Négyszer jártam Thaiföldön, s két alkalom különösen emlékezetes volt számomra. 2004-ben a cunami helyszínein forgattunk egy dokumentumfilmet, 2007-ben pedig a thai gazdaságról készítettem egy mozit, így közgazdászi végzettségemet is kamatoztathattam a forgatás és a szerkesztés során.
Karácsony tájékán mindig eszembe jut Thaiföld, hiszen a cunami e jeles ünnepen söpört végig a partvidékén. Thaiföld – Szumátra részleges takarásában – védettebb volt ugyan, de a királyságban így is ötezer felett volt a halálos áldozatok száma.
Egy filmet is forgattam később a katasztrófa utáni helyzetről, munkám során számos megrázó élményben volt részem.
Az utazásra készülve egy magyar „túlélőt” is találtam, Somogyi Zsoltot, akivel még indulásunk előtt készítettem interjút, s ez a beszélgetés vált a későbbi film alapjává. Zsolt így élte át a kataklizmát:
„Fiam reggel feltépte az ajtót, hogy autók és motorbiciklik úszkálnak a parton. Fogtuk a kamerát, lementünk, s magunk is konstatáltuk, hogy méteres-másfél méteres víz áll az utcákon. Riasztónak találtuk a jelenséget, de akkor még nem aggódtunk: amilyen gyorsan jött az ár, ugyanolyan tempóban vissza is vonult. Lesétáltunk a tengerpartra, feleségem pedig még visszament a cigarettájáért. Ez volt az utolsó alkalom, hogy veszekedtem vele a bagózásért, mert minden bizonnyal e szenvedélye mentette meg. Mi folytattuk utunkat a parton, s láttuk, hogy a víz messze visszahúzódik. Tudat alatt elgondolkoztam, hogy e nagymérvű vízszintcsökkenés nem természetes, s a megszokott szint hamarosan helyreáll. Jött is bizony az áradat, s a százötven méteres partszakaszt tíz másodperc alatt hömpölyögte végig. Elszabadult a pokol, mindenki a saját életét mentette. Vagy negyvenen kavarogtunk az infernóban, s végül találtunk egy tűzlépcsőt, amin felmehettünk a szállásunk tetejére, ahonnan biztonságban szemlélhettük a pusztítást. Romokban hevert minden, de szerencsénk volt, a mi partszakaszunkon ’csak’ nyolcan vesztették életüket.”
Forgatás Thaiföldön
2007-ben hivatalos felkérésre mentem Thaiföldre: egy megrendelésre forgattunk. A stúdiónkat az ottani gazdasági minisztérium bízta meg egy exportot ösztönző film elkészítésére, s a szerkesztés-szövegírás az én feladatom volt. A forgatás során keresztül-kasul beutaztuk a vidéket, egyszóval, alaposan megismertük Thaiföldet, ezt az ellentmondásokkal teli országot.
Az egykori Sziámot az utazók leírása alapján mindig diszkrét báj lengte körül. Az istenek jó kedvükben teremtették, vadregényes hegyek, bővizű folyók, festői tengerpart vonzza az idelátogatókat.
A bédekkerek szót ejtettek a thaiakról, jó természetű, békés, dolgos emberekként jellemezve őket. A XX. század második felétől az európaiak számára Thaiföld a turistaparadicsomot jelentette. Tény, hogy kevés ország rendelkezik olyan ideális természeti adottságokkal, mint a királyság. A kiváló infrastruktúra, a hagyományos vendégszeretet, a páratlan műemlékek, a hegyek és a tengerpartok szépsége vonzerőt jelentenek a pihenni, utazni vágyók számára. A gazdaság szemmel láthatóan prosperál, jóllehet az elmúlt évtizedekben számos gonddal kellett szembenéznie az országnak. Az 1997–98-as ázsiai pénzügyi válság az exportorientált gazdaságot erősen megrendítette. Magyarországon sok szó esik egyik honfitársunkról, aki a nyílt társadalom szószólója, s itthon nem éppen szép szavakkal illetik életművét. Thaiföldön, e válság nyomán kívánták az illetőt a pokolba, s az országban vérdíjat is kitűztek a spekuláns fejére.
