Az alábbiakban Ternyák Csaba érsek újévi körlevelét közöljük, amelyet az Egri Főegyházmegyében minden szentmisén felolvastak január 1-jén, Szűz Mária, Isten anyja ünnepén.
Kedves Testvérek!
1.) Január elseje Szűz Mária istenanyaságának liturgikus ünnepe. Mária nemcsak az ember Jézusnak anyja, hanem anyja az örök Atya egyszülött Fiának is. Mivel Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, benne ez a kettő nem elválasztható. Ugyanígy édesanyja esetében sem beszélhetünk csupán az ember Jézus édesanyjáról. Mivel Máriában az istenember édesanyját tiszteljük, ezért joggal tekintünk rá úgy, mint istenszülőre. A keleti és nyugati egyház közös hitét fejez ki a görög theotokosz (istenszülő) kifejezés, amely a 431-es efezusi egyetemes zsinaton került megfogalmazásra. Szűz Máriának ez a hivatása kiváltság is, a Szentlélek műve, aki megóvta őt úgy az áteredő bűntől, mint az egyéni bűnöktől, és az angyali üdvözletkor Isten anyjává tette őt. Ezért nevezhetjük a Szentlélek mátkájának az Ó fényességes szép hajnal kezdetű népénekünkben: „Dicsőséges Szűz Mária, Atyaistennek szép lánya és Szentléleknek mátkája!” Már az első keresztények úgy tekintettek Máriára, mint Jézus első tanítványára és leghűségesebb követőjére, aki az angyalnak mondott igenjével a Szentlélek jegyese lett, és előbb méhébe fogadta, majd kilenc hónapig szíve alatt hordozta Szent Fiát.
2.) A loretói litánia szép megfogalmazása szerint Szűz Mária a Béke Királynője is. Január elsején, a béke világnapján hozzá fohászkodunk, hogy összekuszált, háborúktól sebzett világunknak esdje ki Istennél az áldott békét. Jézus ránk hagyta legdrágább örökségét, a békéjét, amelynek kincseit a Szentlélek ültette el a szívében, és édesanyja, Mária ápolta, gondozta, gazdagította benne. Krisztus békéjének ez a hagyatéka a szentségek mellett az egyház kincstárának legbecsesebb része, amelyet a századok során mindig törekedett az emberiség közkincsévé tenni. Különösen a XX. század szent pápái szólaltak meg gyakran és tettek fontos kezdeményezéseket a világ békéje érdekében. Az elmúlt hatvan évben a pápák békeüzenetei hozzájárultak a világ békéjének fenntartásához. Először Szent VI. Pál pápa adott ki ilyen üzenetet 1964-ben, és ezzel elindította, hogy minden év január elseje a béke világnapja legyen. Mindez szorosan kapcsolódik elődje, a szintén szentté avatott XXIII. János pápa történelmi jelentőségű enciklikájához, a Pacem in terris kezdetű apostoli leveléhez, amelyben minden jóakaratú emberhez fordult e szavakkal: „A békét a földön, amelyet az összes ember a világon minden időben hőn óhajtott, nem lehet másképp megteremteni és megszilárdítani, mint csak az Istentől alapított rend szent megtartásával.”
János pápa szavai ma is érvényesek. Ha az Istentől alapított szent rendet felrúgja a világ, vagyis megkérdőjelezi az erkölcsi alapokat, semmibe veszi a teremtett világ törvényeit, peremre szorítja az Istenbe vetett hitet és az ember istenképiségére alapozott méltóságát, akkor a világot összetartó erők megrendülnek és a béke alapjai meginognak.
3.) Ezért olyan aktuális ma a békéért imádkozni, amikor a világ tele van konfliktusokkal. Ferenc pápának a mai világnapra küldött békeüzenetében a világjárvány utáni helyzetet elemezve megállapítja, hogy „amikor már remélni mertük, hogy túl vagyunk a koronavírus-járvány legsötétebb éjszakáján, egy újabb csapás sújtja az emberiséget. Egy újabb szörnyűség kibontakozásának vagyunk tanúi: egy háborúnak, mely hatásaiban hasonlítható a világjárványhoz, de amelyet bűnös emberi döntések irányítanak. Ukrajnában a háború ártatlan áldozatokat szed, és bizonytalanságot okoz, nemcsak a közvetlenül érintettek, hanem nagyon sokak számára széles körben és válogatás nélkül, beleértve azokat is, akik több ezer kilométerrel távolabb szenvednek a háború járulékos hatásaitól… Ez a háború, a világ összes többi konfliktusával együtt az egész emberiség és nem csupán a közvetlenül érintett felek vereségét jelenti…”
Mit kell tehát tennünk? – teszi fel a kérdést a pápa. „Először is engedjük, hogy a megtapasztalt válsághelyzet megváltoztassa a szívünket, vagyis engedjük, hogy ezen a történelmi pillanaton keresztül Isten megváltoztassa a világ és a valóság értelmezésének megszokott szempontjait… Nemcsak saját biztonságunkat kell keresnünk, hanem itt az ideje, hogy mindannyian egész társadalmunk és bolygónk gyógyulásáért dolgozzunk, megteremtve egy igazságosabb és békésebb világ alapjait, komolyan elkötelezve magunkat egy olyan jóra való törekvés mellett, amely valóban közös.”
4.) Kedves Testvérek! Az előző évek gyakorlatát folytatva, idén is ebben az évindító körlevemben hirdetem meg az új esztendő kiemelkedő programját, az egyházmegyei találkozót, amelynek célja, hogy Szent Erzsébet szülővárosában közösen imádkozzunk hazánk és a világ békéjéért, hogy feltöltsük lelki akkumulátorainkat és a közös lelki élmények hatására megerősödjünk katolikus identitásunkban. Tapasztaljuk meg minél többen, hogy a szentmise valóban a családok erőforrása és az Istentől alapított szent rend megtartásának biztosítéka.
Szeretettel hívom és várom papjainkat és híveinket! Kérem, hogy 2023. május 29-én, pünkösdhétfőn zarándokoljunk el a sárospataki bazilikába, ahol együtt kérjük, hogy a szeplőtlen Mária, Jézus anyja és a béke királynője járjon közben értünk és az egész világért!
Szeretettel kívánok a krisztushívőknek és minden jóakaratú embernek Istentől megáldott, békés, boldog új esztendőt!
Eger, 2023. január 1-jén
Dr. Ternyák Csaba
egri érsek
Forrás: Egri Főegyházmegye
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
