvezetés a pénteki megbeszélésen. A tárgyalások mellett pedig néhány helyszínt külön is megtekintett Jozef Ráž, s az összegző sajtótájékoztatót is a Vág-hídnál tartotta.
Nagyon színes és tartalmas, ill. pörgő stílusú tárgyalás a miniszter úr habitusához igazodva
– összegezte benyomásait a sajtónak Keszegh Béla polgármester.
Felújított Vág-híd és körforgalmak lesznek, elkerülőút aligha
Az elsőrendű utak kereszteződésénél fekvő, ún. izsai letérőről a miniszter elmondta: tudják, hogy az régóta „traumatizálja“ a várost. Már előkészületben vannak az átépítés tervei, a miniszter pedig abban bízik, hogy már ebben az évben elkezdődhetnek a munkálatok. Keszegh Béla ehhez hozzátette: nem egy, hanem két körforgalom fog épülni az adott szakaszon.
A Vág-híddal kapcsolatban Ráž elmondta, hogy az évek óta aládúcolt konstrukció felújítására hamarosan megkapják az építkezési engedélyt, majd ezt fogja követni a kivitelező kiválasztása. A munkálatok feltételezett összértéke 3 millió euró körül lesz.
A polgármester is utalt rá, hogy összetett lesz a munkálatok logisztikája, ugyanis míg ezek zajlanak, korlátozni kell majd a forgalmat. Mint közismert, a híd Komárom egyetlen „bejárata“ keleti, ill. északi irányból.
A komáromi elkerülőút kapcsán Jozef Ráž úgy fogalmazott, „realistának“ kell lenni a 120–150 millió euróba kerülő fejlesztéssel kapcsolatban.
A konszolidáció idejében, s amikor az EU már nem nyújt forrásokat az elkerülőutakra – a legutóbbiak az ezt megelőző időszakban voltak hozzáférhetőek –, akkor nagyon nehéz lesz megkapni a pénzt erre a beruházásra
– fogalmazott.
Ezzel szorosan összefügg a kamionforgalom kérdése, s a tárcavezető szerint tárgyaltak Keszegh Béla javaslatáról is, amely alapján a tranzitáló tehergépjárműveket (de nem a célforgalmat) kitiltanák a Monostori hídról. Ráž szerint ezt Magyarországgal közösen kell kezelniük, amellyel szerinte „jelenleg kiválóak a viszonyaik“, vagyis igyekeznek a kérdésben tárgyalni a magyar féllel.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint már többször is tárgyaltak a szlovák kormánnyal a határmenti területek infrastruktúrájának fejlesztéséről. A Szlovák Közútkezelő Vállalat (SSC) pedig közölte: a forgalomkorlátozást jelző új táblák Komárom nyugati részén csak az elsőrendű utakat terhelnék le, ezért ezeket a megoldási javaslatokat már a múltban is elvetették.
Komárom március végén közölte álláspontját lapunknak a Monostori híd forgalma kapcsán. Keszegh Béla (független) polgármester akkor azt mondta: ők a teherforgalom jelentős korlátozását szeretnék elérni a hídon – ám erről a magyar és a szlovák államnak kell döntést hozniuk.
Mint közismert, a Monostori híd átadása óta sokszorosára növekedett a Komáromra és környékére nehezedő nyomás: a kamionok egymást érik a városon belül, valamint az 573-as másodrendű úton is, jelentősen rontva az életminőséget olyan településeken, mint Keszegfalva vagy Gúta.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Amíg nincs megfelelő úthálózat Komáromban és környékén, addig ne a Monostori hidat használják a kamionok, hanem kerüljenek Pozsony irányába – hangzik Komárom 2021 óta hangoztatott álláspontja. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a magyar és a szlovák állam is hajlandó lesz lépéseket tenni az ügyben.
Lapunk az elmúlt hetekben – részben olvasóink megkeresésére – több alkalommal foglalkozott az 573-as másodrendű úton kialakult helyzettel. A forgalmi terhelés gyakorlatilag Komáromtól egészen Vágsellyéig megkeseríti az út menti települések életét. Egy-egy községnél pedig halmozódnak a problémák. Ilyen falunak számít Keszegfalva, ahol sok családi ház az úttesthez közel épült meg, így emiatt pár méterre a homlokzatuk előtt hajtanak el a teherkamionok.
A Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR) a múlt héten lapunkkal közölte: a 12 tonnán felüli tehergépjárművek lekanyarodását tiltó táblákat kellene kihelyezni a I/63-as és a Gadóci út kereszteződésénél. A lépést szerintük Komárom városa és a Szlovák Közútkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest, SSC) tudja megtenni.
Kapcsolódó cikkünk Nyitra/Komárom |
A Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR) lapunkkal közölte: forgalomkorlátozó táblákat kéne kihelyezni a 63-as elsőrendű út és Gadóci út kereszteződésénél Komárom területén. Ennek meglépése azonban nem az ő hatáskörükbe tartozik.
Március 7-én bővebb cikkben számoltunk be arról a hosszú évek óta húzódó és fokozódó forgalmi terhelésről, amely Keszegfalvára és a tágabb környékére nehezedik. Az illetékes hatóságok tavaly nyár óta intenzívebben foglalkoznak a helyzet megoldásával, azonban még mindig nem derült ki, milyen konkrét intézkedéssel lehetne mérsékelni a kamionforgalmat az 573-as másodrendű úton.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva/Komárom |
Habár 2024-ben elindult a folyamat, még mindig nem születtek olyan korlátozó intézkedések, amelyekkel csökkentenék a Keszegfalvára nehezedő forgalmi terhelést. A sebességkorlátozást elvetette a rendőrség, jelenleg a nyitrai közútkezelő vállalatnak kell kitalálnia a következő lépést.
A február 27-én készült felvételen jól látható, hogy a Komárom részét képező Gadócon a lengyel kamion a megengedett sebességnél gyorsabban, veszélyes manőverrel megelőzi a felvételt készítő sofőr gépkocsiját, majd utána még egy járművet. A „mutatványt” aztán pár perccel később már két kamion ismétli meg a lakott területen kívül, Keszegfalva irányában az 573-as másodrendű úton.
Keszegfalva korábban egy csendes kis falucska volt, ma olyan, mintha egy autópálya haladna át a település főutcáján. Az életminőség jelentősen leromlott, a zaj- és levegőszennyezés elviselhetetlen, az utak, házak folyamatosan rongálódnak
– áll egy Komáromban élő olvasónk levelében. Mint leírta, hétvégenként a nagybátyjához és a kertjükbe járnak ki a faluba. A főutcán lakó rokonaik életminősége szerinte romlott, és még a Kereszt utcában is hallatszik a sok kamion, nem beszélve a rossz levegőről.
Évek óta nincs előrelépés
A községet megnyomorító problémák nem újak, az Új Szó hasábjain az elmúlt években már többször is foglalkoztunk velük. Az önkormányzat és a lakosok már 2019-ben is panaszkodtak a forgalomra, amely folyamatos károkat okoz az útburkolatban is.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A bő 1900 fős Vág menti faluban egyre súlyosabb gondot okoz a már egy hete tartó egyre intenzívebb tranzitforgalom. Ahhoz, hogy legalább enyhüljön a helyzet, meg kell várni a komáromi Vág-híd aládúcolását.
