Hét céget és ennél is több magánszemélyt nevezett meg érintettként az Elios-ügyben az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF a 24.hu birtokába került jelentésében. Ennyi résztvevő bőven elég a bűnszövetséghez vagy a bűnszervezethez, de persze csak akkor, ha a Polt Péter vezette ügyészség vizsgálata talál bizonyítékot bűncselekményre. Az uniós szervezet mindenesetre költségvetési csalás gyanújával adta át a dokumentumokat a magyar hatóságoknak, és javasolta a szervezett bűncselekmény nyomainak vizsgálatát is. A lap bemutatta az ügy eddig kevésbé ismert szereplőit is.
A szervezőt nem az egyes önkormányzatoknál kell keresni, hanem inkább a tanácsadók, illetve az azok mögött álló magánszemélyek között.
Erre következtetett az OLAF abból, hogy a vizsgált 35 beruházás mindegyikében hasonló koreográfia alapján zajlottak a pályázatok. Rendre ugyanazok a tanácsadók bukkantak fel, ráadásul közöttük, illetve a tendernyertes Elios között átfedéseket, némelykor összeférhetetlenséget tártak fel.
Az összeférhetetlenség pedig az uniós szabályok szerint a legsúlyosabb szankciót vonja maga után: 100 százalékos támogatásmegvonást. Éppen ez a javaslata a csalás elleni hivatalnak, az Elios-beruházásokra adott teljes, 13,1 milliárd forintnyi támogatás visszafizettetését tartja indokoltnak. Ez nem sokkal kevesebb, mint a pályázatokon taroló Elios összes, durván 15 milliárd forintos árbevétele 2012 és 2015 között.
Tiborcz barátja mindenütt felbukkant
A tanácsadók közül főszerepet játszott, 22 projektben működött közre a Sistrade Kft. Jellemzően az önkormányzatoknak segédkezett az előkészítésben, többnyire az energetikai tanulmányokat készítette el. Az előkészítés pedig meghatározta a további ügymenetet, ekkor lényegében eldőltek a feltételek a későbbi tenderkiírásokhoz, amelyekkel kivitelezőt kerestek az önkormányzatok. És rendre az Eliost találták meg.
A Sistrade részvétele a projektek előkészítésében összeférhetetlen, mert tulajdonosa és vezetője, Hamar Endre, kapcsolódott az Elioshoz, amely megnyerte a közbeszerzést.
Az Eliost előnyös helyzetbe hozták: irányított tenderfeltételek révén, továbbá hozzáfért bizalmas információkhoz, amikhez más pályázók nem – így summázta a problémát az OLAF.
Hamar Endre 2013 januárja és 2014 áprilisa között a Sistrade-ben és az Eliosban is tulajdonos volt.
A pécsi Sistrade egyébként komoly karriert futott be 2010-es indulása óta: honlapján azt írja, hogy Pécsett, Szolnokon és Hódmezővásárhelyen közel 35 ezer közvilágítási, valamint tér- és díszvilágítási berendezést üzemeltet. Referenciái között első helyen áll a hódmezővásárhelyi Dr. Rapcsák András utcai díszvilágítás. Partnerei között pedig megjelölte az OLAF-jelentésben is említett tanácsadókat.
De Hamar egy másik cégben, az Eupro Projektmenedzsment Kft.-ben is érdekelt volt, amely projektmenedzsment-szolgáltatást nyújtott kilenc, szóban forgó tendernél.
2013 áprilisa és 2014. áprilisa között Hamar egyszerre volt tulaj az Eupro Projektmenedzsment Kft.-ben és az Eliosban.
Az Euproban illusztris üzlettársa is akadt: Kárpáti Péter György. A Lázár János holdudvarához sorolt üzletember már a legelső beruházásnál, Hódmezővásárhelyen adta a közbeszerzési tanácsokat egy másik cége, az Ész-Ker Kft. révén, később pedig a közvilágításnál nagyobb pályán tarolt: eddigi legnagyobb trófeája egy 5 milliárd forintos megbízás a Miniszterelnökségtől.
