A sors, a nemzethalál fenyegető szelleme vagy a tavaszt hideg esővel áztató időjárás intézte úgy, hogy a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjának, április 12-ének a hetében szivárgott ki a pozsonyi belügyminisztérium biztonsági analízisekkel foglalkozó részlegének tervezete. Ebből ismét fehéren-feketén kiderült, Szlovákia mostani kormányzata sem tett le arról, hogy az országot nemzetiségileg egyszínűvé tegye.
Az anyagot napokkal ezelőtt a ma7.sk portálon szerkesztőségünk ismertette már. Az immár több mint száz éve elpusztíthatatlan szlovákiai magyarság ugyanis egy újabb mélyütésnek néz elébe, ha az anyagban foglaltak akár részben is valóra válnak. Bár a javasolt megoldások sokak szerint elképzelhetetlennek tűnnek, a magyarság érdekképviseletének folyamatosan ébernek kell lennie, hiszen a mečiari járások, majd a dzurindai megyerendszer is elképzelhetetlennek tűntek, s ennek ellenére már évtizedek óta valóságosan léteznek.
Mi a veszély lényege?
A válasz egy mondatban összefoglalható: a szlovákiai magyarság politikai képviseletének csökkentése.
Minél kisebb a magyarság politikai képviselete az egyes önkormányzati szinteken, annál inkább csökken a település, a régió, majd végül az ország magyar vagy többnemzeti jellege.
Hogy történne ez? A megyék számának a csökkentésével, továbbá a magyar dominanciájú dél-szlovákiai járások teljes vagy részleges eltüntetésével. Mindezt megelőzné a települések összevonása, s mindez azt eredményezné, hogy az új, nagy megyékben és „óriás járásokban”, illetve egyes új, összevont településeken a magyar lakosság aránya lecsökkenne vagy súlytalanná válna. Ennek egyenes következménye pedig, hogy az adott megyék önkormányzataiba a mostaninál is nehezebb lesz meghatározó magyar képviseletet küldeni, akárcsak az összevonással hasonló helyzetbe hozott egyes településeken is.
Mi változna?
A belügyminisztérium – mint később megtudtuk – nem hivatalos szakmai vitára szánt tervezetének a tömbmagyarságot érintő legfontosabb változásai a következők:
1. Megszűnne a Komáromi járás és beolvadna egy óriási, Érsekújvári járásba. Komárom megszűnne járásközpont lenni.
2. Megszűnne a Galántai járás és beolvadna egy óriási, Nagyszombati járásba. Galánta megszűnne járásközpont lenni.
3. Megszűnne a Vágsellyei járás és beolvadna egy óriási, Nagyszombati járásba. Vágsellye megszűnne járásközpont lenni.
4. A Dunaszerdahelyi járásról leválasztanák a nyugati részét, Somorját és környékét, amely beolvadna egy gigantikus Pozsonyi járásba.
5. Megszűnne a Párkányi körzet, kiválna az új Érsekújvári járásból, és mini-egységként önálló járássá válna Párkány központtal.
Ezek lennének a magyarok által legsűrűbben lakott járásokat érintő legnagyobb közigazgatási csapások.
A megyei változások viszont már az egész szlovákiai magyarságot érintenék, azaz:
1. Megszűnne Nagyszombat és Nyitra megye és egy további, megszűnő megyével (Trencsén) összevonva alakítanák ki a nyugat-szlovákiai megyét. Ezzel az adminisztratív húzással tehát megszűnne a magyarság 20 százalék körüli aránya, amely Nagyszombat és Nyitra megyékben megvolt.
2. Megszűnne Eperjes megye, területét Kassa megyéhez kapcsolva hoznák létre a kelet-szlovákiai megyét, ami azt jelentené, hogy a kassai megyei magyarság egy jóval nagyobb egységbe kerülne, ahol arányszáma a mostaninak a felére csökkenne.
Mit jelent ez települési szinten?
– Nemcsak a járás és megyehatárok megváltoztatása szerepel az anyagban, hanem a települések összevonása is.
A települések összevonásával gyakorlatilag olyan változások jöhetnek, amelyek alapjaiban forgatják fel a több száz éve működő településszerkezetet
– mondta lapunknak Őry Péter, a Szövetség párt önkormányzati szakpolitikusa, Csallóközcsütörtök polgármestere. Őry példaként a saját faluját említette, amelyhez, ha hozzácsatolják a legközelebbi településeket, ahol szinte egyáltalán nem élnek magyarok, akkorát zuhan a magyarság aránya, hogy az veszélyeztetheti az anyanyelvhasználat vagy az oktatás, illetve a kulturális élet lehetőségeit. Kiemelte, hogy tudomása szerint a belügyminisztérium nem konzultált a tervezet kidolgozása során az önkormányzatok érdekvédelmi szervezeteivel.
– Nem tudom, miért mostanra időzítették – mondta a Magyar7-nek, bár hozzátette, hogy a közigazgatási reformot előkészítő belügyi bizottságnak ő maga is a tagja, sőt a tervezetet is látta már, de a bizottság az utóbbi másfél évben nem is ülésezett. Az anyagot ő egy olyan munkaváltozatnak tartja, amelyet véleményezésre megküldenek az önkormányzatoknak, s jelen formájában sem ő, sem pedig pártja, a Sme rodina nem támogatná. Megjegyezte, az ilyen reformokat a választási ciklus elején szokás beterjeszteni.
Az új közigazgatási felosztás javaslatát kidolgozó négy szerzőt is megkerestük kérdésünkkel, hogy a tervezet kidolgozásakor figyelembe vettek-e nemzetiségi szempontokat. Egyetlen választ kaptunk csak, amelyben a szerző nem hivatalosan közli velünk, hogy nemzetiségi szempontokat 1996-ban (a mečiari reform ideje) vettek figyelembe, s hogy a mostani javaslat kidolgozásánál csak a jól működő közigazgatás funkcionalitási szempontjai szerint jártak el. További információért viszont a belügyminisztériumhoz utalt bennünket.
A sajtóban megjelent információkat viszont nem cáfolták, sőt, hozzátették, hogy a szakmai szervezetek véleményét az elkövetkező hónapokban várják. Elmondták azt is, hogy munkájukban figyelembe vették a legutóbbi népszámlálásnak az ingázás és a lakhely összefüggéseit tükröző adatait.
Rövid idő elteltével a belügyminisztérium állásfoglalást juttatott el a szlovák hírügynökségnek, amelyben hangsúlyozza, hogy az anyag nyilvánosságra hozatala nem volt helyes.
Nyilvánosság vagy a titokban tartás? A választási időszak eleje vagy vége? Ezek másodlagos kérdések. A sorskérdés a magyarság újabb korlátozásának a lehetősége! Intenzíven dolgoznak rajta a belügyminisztérium biztonsági kutatások intézetében! Mégis kinek az érdekében?
Megjelent a Magyar7 2023/16. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