A közösségi médiában nagyon sokan megosztották azt a videót, amelyen látszik, hogy Keszegfalva belterületén több tucat kamionból álló sor várakozik. A dugó oka egy kisebb baleset volt, mely eltorlaszolta a Gúta irányába vezető egyetlen utat.
A Vág-híd miatt kerülnek
A teherforgalom korábban is okozott gondokat a községnek, ám amióta szeptember 20-án lezárták a komáromi Vág-hidat a 15 tonnánál nehezebb járművek előtt, a helyzet már-már elviselhetetlenné vált. A kamionforgalom leghamarabb akkor normalizálódhat, ha befejeződik a komáromi Vág-híd aládúcolása. A Szlovák Közútkezelő Vállalat és a közlekedésügyi minisztérium ezt még idén szeretné elérni, legkésőbb azonban jövő tavasszal kerülne rá sor.
Tengernyi gond
Pataki Dezső (MKP) polgármester lapunknak hosszan sorolta a községet nyomasztó közlekedésügyi problémákat. A falu déli bejáratánál van egy töltésen futó kritikus állapotú, nagyjából 500 méteres útszakasz, ami már alig bírja a terhelést, ezzel sürgősen foglalkozni kell. Keszegfalva fejlesztési tervének egy ideje ugyan része az elkerülőút ötlete, amelyet a nem működő vasútvonal mentén lehetne megépíteni, a megvalósítására azonban még biztosan várni kell egy darabig. Csökkentenék továbbá a lakott területen megengedett sebességet akár 30 km/ órára, emellett pedig egy veszélyes kereszteződés miatt északi irányból már Bálványszakállas elé kihelyeznék a helységnévtáblát, amely elvben lassítaná a forgalmat.
Fokozódhat a forgalom
Fejfájásra adnak okot a faluvezetésnek a szaporodó lakossági panaszok is, a megnövekedett teherforgalom miatt repedeznek a házfalak, és egyelőre nem világos, hogy a károsultak kihez fordulhatnak kártérítésért. Pataki úgy gondolja, az eddigieknél is sűrűbb átmenő forgalmat fog okozni Keszegfalvának az új komáromi Duna-híd, mely 2020 tavaszára készülhet el. Több helyi lakos hasonló véleményen van.
Csilingelő poharak
A 78 éves Vajkai Katalin negyedmagával él közvetlenül a főutca mellett épült házukban, melyen már több száz euróért javították ki a forgalom miatt keletkezett repedéseket. A vitrinekben és szekrényekben levő poharak gyakran megcsörrennek, amikor egy-egy kamion elhalad az utcán. Csak két méter választja el a ház kerítését az úttesttől, utána nem sokkal pedig már a fal következik. „Én attól félek, egyszer bedől egy kamion, a leányomék és az unokám az út melletti szobában alszanak, és ott halunk meg” – panaszkodott Vajkai Katalin. Mint mondja, már a boltba is fél elmenni, nem érzi biztonságban magát a főutcán, mivel a kamionsofőrök „úgy mennek, mint a nem normálisak”. Már előre tart a téltől, amikor az eltakarított hó miatt nem lehet majd látni pontosan az út szélét, s emiatt a teherautók könnyebben lecsúszhatnak az útról.
Cseppben a tenger
A keszegfalviak problémái nyilvánvalóan számos más Vág és Duna menti községben is jelen vannak. A helyzet összetett, hiszen a közlekedési hálózat fejletlensége, elhanyagoltsága, valamint a sokszor indokolatlannak tűnő felújítások és építkezések is bonyolítják azt. Sokan azon a véleményen vannak Komáromban és környékén, hogy az új Duna-híd helyett az elkerülőútra, a kritikus kereszteződések átépítésére és egy észak felé tartó új, lehetőleg gyorsforgalmi út megépítésere kellett volna összpontosítani. A várost észak felől megkerülő út elkészültére a jelenlegi állás szerint nagyjából 10 év múlva lehet számítani, s ez azt jelenti, hogy a közlekedés terén Komárom meglehetősen hosszú évtizednek néz elébe.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A napokban egy jármű szétnyomta a keszegfalvai főút szélének egy részét, valamint az azt övező szalagkorlátot is. A hibás részeket azóta kijavították, de az út töltése mellett élők katasztrofálisnak nevezik a helyzetet.
A községen keresztülhaladó út egyik legkritikusabb része az a mintegy fél kilométeres szakasz, amely Komárom felé, a falu déli végén vezet ki a központból, egy töltésen halad keresztül. Mintegy 20 ház áll a közvetlen közelében. Néhány napja minden bizonnyal egy tehergépjármű szétnyomta az útpadkát és a szalagkorlátot is, de nagyobb baleset nem történt.
„Amikor észrevettük, még aznap reggel jelentettem a járási közútkezelő vállalatnak. Kijöttek, megnézték, beszórták aszfalttal, majd visszaállították a korlátot a helyére”
– tájékoztatta lapunkat Pataki Dezső (MKP) polgármester.
Úgy látja, a falunak egy elkerülőút megépítése, nem pedig a kritikus szakasz kijavítása jelentene enyhülést. Az erre vonatkozó kérvényüket még a tavalyi évben adták át a megyének.
Buzás József 33 éve lakik az út töltése melletti házában, amelytől nem messze történt a legutóbbi incidens. Az elmúlt 10 évben háromszor történt súlyos baleset a hajléka közelében, mindannyiszor tehergépjárművek fordultak le az út tetejéről vagy tépték ki a szalagkorlátot.
„Én itt a töltésen hajtok fel. Ha Komárom felé térek, itt, ahol van az oszlopvas, van egy ugrató. Ha már 40-nel megyek, már üt a teleszkóp. Állítom, nem csak az én autómon…”
– mondta lapunknak az út állapotáról.
Reggel általában 10 percig áll a saját udvarában, amíg fel tud hajtani a töltésen, olyan sűrű a forgalom. Nemrég puszta kíváncsiságból kiállt a kerítéséhez, és egy óra alatt 56 kamiont számolt meg.
Komárom környékén a Vág-hídon bevezetett súlykorlátozás életbe léptetése óta több falura is valósággal rászakadt a tranzitforgalom. Az áldatlan állapotok szinte biztosan nem változnak addig, amíg nem dúcolják alá a hidat, amire a Szlovák Közútkezelő Vállalat ígérete szerint december végéig vagy legkésőbb januárig kell várni. A Gúta–Komárom útszakasz felújítása is tervben van, de még nem világos, hogy mikor fog rá sor kerülni.
A Monostori híd 2020-as átadása után még rosszabb lett a helyzet, hiszen azóta egyértelműen megnövekedett például a lengyel tehergépjárművek száma. 2021-ben a környék polgármesterei aláírásgyűjtést kezdeményeztek a helyzet kezelése céljából, ám ennek végül nem lett foganatja. Noha az útszakasz felújításával javultak a közlekedési viszonyok Komárom és Gúta között, a gépjárművek számát ez értelemszerűen nem csökkentette.
Kapcsolódó cikkünk Gúta |
Dunaszerdahely, Komárom, Gúta, Naszvad és Érsekújvár polgármesterei által kezdeményezett petíciónak további célja, hogy a közlekedési- és építésügyi minisztérium több forrást különítsen el a közúti infrastruktúra fejlesztésére, illetve egy olyan mechanizmus kidolgozását is kérik, amely a fejlesztéseket igazságos, regionális alapon osztaná be.