Pécs-Szekszárd-Békéscsaba Bermuda-háromszög
A Tender-Network Kft. a jelentés szerint 13 projektben adott tanácsot, főként az előkészítéshez, néhányszor a projekmenedzsmentben is közreműködött. A szekszárdi illetőségű Bánsági Zsófia cége három alkalommal az Elios projekttanácsadója volt, Hódmezővásárhelyen pedig megesett, hogy a várossal projektmenedzseri szerződést kötött, ugyanakkor tanácsadó volt a kivitelező Eliosnál is. A Tender-Network neve Hadházy Ákos LMP-társelnök korrupciós sorozatában az Öveges-program kapcsán is felbukkant. A Fideszből kiugrott politikus irányított, szervezett versenyről, kamu uniós pályázatokról írt, megemlítve, hogy a cég, amely a Szekszárd I. közvilágítási projekt egyik tanácsadója lett, éves árbevételét 2010-től 2013-ra csaknem megtízszerezte, 644 millió forintra tornázta fel. Hadházy olyan pályázatokat talált az Öveges-programban, amelyekben a Tender-Network „ellenfele” rendre ugyanaz a két cég volt, bár a megrendelők az ország egész területén szóródtak.
A békéscsabai gyökerű INS Energia Kft. 28 beruházáshoz adott tanácsot, alapítója és akkoriban tulajdonosa Imrovicz András volt. A Direkt36 korábbi cikkeiben bemutatta Imrovicz szerepét, illetve a tanácsadók összedolgozását. Az uniós támogatás elnyeréséhez az önkormányzatoknak készíttetniük kellett egy tanulmányt energetikai és költségszámításokkal. Az lett volna a cél, hogy a világítástechnikához nem értő önkormányzatok a gyártóktól és a kivitelezőktől független szakemberektől kapjanak segítséget a beruházás előkészítéséhez. A tényfeltáró portál olyan eseteket írt le, amelyekben az Elios által elnyert beruházásoknál a Sistrade és a Tender-Network is közreműködött, általában az előbbi írta a műszaki tanulmánytervet és az utóbbi készítette az energetikai tanulmányt. A számításokat auditáló energetikai szakember pedig rendre Imrovicz András volt. Neki az uniós pályázati anyagban többek között arról is nyilatkoznia kellett, hogy nem elkötelezett egyetlen gyártónak sem, és hogy több lehetséges alternatívát is bemutatott az önkormányzatoknak. Ilyen előkészítés után jött ki győztesnek az Elios.
Kizárólag közbeszerzési tanácsokat adott, de azt 15 projektnél a Bokor Gergő érdekeltségében álló Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. Az Index figyelt fel a fővárosi cégre, amelyik a semmiből ugrott elő, és olyan tanácsadókat nyomott le rögvest, mint például a nagyágyúnak számító Provital Zrt. A portál összegzése szerint addig, a Bokor-közreműködés révén 11 önkormányzati tenderen legalább 3,2 milliárd forintnyi megrendelést nyert az Elios. Annyi kapcsolatot mutattak ki az Eliossal, hogy Bokor Gergő még 2011-ben dolgozott Nemes Lajos mérnök-vállalkozónak egy Euro Project Kft. nevű cégben. Nemes pedig 2012-ben egy ideig történetesen az Elios ügyvezetője volt.
A Sistrade-hez hasonlóan pécsi SMHV Energetika Kft. (korábban Simó Villamossági Kft.) 22 projektben működött közre, többnyire az Elios alvállalkozójaként szerepelt, bár megesett, hogy versenytársként adott be ajánlatot. A vizsgálatok során úgy került elő, mint amely indikatív ajánlatokat adott az önkormányzatoknak, ezeket a különböző pályázatokhoz csatolták, és a költségbecslést igazolták. Az OLAF azt találta számos esetben, hogy az indikatív ajánlatokat az SMVH és más „független” cégek ugyanazon a számítógépen készítették. A pdf fájl szerzője H.D., az SMHV pedig Horváth Dezső érdekeltsége.