Divat és hagyomány
Mára Thaiföld – Indonézia után – Délkelet-Ázsia második legerősebb gazdaságává fejlődött. Ez az eredmény különösen az elmúlt évek megpróbáltatásait figyelembe véve jelentős. A 69 millió lakosú ország ipara és kereskedelme élénken reagál a világgazdaság minden rezdülésére. Ezt a folyamatot kívántuk – a visszajelzések alapján sikerrel – a film nyelvén bemutatni.
Két különösen érdekes forgatást említenék. Az egyik egy divatbemutató volt. A thai kereskedők és a nők körében különleges társadalmi eseménynek számítanak ezek a rendezvények. A hazai divattervezők a szakma szentélyeiben tanultak, s a tudást kreativitásukkal ötvözve önálló divatházakat, műhelyeket hoztak létre. Bátran támaszkodtak a tradíciókra, s a világ divattrendjeit is figyelemmel kísérték.
A ruha és az ékszer szorosan összetartozik. Az igényes ékszerek készítése Thaiföldön ugyancsak évezredekre nyúlik vissza. A hegyekben bányászott drágakövek és féldrágakövek kiváló minősége, a képzett munkaerő precíz munkája összpontosul a kis remekművekben. Az elmúlt évtizedekben a régió az ékszer és a drágakő központjává vált. Az évente megrendezett Bangkoki Ékszer és Drágakővásárt a hongkongi és a bázeli rendezvény mellett a szakma legjelentősebb rendezvényeként tartották számon, ahol a vásárlók s az ékszerkereskedők megismerhették a legújabb divatirányzatokat, és szakmai kérdéseket vitathattak meg. A lenyűgöző méretű vásár- és konferenciaközpontban több mint ezer kiállító építette fel standját. Egy teljes napig dolgoztunk a luxus világában.
Thaiföldnek két arca van
Útjaim során megismertem az ország napos oldalát, s a szegény világot is. Bangkokban, a forgatásokra menve gyakran elhaladtam egy híd alatt, ahol egy 15-16 éves anya tartotta kezében gyermekét, s könyörgött némi aprópénzért.
Úgy gondoltam, inkább ennivalóval segítem a szerencsétlent, így az utamba eső szupermarketben mindig vettem egy-két finomságot, aminek az asszonyka nagyon örült. Harmadik alkalommal már kezembe adta a kissé maszatos kisdedet, aki barátságos mosollyal állta a megpróbáltatást.
Az ország versenyképességét a többi között az alacsony béreknek köszönheti. A szociális háló nagyon laza, egy betegség családokat dönthet romlásba. Az idegenforgalom árnyoldala a prostitúció, a szexturizmusnak sajnos hagyományai vannak e vidéken. Még a vietnámi háború alatt öltött vészes méreteket: a Thaiföldön állomásozó amerikai katonák lendítették fel ezt az „iparágat”. A hetvenes években a MAHART (Magyar Hajózási Részvénytársaság) székházban köztudott volt, hogy a thai kikötőkbe befutó hajókra fel kellett engedni a prostituáltakat, ha nem akartak hetekig várakozni a korrupt hatóságok bosszújából. A „szakmából” kiöregedett lányok viszont csakhamar a nyomortelepeken találták magukat, ha egyáltalán megérték a magasabb kort, mivel a nemi betegségek igencsak megtizedelték őket.
A leírt helyzet orvoslásában a thaiföldi katolikus egyház is közreműködik. Erről az ajutthajai Szent József-templom plébánosa adott részletesebb információt. A legújabb hozzáférhető, 2019-es statisztikák mintegy négyszázezer hívőről számolnak be, az 526 plébánián 662 pap szolgál. Jóllehet, a hívők a teljes lakosság 0.58%-át teszik csak ki, társadalmi jelenlétük mégis jelentős. Iskolákat, szociális intézményeket tartanak fenn, s a cunami idején is emberfeletti munkát végeztek. Mondhatjuk, egy csepp a tengerben, de e kis közösség a szeretet erejével mutat példát a többségi társadalomnak.
Megjelent a Magyar7 2023/1. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
