Természetvédők: Szabálytalan volt a ritka madarakat veszélyeztető fakitermelés a Galántai járásban Kacsinecz Krisztián2025. 12. 16., k – 14:30
Az ornitológusok és a természetvédők elutasítják az Állami Erdészet azon állítását, hogy a Galántai járásban a napokban végzett fakitermeléssel nem rongálták meg a Kráľová Madárvédelmi Terület (CHVÚ) élőhelyeit. Továbbra is azt állítják, hogy a beavatkozással veszélybe sodorták egy ritka madárfaj, a bakcsó egyik utolsó fészkelő kolóniáját Szlovákiában, a fakitermeléssel ráadásul megsértették a madárvédelmi terület jóváhagyott kezelési programját is.
Az ornitológusok néhány nappal ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a Galánta járásban, Nemeskajal község közelében található madárvédelmi területen a bakcsó élőhelyeinek mintegy fele megsemmisült.
A fakitermelés olyan területen zajlott, ahol több évtizede egy nagy, stabil kolónia fészkel. A bakcsó – egy kisebb, gémszerű madár – Szlovákiában mindössze tíz kolóniában költ, ezek közül kettő a Kráľová Madárvédelmi Területhez kötődik.
Az ornitológusok felhívták a figyelmet, hogy a fakitermelés csupán néhány méterre állt meg a fészkelőhelyektől, emiatt fennáll a veszélye, hogy a bakcsók a telelőterületeikről való visszatérésük után elhagyják a helyszínt.
„Az, hogy az erdészek decemberben nem találtak bakcsókat, még nem jelenti azt, hogy nem fészkelő élőhelyről van szó. Vonuló fajról beszélünk, amely Afrikában telel. E logika alapján akár a gólyák vagy a fecskék fészkeit is elpusztíthatnánk”
– magyarázta Jozef Ridzoň ornitológus. Hozzátette: a bakcsók erősen ragaszkodnak a fészkelőhelyeikhez, és a rendkívül érzékeny fajok közé tartoznak. A végrehajtott beavatkozás következtében a fészkeik jelenleg részben nyílt területen találhatók, emiatt reális a veszélye annak, hogy visszatérésük után a megmaradt fészkeket is elutasítják. „Hasonló negatív hatást a múltban már kisebb mértékű beavatkozások esetén is megfigyeltek” – figyelmeztett Ridzoň.
Az elfogadott kezelési terv szerint tilos lett volna beavatkozni
Az állami erdészet korábban visszautasította azt az állítást, hogy bármilyen élőhely károsodott volna. A természetvédők ugyanakkor rámutattak, hogy korábban azt is tagadták, hogy a hegyvidéki erdőkben folytatott fakitermelés veszélyeztetné a siketfajd élőhelyeit. Ennek ellenére Szlovákiát a siketfajd veszélyeztetése miatt már a második per fenyegeti az Európai Unió Bíróságán.
Kapcsolódó cikkünk
A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük – figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel.
A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.
Tátrai Nemzeti Erdőgazdaság
A szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.
Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.
Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás.
A völgyeket – egyébként törvénysértő módon – a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.
Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miatt
A módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt.
A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.
Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.
Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit.
Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.
A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált.
A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.
A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.
A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültek
Tuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.
A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.
A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is.
A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben.
Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben
– figyelmeztetnek a természetvédők.
A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.
Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.
Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek
– mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.
A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!” címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá.
Az állami erdészet beavatkozása ellen a Szlovák Ornitológiai Társaság mellett a My sme les és az Aevis civil természetvédő szervezetek is tiltakoznak, rámutatva, hogy a fakitermelés ellentétes volt a vágkirályfai víztározó környéki Kráľová CHVÚ kezelési tervével. Eszerint a bakcsókolónia élőhelyétől számított, legalább száz méteres körzetben tilos beavatkozni.
„Területileg mindössze körülbelül 3 hektárról van szó, ami az állami erdészek által kezelt területekhez képest csepp a tengerben”
– jegyezte meg Rastislav Mičaník az Aevis szervezettől.