A petíciós bizottságot alkotó öt városvezető stílusos módon, a folyamatosan intenzív forgalmi terhelés alatt álló gútai városközpontban található körforgalomnál jelentették be az aláírásgyűjtés elindítását. Horváth Árpád (Szövetség), Gúta polgármestere a jelenlevőket házigazdaként üdvözölve elmondta, a petícióval közösen arra szólítják fel a szaktárcát, hogy segítsen a már-már tarthatatlan helyzet megoldásában. Ő és Keszegh Béla (független) komáromi polgármester is emlékeztetett, hogy a gútai városházán október 13-án megtartott munkatalálkozón már szó volt a közlekedési problémák kezeléséről, ennek egyik eredménye a petíció elindítása. Közvetlen kiváltó okként a Negyed és Ifjúságfalva közti, négy életet követelő szeptember 29-i balesetre hivatkoztak.
Keszegh Béla hangsúlyozta, a Monostori híd átadása óta óriási teherforgalom zúdult Komárom térségére. Október 20-án külön levélben szólították meg Andrej Doležalt, amelyben többek között a stratégiai útfejlesztések pontosítását kérték. A polgármesterek és Milan Belica, Nyitra megye elnöke november 23-án találkoznak Pozsonyban a tárcavezetővel, amikor a petíció egyes pontjai képzik a tárgyalási alapot.
Komplex megoldások kellenek
Több polgármester is azzal érvelt, hogy az áldatlan közúti állapotokat nem egy-egy helyi probléma kezelésével, hanem ellenkezőleg, regionális szinten, komplex módon kell megoldani. A félórás sajtótájékoztatón egymás után hangoztak el az egy-egy városra nehezedő forgalmi terhelés helyi példái, Klein Ottokár (független) Érsekújvár, Hájos Zoltán (Szövetség) Dunaszerdahely, Molnár Zoltán (független) pedig Naszvad és környékének problémáit is érintette. Újságírói kérdésre Horváth Árpád elmondta, ugyan az R7-es folytatásának elkezdése még évekig eltarthat, ám
a Komárom és Gúta, majd azt követően a Vágsellye és Gúta közti útszakasz hamarosan kezdődő teljes felújítása már enyhíthet a gondokon, s el tudják képzelni azt is, hogy a Monostori hídon korlátozás alá essen a kamionforgalom.
Hármas cél
„A petíció annak szeretne hangot adni, hogy most már tényleg elég” – fogalmazott Keszegh Béla. Az R7-es gyorsforgalmi út keleti irányú folytatása lenne a legfontosabb cél, mivel ezzel jelentősen tehermentesíteni lehetne a térséget a forgalomtól. Emellett több pénzforrást követelnek az útfejlesztésekre, mert jelenleg csak arra elég az elkülönített összeg, hogy a következő években befejeződjenek a már megkezdett építkezések. A helyzetet tovább rontja, hogy rövidesen elapadnak a felhasználható EU-s pénzforrások is, ám a Helyreállítási Alapból további pénzeket lehetne erre a célra fordítani. Harmadik pontként pedig az útfejlesztések és a források igazságos regionális elosztását kérik a szakminisztériumtól.
Bevonják az önkormányzatokat
Az aláírásokat hagyományos, papír alapú módon fogják gyűjteni legalább 2021 végéig, elektronikus verziót egyelőre nem terveznek. A petíciós ívek felkerülnek az önkormányzatok honlapjaira, innen bárki letöltheti, majd gyűjtheti vele a szignókat. Horváth Árpád előrebocsájtotta, akár mindegyik város főterén lehetnek majd petíciós standok. Jelenleg 50 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy egy-egy felkarolt üggyel a kormány foglalkozni legyen köteles. A gútai polgármester szerint az érintett járások lélekszámát tekintve 2-3 hónap alatt elérhetik ezt a számot. Klein Ottokár elmondta, terveik szerint gyakorlatilag minden területileg érintett önkormányzatot megkeresnek a petícióval.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A helyi lakosok által kezdeményezett petíció címzettje a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal. A 573-as másodosztályú úton áthaladó tranzitforgalom keltette zaj sokszor elviselhetetlen, emellett pedig folyamatos közlekedési veszélyeknek teszi ki a főutcán tartózkodó embereket.
Hosszú ideje problémát jelent a bő 1900 fős Keszegfalván áthaladó tranzitforgalom, amelyről lapunk is többször cikkezett az elmúlt években. A kamionforgalom régóta veszélyes, az úttest kritikus része pedig már 2019-ben sem bírta a nagyméretű gépkocsik súlyát. Az önkormányzatnak úgyszólván folyamatos fejtörést okoz a probléma, amelyet szépen lassan növelt a 2020 őszén átadott Monostori híd.
Helyi lakosok egy csoportja nemrég petíciót kezdeményezett, amelyben hatósági zajszintmérés elvégzését kérik a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivataltól. Leszkó Melinda, a petíciós bizottság elnöke lapunknak elmondta, tudják, hogy a községi hivatal minden lehetőséget megragad arra, hogy a problémákat kezeljék, ill. jelezzék azokat az illetékes hatóságoknak. A lakosok így megnézték, hogy mivel tudnak esetleg ők hozzájárulni a gondok kezeléséhez. Így jutottak egy a közegészségügyi hatóságnak címzett petícióig, mivel ez a szerv illetékes a zajszintmérés elvégzésében.
„Olyan szinten zavaró a forgalom és az általa keltett zaj, hogy az kihatással van a mindennapi életünkre. Nem tudunk létezni a kertjeinkben, a teraszainkon, az ablakainkat csak annyi időre tudjuk nyitva tartani, amíg kiszellőztetünk” – érzékeltette a tranzitforgalom súlyosságát Leszkó Melinda. Emlékeztetett, a főutcán egyes házak csupán néhány méterre vannak az úttesttől. A szintén az 573-as úton található templomba egyes hívők kerülőúton járnak, s az alapiskolás diákoknak is fokozott figyelemmel kell közlekedniük, akár az iskolába, akár csak a buszmegállókba igyekeznek. Sokaknak már az is kockázatot jelent, ha szabályosan át szeretnének kelni az úttesten, s ugyancsak gondot okozhat a mellékutcákból vagy a saját udvarokból való kihajtás. Sok sofőr szemmel láthatóan nem tartja be a sebességkorlátozásokat sem. A legrosszabb szerencsére eddig még nem történt meg, de volt már példa arra, hogy egy-egy embert leszorítottak az útról a nyergesvontatók.
A petíciós íveket csak a keszegfalvi lakosok írhatják alá még április 15-ig, vagyis holnapig az élelmiszerboltokban, ill. a helyi vendéglőkben és cukrászdában. Leszkó Melinda elmondta, sokan önkéntesen kértek íveket, majd azokkal járták a házakat. A tapasztalat szerint messze nem csak a főutcán élők írtak alá, ugyanis az egész falu életét megkeseríti a brutális forgalom.