Az Elioson túl
Az OLAF-jelentés az érintett cégekben lévő tényleges tulajdonosok, illetve a cégjegyzésre jogosult, a tényleges befolyással rendelkező magánszemélyek hálóját vázolta fel.
Hamar Endre és Tiborcz István esetében azonban más üzleti kapcsolataikat is megemlítik.
Azt, hogy már az Elios-összeférhetetlenség előtt, 2013 januárja előtt üzlettársak voltak, egyenesen Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltat Kft.-nek (később IBC-Project) hívták a közös cégüket. Üzleti kapcsolatuk pedig máig tart, mindketten részvényesek a luxusingatlanok kereskedésével foglalkozó BDPST Zrt.-ben.
Tiborcznak magában az Eliosban formálisan csak 2014 és 2015 áprilisa között volt tulajdonrésze, igazgatósági tagként pedig 2009 augusztus és 2014 január között működött. Az Eliost Tiborcz-cal közösen gründoló Erdei Bálintnak 2015. augusztusi interjúja alapján azonban nem volt kétsége afelől, ki irányítja a céget: „István az elmúlt másfél évben kissé hátrébb is lépett a vállalat napi életéből, és tavaly januárban átadtuk a cég vezetését Sájer Gábornak.” Addig tehát vezették. A végeredményt pedig így összegezte Erdei:
"Nincs még egy olyan cég az Európai Unióban, amelyik annyi lámpatestet cserélt volna le LED-es megoldásra, és ennyire nagy méretű, komplex projekteket hajtott volna végre, mint az Elios."
Az idő is Tiborczéknak dolgozott
Kellett némi állami hátszél is az Elios tarolásához. Legalábbis csont nélkül átmentek az önkormányzati pályázatok, és a közbeszerzések ellenőrzésekor sem akadtak fenn a szűrőn az Elios-nyeremények. Az OLAF kutakodott is az uniós pénzosztást menedzselő apparátusnál, a jelentésben van nyoma, hogy firtatta, miképpen módosult az utolsó pillanatban 50 ezerről 100 ezerre a LED-lámpák figyelembe vehető élettartama. (A megtérülési számításokat felborító hirtelen változtatás és a rohamtempóban szükséges újraszámolás közepette esett meg, hogy Mancz Ivette, az Elios üzletágvezetője segített a sistradeseknek, állítólag Puskás András ügyvezető kérte, hogy írja át az Excel-táblázatukat.)
Az önkormányzatok számára meghirdetett közvilágítási pályázatokat az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. menedzselte, az irányító hatóságot a 2009-es és a 2012-es pályázati felhívás idején Tóth Andor Nándor, a 2014-es szériánál Nemcsok Dénes vezette. Őket és az energetikai referensként dolgozó Schreiner Nikolettet is megkeresték az OLAF-vizsgálók az ügyben. Sokra nem mentek velük, ők a szabályoknak megfelelően jártak el. Mindhárman a fejlesztési tárcánál dolgoznak, Nemcsok Dénes és Tóth Andor Nándor helyettes államtitkári poszton, Schreiner Nikolett pedig a zöldítési programok osztályát vezeti.
(24.hu nyomán)
– Török Gábor: lehet, hogy már ledobták a Fidesz elleni atombombát
– Lázár: Tiborczcal közösen találtuk ki a programot
– Itt a mondat Orbán vejének bűnszervezetéről, ami Lázár János szerint nem létezik
– Így csalt Orbán vejének cége az OLAF jelentése szerint (I.)
– Jobbik: a Tiborcz-ügy után egy tisztességes miniszterelnök lemond
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
