Az orosz–ukrán konfliktus megítélésében nagyjából három nagyobb táborra oszlanak az emberek. Van egyrészt a vakon Zelenszkij-hívő tábor, akik szerint Zselét jó hogy nem szentté kéne avatni, aztán van az ellenpólus, a Putyin-pártiak, akik nagyjából ugyanígy vannak az ellentáborral és középen állnak azok, akik mélyen elítélik ugyan az orosz agressziót, de a háttérben zajló piszkos politikai játszmákat felismerve nagyjából tisztában vannak azzal, hogy a világ nem kizárólag patyolatlelkű jókra és velejükig romlott sátáni rosszakra oszlik, s hogy az éremnek általában két oldala van.
Ők azok, akik nem a szankciókat és az ukrán félnek számolatlanul és ellenőrizetlenül történő fegyverszállítást helyeslik, hanem azt vallják, véget kell ennek vetni, hiszen szenved az ukrán nép és mondjuk ki, szenved a vágóhídra hajtott orosz is és a szankciók és egyéb következmények miatt a világ is, ezért békét sürgetnek, ami a Zelenszkij-hívők táborában valóságos szentségtörésnek számít.
Bár talán mégsem az, ha épp a pápától kaptak megerősítést, akit talán azért nem lehet putyinista propagandával vádolni. Ferenc pápa szerint azonnal le kell állítani „az értelmetlen ukrajnai háborút“, mely nemzetközi válsághelyzetet teremtett. A béke első számú feltételeként a globális leszerelést nevezte meg a Szentszéknél akkreditált diplomatákhoz intézett évnyitó beszédében hétfőn.
Emlékeztetett, hogy 2023-ra esik XXIII. János pápa latinul Pacem in Terris (Békét a világban) kezdetű enciklikájának hatvanadik évfordulója. A pápai dokumentum – amely a kubai rakétaválságot kísérte – az igazságosságon, szereteten és szabadságon felépítendő békét szorgalmazta a nemzetek között. S talán nem véletlen ez a kerek évforduló, s ideje lenne elgondolkodni az üzenetén, az aktualitásán, amíg nem késő, hiszen pengeélen táncolunk.
Az „értelmetlen ukrajnai háború” azonnali leállítását sürgette, melynek hatása egész térségeket érint Európán kívül is az energetikai ellátásban, valamint az élelmiszer-termelésben elsősorban Afrikában és a Közép-Keleten.
A pápa ugyanakkor az „ideológiai totalitarizmus” veszélyére is felhívta a figyelmet,
amely intoleráns azokkal szemben, akik nem csatlakoznak a magukat progresszívnek vallók nézeteihez, melyek valójában visszafelé vezetik az emberiséget, a gondolati és lelkiismereti szabadság megsértésével – mondta.
Komolyan megfontolandó, súlyos szavak ezek, amelyeket meg kell hallani és észre kell térni a hatásukra, nem pedig az olyan szirénhangokra hallgatni és azokat a szólamokat visszhangozni, melyeket „kedvenc” visongó belga liberális EP-képviselőnk, Verhofstadt ismételget eszelős müezzinként, akinek a legutóbbi aranyköpése, miszerint az ukránok a mi területünkért és az értékeinkért harcolnak, ezért most legújabban az európai Leopard 2 harckocsikat küldené Ukrajnába.
Nos nem tudom, milyen érdekeltségei lehetnek Ukrajnában, elképzelhető, hogy Bidenék mellett neki is csurrant-cseppent ott valami, de hogy ebben a háborúban nem értékeket mentenek, hanem életeket és értékeket pusztítanak esztelenül és értelmetlenül, azt talán akkor látná igazán, ha nem a brüsszeli buborékból, nem a genti arcpirító luxusból hirdetné a „liberális igét”, hanem elmenne a háború sújtotta övezetbe. Nem vagyok benne biztos, de talán akkor az ő agyában is felmerülne a béketárgyalások eretnek ötlete, legalább addig, amíg valaki nem szólna neki, hogy számára nem ezt a lapot osztották…
(NZS/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