A szóban forgó programdokumentum megtárgyalásán ráadásul az állami erdészet képviselői is részt vettek. A természetvédők szerint a bakcsók jelenléte a Nemeskajal melletti erdőben régóta ismert nemcsak szakmai körökben, hanem a szélesebb nyilvánosság előtt is, miközben az élőhely elhelyezkedése az idők során nem változott.
Kapcsolódó cikkünk
A Kráľová Madárvédelmi Területen a napokban példátlan fakitermelés zajlott, amely közvetlenül fenyegeti az egyik utolsó stabil bakcsókolóniát Szlovákiában – hívta fel a figyelmet a Szlovák Ornitológiai Társaság (SOS/BirdLife).
Az ornitológusok szerint az ilyen jellegű beavatkozások akár visszafordíthatatlan károkat is okozhatnak a ritka vízimadárfaj állományában.
A fakitermelés olyan területen zajlott, ahol több évtizede egy nagy, stabil kolónia fészkel. A bakcsó – egy kisebb, gémszerű madár – Szlovákiában mindössze tíz kolóniában költ, ezek közül kettő a Kráľová Madárvédelmi Területhez kötődik.
„A fakitermelés ugyan nem a költési időszakban történt, mégis súlyos természetvédelmi károkkal fenyegetett: a munkagépek egészen a fészkelőhelyekig haladtak, és csak csodával határos módon nem vágták ki a fészekrakásra használt fákat is”
– figyelmeztettek az ornitológusok. Most attól tartanak, hogy az erdő belső területein végzett fakitermelés a kolónia széteséséhez vezethet, ahogy az korábban már több helyszínen megtörtént hasonló beavatkozások után.
A társaság szerint a helyzet jól mutatja, milyen válságos állapotban van a védett területek ellenőrzése Szlovákiában. A természetvédelmi őrszolgálat létszámának évek óta tartó csökkenése miatt gyakran nincs, aki időben észrevegye vagy megállítsa az ilyen káros tevékenységeket.
Az SOS/BirdLife felszólította az állami erdőgazdaságot, hogy haladéktalanul állítsa le a fakitermelést, a járási hivataltól pedig azt várja, hogy betiltja a további munkálatokat a területen. Mint írják:
csak a megmaradt erdőrész megőrzésével lesz esély arra, hogy az afrikai telelésből visszatérő bakcsók egy része jövő tavasszal ismét megtelepedik itt.
Az állami erdészet a TASR hírügynökségnek küldött állásfoglalásában leszögezte, hogy a beavatkozás nem aktív élőhelyen zajlott, és azt a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva végezték el. Éppen ezért visszautasítják, hogy élőhelyeket tettek volna tönkre. Állításuk szerint egy szabályosan megtervezett beavatkozásról van szó egy legfeljebb 50 éves faállományban, amelyet a teljes területre kiterjedő újratelepítés követ majd.
A bakcsó az egyik legértékesebb fészkelő madárfaj a térségben, éppen miatta jelölték meg a Vágsellyei és a Galántai járásra is kiterjedő területet madárvédelmi övezetként.
Ellentmondások a tervdokumentumokban
Az ilyen helyzetek megelőzése érdekében a környezetvédők és ornitológusok kérvényezik az illetékes járási hivatalnál, hogy állítsa le a madárvédelmi terület megmaradt élőhelyeit érintő további, tervezett beavatkozásokat.
Ezzel párhuzamosan vizsgálatot kérnek arra vonatkozóan is, hogyan fordulhatott elő, hogy az érintett erdőrészletre vonatkozó erdőgazdálkodási program lehetővé tette a tervezett fakitermelést egy olyan területen, ahol azt a CHVÚ kezelési programja kizárta. Felhívták a figyelmet arra is, hogy
a jóváhagyott dokumentumok közötti ellentmondás – ami más madárvédelmi területek esetében is előfordulhat – akár a siketfajd védelmével kapcsolatos kérdések rendezését is akadályozhatja a Szlovákia és az Európai Bizottság közötti tárgyalásokon.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