A zajszint magas – a megoldás még várat magára
Tavaly a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal (Regionálny úrad verejného zdravotníctva Komárno, RÚVZ) végzett zajszintmérést, s kiderült, a határértékeket meghaladó terhelést kell elviselnie a községnek. A felméréssel kapcsolatban tájékoztatásért fordultunk hozzájuk, ill. az 573-as másodrendű út kezeléséért felelős Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalathoz (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR).
Denisa Masárová a közegészségügyi hivatal igazgatója emlékeztetett, 2024. július 17-én Keszegfalván találkoztak a RSÚC-NR, a megyei és a járási hivatalok, ill. a keszegfalvi önkormányzat képviselői. Ennek eredményeként augusztus végére megszületett egy állásfoglalás, melynek nyomán a közútkezelő úgy látta: a legjobb az volna, ha zóna alapú 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnének be azokon az útszakaszon, amelyeken a forgalmi zaj túllépte a megengedett határértékeket.
A járási hivatal ezt követően október elején a közegészségügyi hivatallal közölte:
a rendőrség nem ért egyet a sebességkorlátozás bevezetésével. Azzal érveltek, hogy emiatt torlódások alakulnának ki a község területén.
A közútkezelő – amelynek a törvényből adódóan biztosítania kell, hogy a lakosság ne legyen kitéve a határértékeken felüli forgalmi zajnak – azóta nem hozta nyilvánosságra, milyen újabb intézkedésekkel kívánják megoldani a problémát.
Masárová az Új Szóval azt közölte: 2025-ben is folytatni fogják a megoldások keresését. A folyamat azonban szerinte „összetett és hosszútávú” lesz, ha nem épülnek meg a szükséges elkerülőutak vagy nem történnek meg a zajcsökkentő intézkedések. A fő oknak a Monostori híd átadása óta megnövekedett nemzetközi közúti teherforgalmat látja.
Tudomásunk szerint február végén a RSÚC-NR részéről egy bizottság megvizsgálta a kérdéses útszakaszt, ám konkrét intézkedési javasatokat még nem fogamaztak meg. Ahogyan ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást kap lapunk Matúš Starovič igazgatótól, arról azonnal tájékoztatni fogjuk az olvasóinkat.
Krónikus probléma
Megkeresésünkre Peter Medovič, a RSÚC-NR jogásza megerősítette: eredeti szándékuk szerint 30 km/h-s sebességkorlátozást akartak bevezetni a község belterületén, ám azt a komáromi rendőrség közlekedési felügyelősége ezt nem engedélyezte.
Hozzátette: a Monostori hídnak köszönhetően nemcsak a II/573-as, hanem a Komáromi járás egészében nőtt a forgalmi terhelés.
Ám ami a teherforgalmat illeti, a 12 tonnán felüli kamionok csak akkor használhatják a másod- és harmadrendű utakat, ha azok mentén található a szállítmányok ki- vagy bepakolásának helyszíne. Ugyancsak feltételnek számít, hogy ezen utak környékén ne legyen elsőrendű út, ill. hogy ha más útvonalak használata túlságosan hosszúra nyújtaná a szállítást.
Lekanyarodást tiltó és súlykorlátozó táblák kellenének
Medovič szerint Vágsellyétől kezdődően Érsekújváron át egészen Ógyalláig az első- és másodrendű utak összes kereszteződésénél állandó jelzőtáblák állnak, amelyek tiltják a lekanyarodást a 12 tonnán felüli tehergépjárműveknek. Kivételt csak a célforgalom jelent. Komárom városa ugyanilyen táblákat helyezett 7,5 tonnás súlykorlátozás jelzése mellett.
A nyitrai közútkezelő ezért úgy gondolja, hogy hasonló korlátozást kéne bevezetni a I/63-as és a Gadóci út kereszteződésénél – ám ez kívül esik a hatáskörükön. Ezt a lépést szerintük Komárom városa és a Szlovák Közútkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest, SSC) tudja megtenni.
A végleges megoldást pedig a megfelelő közúti infrastruktúra jelentené. Utóbbit nem fejtették ki bővebben, de a RSÚC-NR itt feltehetően (és többek között) az elkerülő és gyorsforgalmi utak megépítésére gondolt.
A témában állásfoglalást kértünk Komárom városától, valamint az SSC-től is. A válaszaikról külön tájékoztatjuk majd olvasóinkat.
Az Új Szó mindkét felet megszólította, azonban az SSC hosszú napok után sem válaszolt a kérdéseinkre. Ugyanakkor Keszegh Béla (független) komáromi polgármester megkeresésünkre készségesen elmondta: a város számára csupán „kozmetikai megoldás“ volna, hogy „egy táblát itt, egy másikat pedig amott“ állítanak fel. A probléma és a törekvés nem új: a város már 2021-ben és azóta is a korlátozásért lobbizik.
Keszegh hangsúlyozta:
a megoldást a Monostori hídon zajló kamionforgalom jelentős korlátozásában látják, ám ennek meglépése nem megy egyik napról a másikra. Hozzátette, hogy ez természetesen nem érintené a célforgalmat, amelybe azonban nyilvánvalóan nem tartoznak a régión áthaladó lengyel kamionok. Azokat arra kényszerítenék, hogy Pozsony irányába kerülve ingázzanak.
Hogy mindezt elérjék, ahhoz a szlovák és a magyar államnak kell meghoznia a döntést. Jelenleg szervezés alatt áll Jozef Ráž közlekedési miniszter komáromi látogatása, amely során helyben is megvitatnák ezt a kérdést a tárcavezetővel. Keszegh ezenkívül már Budapestnek is jelezte a forgalomkorlátozás igényét.
A polgármester arról is beszélt, hogy mindaddig kitartanak az elképzelésük mellett, amíg a szlovák állam nem vállalja megfelelő úthálózat kiépítését egészen Nyitráig (beleértve a komáromi elkerülőutat), hiszen az utak mindaddig nem képesek befogadni a teherforgalmat.
Szijjártó a szlovák kormányban bízik
A KEMMA portál a minap közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter álláspontját a kérdésben. Szijjártó elmondta: Keszegh Bélával többször is váltottak már szót és levelet is a kérdésben.
„A hídra vezető és az onnan elvezető infrastruktúra Magyarországon fejlettebb. Ez nem is kérdés, hiszen a város kikerülésével egyből az autópályán tudnak lenni a személy- és teherautók. Az északi oldalon ez még vontatottabban halad.
Többször is tárgyaltunk már a szlovák kormánnyal arról, hogy a szlovákiai oldal infrastruktúráját fejlesszék. Robert Fico miniszterelnök világossá tette, hogy a mostani szlovák kormány számára Szlovákia déli részének fejlesztése fontos szempont, ellentétben a korábbi kormányokkal, így joggal bízhatunk abban, hogy minél előbb elkészülnek azok a fejlesztési tervek, amelyek Észak-Komárom életét is könnyebbé tudják tenni
– közölte a miniszter.
Az SSC szerint a táblák nem jelentenek megoldást
Március közepén adtunk hírt a Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (RSÚC-NR) álláspontjáról. Lapunkkal akkor azt közölték: szerintük forgalomkorlátozó táblákat kéne kihelyezni a 63-as elsőrendű út és Gadóci út kereszteződésénél Komárom területén, amelyek csökkenthetnék az 573-as útra nehezedő nyomást. Hozzátették: ez azonban Komárom és az SSC hatáskörébe tartozik.
