A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal kis változásokat keresünk, amelyek átbillenthetik a teremtett világ életét.
Az életünkben is vannak olyan helyzetek, olyan időpontok, amit fordulópontnak nevezünk, mert akkortól az életünk nagyon, akár teljesen megváltozott. Vannak úgynevezett billenőpontok vagy fordulópontok a természeti folyamatok világában is.
Amikor a kicsi sokra megy
A fordulópontok (amikor egy küszöböt átlépő kis változás önmagától egy új rendszerállapotot eredményez) leginkább a természeti világban bekövetkező rendszerszintű változásokkal – például a jégtakarók vagy a korallzátonyok összeomlásával – társulnak, amelyeknek veszélyes visszacsatolása az éghajlati és az ökológiai stabilitást is tovább rombolja. A társadalmi-gazdasági rendszerekben is találhatók fordulópont-dinamikus változások, amelyek akár pozitív, de negatív eredményekhez is vezethetnek. A globális felmelegedés 1,5°C-ra történő korlátozásához szükséges átmenet mértéke és sebessége azt jelenti, hogy a pozitív fordulópontok (felmelegedést mérséklő) előidézése döntő szerepet játszhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsított csökkentésében.
A globális környezeti változásokkal kapcsolatban a társadalmi-technikai átmenettel foglalkozó kutatások megmutatják a gyors és nem lineáris változás lehetőségeit, és vannak kutatások a káros környezeti változások, például az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából is fontos fordulópontokkal kapcsolatban: ezek lehetnek akár viszonylag kis változások (perturbációk) által közvetített hatások (például a tiszta technológiák árcsökkenése, a társadalmi normák változása), amelyek aztán a dominóhatással, kaszkád jelleggel nagy, rendszerszintű változásokat okozhatnak.
EU-s fordulat
2023 és 2024 sorsfordító év volt: az Európai Unióban a szél- és napenergia együttesen először termelt több áramot, mint a gáz vagy a szén. Ez nemcsak egy rekord, hanem egy strukturális váltás kezdete, hiszen a fosszilis tüzelőanyagokból származó energiatermelés soha nem látott mértékben, 19%-kal esett vissza egyetlen év alatt.
A napenergia az EU áramtermelésének 11%-át adta (304 TWh), míg a szén 10%-ra (269 TWh) esett vissza.
Váltás a hazai áramtermelésben
Magyarország napenergia-termelése 2024-ben a magyarországi villamosenergia-termelésnek körülbelül 25%-át adta. Az Ember energetikai agytröszt jelentése szerint Magyarország ezzel az eredménnyel az első helyre került a világon a napenergia részarányát tekintve (a legalább 5 TWh-t termelő országok között), megelőzve Görögországot és Chilét is. 2024 nyarán és 2025 júniusában is sorra dőltek a rekordok. 2025 júniusában például volt olyan időszak, amikor a napenergia a bruttó rendszerterhelés több mint 82%-át fedezte a déli órákban. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a napenergia már nemcsak egy kiegészítő forrás, hanem a második legnagyobb áramtermelési mód az atomenergia (Paks) után. Ez azt jelenti, hogy a hazai termelés közel 70%-a már dekarbonizált.
A napenergia-erőművek élettartama akár 25 év is lehet, és a kapcsolódó energiatárolási beruházásokkal együtt ez valódi fordulópont mind hazánkban, mind Európában.
Jön a „zöld acél”
Az acélgyártás a globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 7–8%-áért felelős. Svédországban elindult az első olyan nagyüzemi projekt, amely szén helyett zöld hidrogénnel állít elő acélt, bebizonyítva, hogy a nehézipar is dekarbonizálható, és valódi fordulatot indíthat el az első kereskedelmi mennyiségű „zöld acél” kiszállítása és a további erőteljes beruházások (például SSAB, H2 Green Steel) megkezdése.
A gázválság hatására Európa-szerte (különösen Lengyelországban, Németországban és Franciaországban) robbanásszerűen megnőtt a hőszivattyúk telepítése. Ez azért fordulópont, mert az egyik legnehezebb feladat korábban a lakossági fűtés gázról való leválása volt.
A fordulatot évi több milliós telepítési számok jelölik, mutatva, hogy a gázkazánok kora végleg leáldozóban van.
Törvénykezés
Egy idén január elején közzétett Nature-cikk megállapítása szerint mintegy 200 ENSZ tagországban több mint 5000 éghajlat- és energiatörvény és egyéb klímapolitikai szakdokumentum, akcióterv elfogadása és használata alakítja a klímapolitikai célok közkormányzási gyakorlatban való alkalmazását. A nemzeti klímapolitikai portfóliók hatékonysága az egyre növekvő hatókörükből és szigorúbbá válásukból fakad. Ez a nagyméretű szakpolitikai eszköztár olyan szabályozásokat, szabványokat és ösztönzőket tartalmaz, amelyek a piaci tevékenységet és az infrastruktúrafejlesztést a klímapolitikai célok teljesítése felé irányítják.
A cikk összegzi továbbá, hogy a megújulóenergia-infrastruktúra nagyon alacsony határköltséggel biztosítja az áramot, így számos régióban az elsődleges választás az energiavásárláshoz. A villamosenergia-átviteli infrastruktúra korszerűsítése elősegíti az energia dekarbonizációját, akkor is, ha még mindig van némi fosszilis tüzelőanyaggal előállított villamos energia a hálózatban. Az akkumulátoros tárolási költségek egyre csökkennek, és stabilizálták a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát.
Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájában említi Szent II. János Pál pápa 36 évvel ezelőtti szavait: „Ha végigtekintünk bolygónk térségein, rögtön észrevesszük, hogy az emberiség csalódást okozott Isten várakozásainak.” (Üzenet a béke világnapjára, 1990) Azóta nem javult, hanem sok tekintetben romlott a helyzet, ezért ideje lenne, hogy a világ vezetői ne a fegyverkezés növelésével, hanem a pozitív fordulópontokkal kezdjenek el foglalkozni.
Szerző: Nemes Csaba
Fotó (archív): Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
