Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től – döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.
Németország a világ első országa, amelyben véget vetnek a kakascsibék tömeges leölésének – emelte ki berlini tájékoztatóján Martina Fietz helyettes kormányszóvivő. A németországi keltetőkben évente nagyjából 45 millió hím naposcsibét pusztítanak el. Rendszerint élve ledarálják őket, mérhetetlen szenvedést okozva az apró szárnyasoknak. A tömegmészárlást azért folytatják, mert a tojótyúkok kakascsibéinek felnevelése nem gazdaságos.
Azonban a szövetségi költségvetésből 2008 óta csaknem tízmillió euróval támogatott fejlesztések révén van már emberségesebb megoldás, nem is egy, ezért 12 hónap türelmi idő után valamennyi keltetőüzemben szakítani kell a csibedarálás gyakorlatával – fejtette ki a helyettes kormányszóvivő, utalva arra, hogy több módszert is kidolgoztak a tojásban fejlődő csibe nemének megállapítására.
A kormány törvényjavaslata szerint 2022. január 1-jétől tilos a kikelt hím naposcsibék leölése. Két év elteltével, 2024. január 1-jétől tovább szigorítják az előírásokat, megtiltják a csibeembriók leölését – a tojás elpusztítását – is a keltetés 6. napjától.
Ezt azzal indokolják, hogy
a tudományos ismeretek alapján nem lehet kizárni, hogy az embrió a hetedik naptól képes fájdalmat érezni.
A kakascsibék leölésének tiltásáról a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) 2018-ban kötött koalíciós szerződése rendelkezik. A kormánypártok az új szabályokkal arra törekednek, hogy a keltetőipar tevékenysége megfeleljen az állatvédelmi törvénynek, miszerint ésszerű ok nélkül nem szabad fájdalmat, szenvedés vagy kárt okozni az állatoknak. A törvényjavaslat parlamenti elfogadása biztosra vehető.
Az emberi fájdalom nem számít
Az abortusz a várandósság első trimeszterében engedélyezett Németországban – első trimeszternek az utolsó menstruáció első napjától a 12. hétig tartó időszakot nevezik. (A "szörnyűséges" hitleri időkben ez természetesen tilos volt.)
Az első trimeszter során az embrió igen látványos mennyiségi és minőségi fejlődésen megy keresztül, pl. 9 hetes korára a magzat képes szopni az ujját, lenyelni a magzatvizet, képes fejét előre-hátra mozgatni, a nyelvét mozgatni és sóhajtani.
A lány magzatokban ekkor már azonosítható a méh és megkülönböztethetővé válnak a külső ivarszervek.
(MTI – Wikipédia nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
