A görög parlament nagy többséggel szavazta meg csütörtök hajnalban azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi hitelezők követelnek Athéntól, cserébe a harmadik pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséért. Ellátogattunk egy magyarországi görög közösségbe, hogy megtudjuk, az itt élők miként vélekednek a hellén helyzetről. Kiderült: nem csak az óhazában vannak torkig a görögök a politikusokkal, továbbá hogy az ottaniak nehezen tudják követni a szupernóva gyorsasággal bekövetkező eseményeket, és a megszorításokkal sem könnyen barátkoznak meg.
Tudod, kik szavazták meg ezt a törvényt?
– Nem.
– A gazdagok! – zajlik a párbeszéd a Fejér megyei Beloiannisz központjában található taverna teraszán két fiatal férfi között. Ők már másodgenerációs görögök, egymás között is magyarul beszélnek, az idősebbekkel azonban görögül. Az itt élő nagyjából háromszáz fős görög kisebbség semmiben nem szenved hiányt: van saját óvodájuk, iskolájuk, a tavernában görög a kávé, és görög zene szól. A hely tulajdonosának speditőrcége van, így szinte minden alapanyag Görögországból érkezik, még napilapokat is lehet olvasni. Olykor megcsörren a falubeliek mobilja, csengőhangja mindegyiküknek tradicionális görög zene.
Miközben rántott tintahalkarikát, görög salátát és szuvlakit rendelünk, a felszolgáló hölgytől megtudjuk, hogy húgát is érinti a görög válság. Testvére ugyan itt született, de 15 éve visszatért Hellászba, férje görög. Felvetjük, nem merült-e fel, hogy a család áttelepüljön Magyarországra, de a hölgy szerint ez nem olyan könnyű, hiszen húga férjének cége működik Szalonikihez közel.
Új még a helyzet
– Míg nálunk éveken át folyamatosak voltak a megszorítások, a görögök most szembesültek vele, egyszerre szakadt a nyakukba minden nehézség, így sokkal nehezebb is elviselniük – magyarázza, mire panaszkodnak kinti családtagjaik.
A hölgy elárulja: sokan gondolják úgy itt, és Görögországban egyaránt, hogy azért történik e sok rossz a görögökkel, mert a külföldieknek az Égei-tenger alatt található, becslések szerint 100 milliárd euró értékű gáz- és olajmezőkre fáj a foga.
Nem csak a görögök hibája
– Nem csak a görög nép a hibás, az országot főleg a hazai és az uniós politikusok hozták ilyen nehéz helyzetbe, ekkora adósság ugyanis nem varázsütésre keletkezett – fejtegeti a görög válság okait Dulasz Takisz, a beloianniszi görög kisebbségi önkormányzat elnöke a Szent Konstantin parkban álló, 1996-ban felszentelt ortodox templomban. Hozzáfűzi: a választási ígéretek miatt eladósodott az ország, majd a lazább költségvetési fegyelem adta lehetőségeket az emberek kihasználták. De ki ne tett volna így? – kérdi az óhazában született Dulasz úr.
Mondja, az első borús előjeleket már 2008–09 táján érzékelni lehetett, de akkor még senki nem akarta tudomásul venni a valós helyzetet. A mostani krízisben szerinte mindenki nyakig benne van, de a probléma gyökere a politikából, a nem igazmondásból ered. A politikusok lenyúlják a nagy pénzeket, miközben a néppel senki nem törődik.
Nem kellene erőltetni a budapesti olimpiát
– Az otthoniak tisztában vannak a magyar helyzettel, kilábalásunkkal a nehéz gazdasági helyzetből, de ha olimpiákban gondolkodnak az itthoni politikusok, gyorsan utolérhetik a görögöket. Osztani, szorozni kell, nem muszáj követni a rossz athéni példát – int Dulasz úr.
Felvetjük, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda 2020 programja épp e rossz példákat kiküszöbölendő született, ám Dulasz urat ez sem győzi meg. Azt mondja, az EU-ból érkező pénzek Görögországban is mindig elfolytak, a beruházásokkal csak pár ember járt jól, a „szegény népnek” nem jutott semmi, miközben az olimpia romba döntötte a gazdaságot.
Bántja, hogy Európa elkönyvelte a görögöket lustának, pedig minden nép közt található rest és szorgalmas, jó vagy rossz ember, példaként Petőfi versét, a Pató Pál urat említi. Úgy látja, az EU-ban sem más a helyzet, Spanyolországban a tartományok épp a minap estek egymásnak, melyikük tüntetett el több költségvetési forrást, de Olaszország sem különb – állítja.
Az elnöknek Athénban, Szalonikiben és Krétán is élnek rokonai.