Kapcsolódó cikkünk Nyitra/Komárom |
A Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR) lapunkkal közölte: forgalomkorlátozó táblákat kéne kihelyezni a 63-as elsőrendű út és Gadóci út kereszteződésénél Komárom területén. Ennek meglépése azonban nem az ő hatáskörükbe tartozik.
Március 7-én bővebb cikkben számoltunk be arról a hosszú évek óta húzódó és fokozódó forgalmi terhelésről, amely Keszegfalvára és a tágabb környékére nehezedik. Az illetékes hatóságok tavaly nyár óta intenzívebben foglalkoznak a helyzet megoldásával, azonban még mindig nem derült ki, milyen konkrét intézkedéssel lehetne mérsékelni a kamionforgalmat az 573-as másodrendű úton.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva/Komárom |
Habár 2024-ben elindult a folyamat, még mindig nem születtek olyan korlátozó intézkedések, amelyekkel csökkentenék a Keszegfalvára nehezedő forgalmi terhelést. A sebességkorlátozást elvetette a rendőrség, jelenleg a nyitrai közútkezelő vállalatnak kell kitalálnia a következő lépést.
A február 27-én készült felvételen jól látható, hogy a Komárom részét képező Gadócon a lengyel kamion a megengedett sebességnél gyorsabban, veszélyes manőverrel megelőzi a felvételt készítő sofőr gépkocsiját, majd utána még egy járművet. A „mutatványt” aztán pár perccel később már két kamion ismétli meg a lakott területen kívül, Keszegfalva irányában az 573-as másodrendű úton.
Keszegfalva korábban egy csendes kis falucska volt, ma olyan, mintha egy autópálya haladna át a település főutcáján. Az életminőség jelentősen leromlott, a zaj- és levegőszennyezés elviselhetetlen, az utak, házak folyamatosan rongálódnak
– áll egy Komáromban élő olvasónk levelében. Mint leírta, hétvégenként a nagybátyjához és a kertjükbe járnak ki a faluba. A főutcán lakó rokonaik életminősége szerinte romlott, és még a Kereszt utcában is hallatszik a sok kamion, nem beszélve a rossz levegőről.
Évek óta nincs előrelépés
A községet megnyomorító problémák nem újak, az Új Szó hasábjain az elmúlt években már többször is foglalkoztunk velük. Az önkormányzat és a lakosok már 2019-ben is panaszkodtak a forgalomra, amely folyamatos károkat okoz az útburkolatban is.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A bő 1900 fős Vág menti faluban egyre súlyosabb gondot okoz a már egy hete tartó egyre intenzívebb tranzitforgalom. Ahhoz, hogy legalább enyhüljön a helyzet, meg kell várni a komáromi Vág-híd aládúcolását.
A közösségi médiában nagyon sokan megosztották azt a videót, amelyen látszik, hogy Keszegfalva belterületén több tucat kamionból álló sor várakozik. A dugó oka egy kisebb baleset volt, mely eltorlaszolta a Gúta irányába vezető egyetlen utat.
A Vág-híd miatt kerülnek
A teherforgalom korábban is okozott gondokat a községnek, ám amióta szeptember 20-án lezárták a komáromi Vág-hidat a 15 tonnánál nehezebb járművek előtt, a helyzet már-már elviselhetetlenné vált. A kamionforgalom leghamarabb akkor normalizálódhat, ha befejeződik a komáromi Vág-híd aládúcolása. A Szlovák Közútkezelő Vállalat és a közlekedésügyi minisztérium ezt még idén szeretné elérni, legkésőbb azonban jövő tavasszal kerülne rá sor.
Tengernyi gond
Pataki Dezső (MKP) polgármester lapunknak hosszan sorolta a községet nyomasztó közlekedésügyi problémákat. A falu déli bejáratánál van egy töltésen futó kritikus állapotú, nagyjából 500 méteres útszakasz, ami már alig bírja a terhelést, ezzel sürgősen foglalkozni kell. Keszegfalva fejlesztési tervének egy ideje ugyan része az elkerülőút ötlete, amelyet a nem működő vasútvonal mentén lehetne megépíteni, a megvalósítására azonban még biztosan várni kell egy darabig. Csökkentenék továbbá a lakott területen megengedett sebességet akár 30 km/ órára, emellett pedig egy veszélyes kereszteződés miatt északi irányból már Bálványszakállas elé kihelyeznék a helységnévtáblát, amely elvben lassítaná a forgalmat.
Fokozódhat a forgalom
Fejfájásra adnak okot a faluvezetésnek a szaporodó lakossági panaszok is, a megnövekedett teherforgalom miatt repedeznek a házfalak, és egyelőre nem világos, hogy a károsultak kihez fordulhatnak kártérítésért. Pataki úgy gondolja, az eddigieknél is sűrűbb átmenő forgalmat fog okozni Keszegfalvának az új komáromi Duna-híd, mely 2020 tavaszára készülhet el. Több helyi lakos hasonló véleményen van.
Csilingelő poharak
A 78 éves Vajkai Katalin negyedmagával él közvetlenül a főutca mellett épült házukban, melyen már több száz euróért javították ki a forgalom miatt keletkezett repedéseket. A vitrinekben és szekrényekben levő poharak gyakran megcsörrennek, amikor egy-egy kamion elhalad az utcán. Csak két méter választja el a ház kerítését az úttesttől, utána nem sokkal pedig már a fal következik. „Én attól félek, egyszer bedől egy kamion, a leányomék és az unokám az út melletti szobában alszanak, és ott halunk meg” – panaszkodott Vajkai Katalin. Mint mondja, már a boltba is fél elmenni, nem érzi biztonságban magát a főutcán, mivel a kamionsofőrök „úgy mennek, mint a nem normálisak”. Már előre tart a téltől, amikor az eltakarított hó miatt nem lehet majd látni pontosan az út szélét, s emiatt a teherautók könnyebben lecsúszhatnak az útról.
Cseppben a tenger
A keszegfalviak problémái nyilvánvalóan számos más Vág és Duna menti községben is jelen vannak. A helyzet összetett, hiszen a közlekedési hálózat fejletlensége, elhanyagoltsága, valamint a sokszor indokolatlannak tűnő felújítások és építkezések is bonyolítják azt. Sokan azon a véleményen vannak Komáromban és környékén, hogy az új Duna-híd helyett az elkerülőútra, a kritikus kereszteződések átépítésére és egy észak felé tartó új, lehetőleg gyorsforgalmi út megépítésere kellett volna összpontosítani. A várost észak felől megkerülő út elkészültére a jelenlegi állás szerint nagyjából 10 év múlva lehet számítani, s ez azt jelenti, hogy a közlekedés terén Komárom meglehetősen hosszú évtizednek néz elébe.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A napokban egy jármű szétnyomta a keszegfalvai főút szélének egy részét, valamint az azt övező szalagkorlátot is. A hibás részeket azóta kijavították, de az út töltése mellett élők katasztrofálisnak nevezik a helyzetet.
A községen keresztülhaladó út egyik legkritikusabb része az a mintegy fél kilométeres szakasz, amely Komárom felé, a falu déli végén vezet ki a központból, egy töltésen halad keresztül. Mintegy 20 ház áll a közvetlen közelében. Néhány napja minden bizonnyal egy tehergépjármű szétnyomta az útpadkát és a szalagkorlátot is, de nagyobb baleset nem történt.
„Amikor észrevettük, még aznap reggel jelentettem a járási közútkezelő vállalatnak. Kijöttek, megnézték, beszórták aszfalttal, majd visszaállították a korlátot a helyére”
– tájékoztatta lapunkat Pataki Dezső (MKP) polgármester.
Úgy látja, a falunak egy elkerülőút megépítése, nem pedig a kritikus szakasz kijavítása jelentene enyhülést. Az erre vonatkozó kérvényüket még a tavalyi évben adták át a megyének.
Buzás József 33 éve lakik az út töltése melletti házában, amelytől nem messze történt a legutóbbi incidens. Az elmúlt 10 évben háromszor történt súlyos baleset a hajléka közelében, mindannyiszor tehergépjárművek fordultak le az út tetejéről vagy tépték ki a szalagkorlátot.
„Én itt a töltésen hajtok fel. Ha Komárom felé térek, itt, ahol van az oszlopvas, van egy ugrató. Ha már 40-nel megyek, már üt a teleszkóp. Állítom, nem csak az én autómon…”
– mondta lapunknak az út állapotáról.
Reggel általában 10 percig áll a saját udvarában, amíg fel tud hajtani a töltésen, olyan sűrű a forgalom. Nemrég puszta kíváncsiságból kiállt a kerítéséhez, és egy óra alatt 56 kamiont számolt meg.
Komárom környékén a Vág-hídon bevezetett súlykorlátozás életbe léptetése óta több falura is valósággal rászakadt a tranzitforgalom. Az áldatlan állapotok szinte biztosan nem változnak addig, amíg nem dúcolják alá a hidat, amire a Szlovák Közútkezelő Vállalat ígérete szerint december végéig vagy legkésőbb januárig kell várni. A Gúta–Komárom útszakasz felújítása is tervben van, de még nem világos, hogy mikor fog rá sor kerülni.
A Monostori híd 2020-as átadása után még rosszabb lett a helyzet, hiszen azóta egyértelműen megnövekedett például a lengyel tehergépjárművek száma. 2021-ben a környék polgármesterei aláírásgyűjtést kezdeményeztek a helyzet kezelése céljából, ám ennek végül nem lett foganatja. Noha az útszakasz felújításával javultak a közlekedési viszonyok Komárom és Gúta között, a gépjárművek számát ez értelemszerűen nem csökkentette.
Kapcsolódó cikkünk Gúta |
Dunaszerdahely, Komárom, Gúta, Naszvad és Érsekújvár polgármesterei által kezdeményezett petíciónak további célja, hogy a közlekedési- és építésügyi minisztérium több forrást különítsen el a közúti infrastruktúra fejlesztésére, illetve egy olyan mechanizmus kidolgozását is kérik, amely a fejlesztéseket igazságos, regionális alapon osztaná be.
A petíciós bizottságot alkotó öt városvezető stílusos módon, a folyamatosan intenzív forgalmi terhelés alatt álló gútai városközpontban található körforgalomnál jelentették be az aláírásgyűjtés elindítását. Horváth Árpád (Szövetség), Gúta polgármestere a jelenlevőket házigazdaként üdvözölve elmondta, a petícióval közösen arra szólítják fel a szaktárcát, hogy segítsen a már-már tarthatatlan helyzet megoldásában. Ő és Keszegh Béla (független) komáromi polgármester is emlékeztetett, hogy a gútai városházán október 13-án megtartott munkatalálkozón már szó volt a közlekedési problémák kezeléséről, ennek egyik eredménye a petíció elindítása. Közvetlen kiváltó okként a Negyed és Ifjúságfalva közti, négy életet követelő szeptember 29-i balesetre hivatkoztak.
Keszegh Béla hangsúlyozta, a Monostori híd átadása óta óriási teherforgalom zúdult Komárom térségére. Október 20-án külön levélben szólították meg Andrej Doležalt, amelyben többek között a stratégiai útfejlesztések pontosítását kérték. A polgármesterek és Milan Belica, Nyitra megye elnöke november 23-án találkoznak Pozsonyban a tárcavezetővel, amikor a petíció egyes pontjai képzik a tárgyalási alapot.
Komplex megoldások kellenek
Több polgármester is azzal érvelt, hogy az áldatlan közúti állapotokat nem egy-egy helyi probléma kezelésével, hanem ellenkezőleg, regionális szinten, komplex módon kell megoldani. A félórás sajtótájékoztatón egymás után hangoztak el az egy-egy városra nehezedő forgalmi terhelés helyi példái, Klein Ottokár (független) Érsekújvár, Hájos Zoltán (Szövetség) Dunaszerdahely, Molnár Zoltán (független) pedig Naszvad és környékének problémáit is érintette. Újságírói kérdésre Horváth Árpád elmondta, ugyan az R7-es folytatásának elkezdése még évekig eltarthat, ám
a Komárom és Gúta, majd azt követően a Vágsellye és Gúta közti útszakasz hamarosan kezdődő teljes felújítása már enyhíthet a gondokon, s el tudják képzelni azt is, hogy a Monostori hídon korlátozás alá essen a kamionforgalom.
Hármas cél
„A petíció annak szeretne hangot adni, hogy most már tényleg elég” – fogalmazott Keszegh Béla. Az R7-es gyorsforgalmi út keleti irányú folytatása lenne a legfontosabb cél, mivel ezzel jelentősen tehermentesíteni lehetne a térséget a forgalomtól. Emellett több pénzforrást követelnek az útfejlesztésekre, mert jelenleg csak arra elég az elkülönített összeg, hogy a következő években befejeződjenek a már megkezdett építkezések. A helyzetet tovább rontja, hogy rövidesen elapadnak a felhasználható EU-s pénzforrások is, ám a Helyreállítási Alapból további pénzeket lehetne erre a célra fordítani. Harmadik pontként pedig az útfejlesztések és a források igazságos regionális elosztását kérik a szakminisztériumtól.
Bevonják az önkormányzatokat
Az aláírásokat hagyományos, papír alapú módon fogják gyűjteni legalább 2021 végéig, elektronikus verziót egyelőre nem terveznek. A petíciós ívek felkerülnek az önkormányzatok honlapjaira, innen bárki letöltheti, majd gyűjtheti vele a szignókat. Horváth Árpád előrebocsájtotta, akár mindegyik város főterén lehetnek majd petíciós standok. Jelenleg 50 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy egy-egy felkarolt üggyel a kormány foglalkozni legyen köteles. A gútai polgármester szerint az érintett járások lélekszámát tekintve 2-3 hónap alatt elérhetik ezt a számot. Klein Ottokár elmondta, terveik szerint gyakorlatilag minden területileg érintett önkormányzatot megkeresnek a petícióval.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A helyi lakosok által kezdeményezett petíció címzettje a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal. A 573-as másodosztályú úton áthaladó tranzitforgalom keltette zaj sokszor elviselhetetlen, emellett pedig folyamatos közlekedési veszélyeknek teszi ki a főutcán tartózkodó embereket.