Majd Görögországban is megszokják a szegénységet
– Ha beszélünk, felmerül, milyen jó nekünk. Unokatestvérem azt mondta: ti már megszoktátok a szegénységet, mire azt mondtam neki, majd megszokjátok ti is! – meséli a kisebbségi önkormányzati vezető. Miközben a polgármesterhez tartunk, még kifejti: a nép elutasította azt a megszorító javaslatot, amit most Alexisz Ciprasz kormánya a parlament elé terjesztett, s elfogadtatott. Ugyanakkor leszögezi: az biztos, ahogy eddig, úgy tovább nem mehet!
– Bár kettős állampolgárként jogosult vagyok a részvételre, a most zajlott népszavazáson nem járulhattam az urna elé, bizonyára az idő rövidsége miatt – fogad a hajdani pártházból lett könyvtárral szemben álló polgármesteri hivatalban Papalexisz Kosztasz polgármester. Megtudjuk: az itthoniak a népszavazás véleményével egybehangzóan a „nem” pártján álltak, szerintük zsákutca az állandó megszorítások rendszere. A most benyújtott és elfogadott megszorító javaslat azonban minden eddigi döntéssel szembemegy, nem is érti senki.
Mások véleményét sajnos nem ismerjük meg, az újságírókat nem igazán kedvelik errefelé, amióta a 168 óra zsurnalisztái a faluban jártak, és riportjuk köszönő viszonyban sem állt a falu lakói által előadottakkal.
A településvezetőt faggatjuk hát tovább, akitől megtudjuk, az itteniek napi kapcsolatban állnak az óhazában élő rokonaikkal, barátaikkal, így a beloiannisziak tudják, milyen változások következtek be Görögországban. Csökkent hozzátartozóik nyugdíja, és adóval terhelték meg a villanyszámlát.
– Két hétig nyaraltunk nemrégiben Szkopelosz szigetén (a pazar földdarabon forgatták a Mamma Mia! című filmet – a szerk.), kint csak dolgozó embereket láttam. Azt is tapasztaltam, hogy igazából az ott élők sem képesek leszűrni, mi zajlik körülöttük, képtelenek követni a gyors folyamatokat – avat be friss tapasztalataiba a polgármester.
Ilyen a politika?
Az ott élők feltették a kérdést Papalexisz úrnak, hogy látjuk mi a görögök helyzetét, amiből szerinte az következik, hogy a kintiek fogódzkodókat keresnek. A hirtelen irányváltásokat nem tudják mással magyarázni, mint azzal: a történtek kőkemény politikai kérdések, hiszen a görögök az EU GDP-jének mindössze két százalékát adják. Amikor ott járt, nem tapasztalt pánikhangulatot, pedig akkor vezették be, hogy csak napi 60 eurót lehet kivenni a pénzjegykiadó automatákból. Sokan azonban értetlenkedtek: mi történik, ha a szigetről el kell utazniuk, esetleg gyógyszert kell venniük, és nem elég rá a hatvan euró?
Beszélgetéseik során az óhazában élők folyamatosan jelezték neki, a görögországiak pozitívan értékelték a magyar kormány IMF-fel szembeni fellépését, mondják: látszik, azért lehetett volna más utat is választani. Nem rejtik véka alá azt sem, hogy nyilvánvalóan nem mehet tovább az élet úgy Görögországban, ahogy eddig. Egyben szkeptikusok is, mi a garancia arra, hogy az új hitel törlesztése tartható lesz, még a legjobb szándék mellett is? Mi lesz, ha nem? Vagy ha változik a gazdasági környezet?
A magyarországi görögök is jól ismerik a hitelezők dühét
2010 előtt Beloiannisz átélt egy „miniállamcsődöt”, tudjuk meg. Az önkormányzatnak ugyanis akkora adósságállományt kellett kezelnie, hogy húsz alkalommal is csak az utolsó pillanatban menekül meg a hitelezők dühétől. Öt éve azonban sok minden megváltozott: a magyar állam átvállalt majdnem húszmillió forintnyi banki adósságot a községtől, eközben a falu lábra állt, többek között azzal, hogy az iskola fenntartását átadta a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának, amivel a tanintézmények költségein tudott spórolni.
Érdekes, de a diaszpórában élőkről az anyaország még a legnagyobb krízis idején sem feledkezett meg. A polgármester elmondja, még 2011-ben is kaptak támogatást a görög államtól, továbbá Görögország pedagógusokat küldött a Fejér megyei községbe, akik az általános iskolában oktatnak görögöt vagy görögül más tárgyat. Az általános iskolában egyébként görögöt, angolt és magyart egyaránt tanulnak a diákok.
A polgármesteri hivatal bejárata mellett az uniós és magyar zászló mellett görög és székely is lobogót is fúj a szél, jól megfér egymás mellett minden náció, béke és nyugalom honol. Vendéglátóim mondják, két hete hallottak a faluban egy kezdeményezésről, amit egy Londonban élő görög üzletember indított a Facebookon az óhazában élők megsegítésére. A görögök a nehéz helyzet ellenére még mindig optimistábbak a magyaroknál – nyugtázzák.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