Hosszú ideje problémát jelent a bő 1900 fős Keszegfalván áthaladó tranzitforgalom, amelyről lapunk is többször cikkezett az elmúlt években. A kamionforgalom régóta veszélyes, az úttest kritikus része pedig már 2019-ben sem bírta a nagyméretű gépkocsik súlyát. Az önkormányzatnak úgyszólván folyamatos fejtörést okoz a probléma, amelyet szépen lassan növelt a 2020 őszén átadott Monostori híd.
Helyi lakosok egy csoportja nemrég petíciót kezdeményezett, amelyben hatósági zajszintmérés elvégzését kérik a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivataltól. Leszkó Melinda, a petíciós bizottság elnöke lapunknak elmondta, tudják, hogy a községi hivatal minden lehetőséget megragad arra, hogy a problémákat kezeljék, ill. jelezzék azokat az illetékes hatóságoknak. A lakosok így megnézték, hogy mivel tudnak esetleg ők hozzájárulni a gondok kezeléséhez. Így jutottak egy a közegészségügyi hatóságnak címzett petícióig, mivel ez a szerv illetékes a zajszintmérés elvégzésében.
„Olyan szinten zavaró a forgalom és az általa keltett zaj, hogy az kihatással van a mindennapi életünkre. Nem tudunk létezni a kertjeinkben, a teraszainkon, az ablakainkat csak annyi időre tudjuk nyitva tartani, amíg kiszellőztetünk” – érzékeltette a tranzitforgalom súlyosságát Leszkó Melinda. Emlékeztetett, a főutcán egyes házak csupán néhány méterre vannak az úttesttől. A szintén az 573-as úton található templomba egyes hívők kerülőúton járnak, s az alapiskolás diákoknak is fokozott figyelemmel kell közlekedniük, akár az iskolába, akár csak a buszmegállókba igyekeznek. Sokaknak már az is kockázatot jelent, ha szabályosan át szeretnének kelni az úttesten, s ugyancsak gondot okozhat a mellékutcákból vagy a saját udvarokból való kihajtás. Sok sofőr szemmel láthatóan nem tartja be a sebességkorlátozásokat sem. A legrosszabb szerencsére eddig még nem történt meg, de volt már példa arra, hogy egy-egy embert leszorítottak az útról a nyergesvontatók.
A petíciós íveket csak a keszegfalvi lakosok írhatják alá még április 15-ig, vagyis holnapig az élelmiszerboltokban, ill. a helyi vendéglőkben és cukrászdában. Leszkó Melinda elmondta, sokan önkéntesen kértek íveket, majd azokkal járták a házakat. A tapasztalat szerint messze nem csak a főutcán élők írtak alá, ugyanis az egész falu életét megkeseríti a brutális forgalom.
A zajszint magas – a megoldás még várat magára
Tavaly a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal (Regionálny úrad verejného zdravotníctva Komárno, RÚVZ) végzett zajszintmérést, s kiderült, a határértékeket meghaladó terhelést kell elviselnie a községnek. A felméréssel kapcsolatban tájékoztatásért fordultunk hozzájuk, ill. az 573-as másodrendű út kezeléséért felelős Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalathoz (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR).
Denisa Masárová a közegészségügyi hivatal igazgatója emlékeztetett, 2024. július 17-én Keszegfalván találkoztak a RSÚC-NR, a megyei és a járási hivatalok, ill. a keszegfalvi önkormányzat képviselői. Ennek eredményeként augusztus végére megszületett egy állásfoglalás, melynek nyomán a közútkezelő úgy látta: a legjobb az volna, ha zóna alapú 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnének be azokon az útszakaszon, amelyeken a forgalmi zaj túllépte a megengedett határértékeket.
A járási hivatal ezt követően október elején a közegészségügyi hivatallal közölte:
a rendőrség nem ért egyet a sebességkorlátozás bevezetésével. Azzal érveltek, hogy emiatt torlódások alakulnának ki a község területén.
A közútkezelő – amelynek a törvényből adódóan biztosítania kell, hogy a lakosság ne legyen kitéve a határértékeken felüli forgalmi zajnak – azóta nem hozta nyilvánosságra, milyen újabb intézkedésekkel kívánják megoldani a problémát.
Masárová az Új Szóval azt közölte: 2025-ben is folytatni fogják a megoldások keresését. A folyamat azonban szerinte „összetett és hosszútávú” lesz, ha nem épülnek meg a szükséges elkerülőutak vagy nem történnek meg a zajcsökkentő intézkedések. A fő oknak a Monostori híd átadása óta megnövekedett nemzetközi közúti teherforgalmat látja.
Tudomásunk szerint február végén a RSÚC-NR részéről egy bizottság megvizsgálta a kérdéses útszakaszt, ám konkrét intézkedési javasatokat még nem fogamaztak meg. Ahogyan ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást kap lapunk Matúš Starovič igazgatótól, arról azonnal tájékoztatni fogjuk az olvasóinkat.
Krónikus probléma
Megkeresésünkre Peter Medovič, a RSÚC-NR jogásza megerősítette: eredeti szándékuk szerint 30 km/h-s sebességkorlátozást akartak bevezetni a község belterületén, ám azt a komáromi rendőrség közlekedési felügyelősége ezt nem engedélyezte.
Hozzátette: a Monostori hídnak köszönhetően nemcsak a II/573-as, hanem a Komáromi járás egészében nőtt a forgalmi terhelés.
Ám ami a teherforgalmat illeti, a 12 tonnán felüli kamionok csak akkor használhatják a másod- és harmadrendű utakat, ha azok mentén található a szállítmányok ki- vagy bepakolásának helyszíne. Ugyancsak feltételnek számít, hogy ezen utak környékén ne legyen elsőrendű út, ill. hogy ha más útvonalak használata túlságosan hosszúra nyújtaná a szállítást.
Lekanyarodást tiltó és súlykorlátozó táblák kellenének
Medovič szerint Vágsellyétől kezdődően Érsekújváron át egészen Ógyalláig az első- és másodrendű utak összes kereszteződésénél állandó jelzőtáblák állnak, amelyek tiltják a lekanyarodást a 12 tonnán felüli tehergépjárműveknek. Kivételt csak a célforgalom jelent. Komárom városa ugyanilyen táblákat helyezett 7,5 tonnás súlykorlátozás jelzése mellett.
A nyitrai közútkezelő ezért úgy gondolja, hogy hasonló korlátozást kéne bevezetni a I/63-as és a Gadóci út kereszteződésénél – ám ez kívül esik a hatáskörükön. Ezt a lépést szerintük Komárom városa és a Szlovák Közútkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest, SSC) tudja megtenni.
A végleges megoldást pedig a megfelelő közúti infrastruktúra jelentené. Utóbbit nem fejtették ki bővebben, de a RSÚC-NR itt feltehetően (és többek között) az elkerülő és gyorsforgalmi utak megépítésére gondolt.
A témában állásfoglalást kértünk Komárom városától, valamint az SSC-től is. A válaszaikról külön tájékoztatjuk majd olvasóinkat.
A város az Új Szónak azonnal állást foglalt az ügyben, ám az SSC-t hiába kerestük, március 17-e óta nem válaszoltak a kérdéseinkre. Ugyanakkor egy olvasónknak a minap végül elküldték az állásfoglalásukat. Eszerint az SSC úgy látja,
ha megvalósulna a RSÚC-NR javaslata, akkor a teherforgalom egésze a megye kezelésében levő másodrendű útról átkerülne a hozzájuk tartozó 63-as útra, ami negatívan hatna annak műszaki állapotára.
Megjegyezték: ilyen igény már a múltban is felmerült. Akkor azonban nemcsak az SSC, de a Nyitrai Járási Hivatal és a megyei közlekedésrendészeti felügyelet is elutasították a javaslatot. Ezt azzal indokolták, hogy az alternatív útvonalon már így is leterheltek a vágsellyei és érsekújvári kereszteződések, valamint az elsőrendű úton levő hidak.
Ezzel kapcsolatban felmerült a vasúti közlekedés témája, mivel a miniszter szerint az európai útdíjrendszer drágulása arra motiválja a vállalatokat, hogy vonatokkal végezzék az áruszállítást. Ez azt feltételezi, hogy a vasúti infrastruktúrába is be kéne fektetni. Ráž szerint ezen a téren „jelenleg nyitva vannak az Európai Unió ajtajai”, és Szlovákia fel is használja ezeket a forrásokat.
A miniszter szerint a Komárom–Dunaszerdahely–Pozsony vasúti útvonal jövőbeli felújítása kapcsán jelenleg azt tervezik, hogy az kétvágányú lesz, és 120 km/h-s maximális sebességgel haladhatnak majd rajta a vonatok. Elképzelhetőnek tartják, hogy az állam és a magánszféra együttműködésében, vagyis PPP-projektként valósítanák meg a beruházást.
A Szlovákia program keretén belül országszerte több vasútállomást is felújít a tárca. Ezek közé tartozik a komáromi is, amelynek a felmérése jelenleg is zajlik. „Szép falfestmények vannak ott. Azt gondolom, hogy ez egy azon állomásépületek közül, amely megérdemli a felújítást, s hogy megőrizzük” – konstatálta a miniszter.
Szabaddá tett Spicc, kikötőfejlesztés és hajóközlekedés
A tárcavezető a Spiccel kapcsolatban beszélt a város régóta dédelgetett tervéről is. Mint közismert, Komárom szeretné hozzáférhetővé tenni a Vág-torkolatnál fekvő területet, vagyis a Csallóköz legkeletibb csücskét. „Megnyitjuk ezt a részt a nyilvánosság számára, s tudom, hogy a polgármester úr azt tervezi, hogy egy kilátótorony épüljön ott” – állapította meg a miniszter.
Beszéltek a kikötő kérdéséről, hiszen a komáromi az ország második legnagyobb vízi megállóhelye, s már hosszú évek óta zajlanak tervezgetések a kibővítésével kapcsolatban. Keszegh szerint a régió mezőgazdaságának is előnyére válna, ha az állam ebbe befektetne.
„A vízi forgalomnál az is fölmerült, hogy a közeljövőben, egy-két éven belül szeretnének egy aktív Budapest –Pozsony hajójáratot indítani, aminek az egyik megállója Komáromban lenne. Ezekre a fejlesztésekre is rá tudunk csatlakozni, s nem csak a turisták, de akár a komáromiak is utazhatnának a Dunán” – mondta Keszegh Béla.
Ingatlanfejlesztés és kerékpárutak
Az egyeztetés során szó esett a Határőr utcán található szlovák tannyelvű iskola felújításáról is – amely egyébként Szlovákia legrégebbi iskolaépülete. A munkálatok összértéke 2,8 millió euró.
Mivel a minisztérium portfóliójába tartozik a bérlakások építése is, ezért Keszegh Béla egy erre vonatkozó konkrét projektet is bemutatott a tárcavezetőnek.
Lényegében egy külső befektető bevonásával épülhetnének lakások a belvárostól nem túl messze. Komárom teljesen készen áll arra, hogy egy olyan befektetővel tárgyaljon, amely lényegében közel 90 lakást tudna kiépíteni
– mondta a polgármester.
Röviden érintették a kerékpárutak témáját is. Ráž összegezte: a város jelenleg három ilyen típusú projekttel pályázik forrásokra. „Hiszem, hogy az EU újabb és újabb forrásokat fog átcsoportosítani ebbe az irányba. Mivel ahogyan az államtitkárunk mondja: ezek a kerékpárutak olyan jól mennek nálunk, mint a meleg kiflik“ – fogalmazott a miniszter.
Keszegh Béla emlékeztetett: fokozatosan, szakaszosan haladnak a városi kerékpárút-hálózat kiépítésével. Hamarosan a Petőfi utcát szeretnék „rákötni“ a már meglevő útvonalra, de például ugyanezt szeretnék elérni majd a VII-s lakóteleppel is.
A magyar kormányzati megnyilvánulásokból egyelőre nem derült ki, hogy milyen fejlesztésekre gondolnak valójában. Az illetékes szlovák tisztviselők és intézmények megnyilvánulásai alapján ugyanakkor világos, hogy a legnagyobb megkönnyebbülést a komáromi elkerülőút, ill. az R8-as gyorsforgalmi út kiépítése jelentené. Úgy tűnik azonban, hogy egyik sem fog belátható időn belül megvalósulni.
Előbbiről maga Jozef Ráž közlekedésügyi miniszter nyilatkozta azt pár hete Komáromban, hogy forráshiány miatt „reálisnak” kell lenni a megépítésével kapcsolatban. A gyorsforgalmi útról pedig évek óta nagyjából az hangzik el, hogy ezzel kapcsolatban nem zajlik érdemi előkészítő munka.
Ráž ígéretei alapvetően két közúti fejlesztésre vonatkoztak: az egyik a Vág-híd felújítása, a másik pedig az ún. izsai letérő átépítése. Ezek azonban önmagukban nem fogják megoldani a falvakon áthaladó teherforgalmat.
A minap megkérdeztük a RÚVZ-t az aktuális fejleményekről. Denisa Masárová igazgató a lapunknak küldött hivatalos válaszban emlékeztetett: a közegészség védelmére, támogatására és fejlesztésére vonatkozó törvény 27. paragrafusának első bekezdése és más vonatkozó jogszabályok értelmében az utak kezelői felelősek azért, hogy a lakosság és azok környezete minél kevésbé legyen kiszolgáltatva a zajnak, valamint, hogy az ne lépje túl a megszabott értékeket.
Az RÚVZ emiatt 2024 végén kétszer, idén pedig április 17-én is ismételten arra kérte a Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalatot (RSÚC-NR), hogy csökkentse a kezelésében levő 573-as úton tapasztalható mértéken felüli zajt.
Az ügy sürgősségét jelezték a megyei hivatal illetékes osztályának is.
Mióta a rendőrség tavaly szeptemberben elvetette, hogy Keszegfalván 30 km/h-ra csökkentsék a legmagasabb megengedett sebességet, az illetékes nyitrai vállalat még nem közölte a közegészségügyi hivatallal, hogy milyen más módon kezelné a problémát. Ezért a komáromi székhelyükre összehívtak egy találkozót, amelyre meghívtak minden érintett intézményt és szervet.
Az RÚVZ által küldött válasz utolsó bekezdésében megjegyezték:
ha az adott út kezelője megsérti az előbb idézett jogszabályot, s nem teljesíti a kötelességeit, akkor az illetékes közegészségügyi szerv 150-től 20 ezer euróig terjedő büntetést róhat ki rá.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
