A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Nemes Csaba ezúttal reményt ad mindazoknak, akik szenvednek a klímaszorongás miatt.
Bolygónk gyorsan közeledik az úgynevezett negatív környezeti billenőpontok okozta katasztrófaszerű természeti degradáció felé – mint például az amazóniai esőerdők pusztulása, a Golf-áramlás leállása –, amelynek esetében az ökoszisztémák katasztrofális károsodása visszafordíthatatlanná válik, és a kialakuló környezeti-társadalmi-gazdasági körülmények egyes régiókat élhetetlenné tehetnek.
Ugyanakkor a billenőpontokkal kapcsolatos tudományos megközelítés lehetőséget is kínál a pozitív billenőpontok révén: ezek olyan küszöbértékek, amelyeknél a technikai-társadalmi fejlődés gyorssá és önépítővé (önmagát erősítővé) válhat. Például amikor egy technikai innováció elterjedése drasztikusan csökkenti a költségeket, a siker újabb befektetéseket vonz, amire már új szakpolitikákat lehet alapozni, ami a haladás láncreakcióját (kaszkádhatását) hozhatja létre.
Tim Lenton professzor, az Exeteri Egyetem Éghajlatváltozási és Földrendszer-tudományi Tanszékének vezetője elmondta: „Ahhoz, hogy még azelőtt helyreállítsuk az ökoszisztémáinkban keletkezett károkat, mielőtt túl késő lenne,
Ezért ennyire releváns és szükséges ez a kutatás, mivel azonosítja azokat a billenési pontokat, amelyek együttesen a legjobb esélyt jelentik bolygónk helyreállítására, valamint bemutatja, hogyan érhetjük el azokat.”
A The Earthshot Prize és az Exeteri Egyetem közös jelentése a pozitív billenési pontok koncepcióját alkalmazza a Föld megóvását és helyreállítását célzó öt lényeges sorsfordító jelenségre. A hagyományos környezetvédelmi politika gyakran abból a téves feltételezésből indul ki, hogy a változás lassú, lineáris és fokozatos, vagyis a nagyobb problémák kezeléséhez arányosan több pénzre van szükség, a haladás pedig egyenletes. A billenőpontok megközelítése ezzel szemben megmutatja, hogy a társadalmi, gazdasági és ökológiai rendszerek egy bizonyos kritikus küszöb átlépése után önfenntartóvá és exponenciálisan gyorsulóvá válhatnak. Míg a klímatudomány elsősorban a negatív billenőpontok veszélyeire figyelmeztet, ugyanakkor léteznek megerősítő visszacsatolási mechanizmusok, amelyek a pozitív fordulatok elérésére is felhasználhatók.
A pozitív billenőpontok elérésének három alapvető feltétele van: (1) a fenntartható megoldásnak megfizethetőnek kell lennie a környezetkárosító alternatívákkal szemben; (2) gyakorlati és földrajzi értelemben széles körben hozzáférhetővé kell válnia; (3) teljesítményben és társadalmi elfogadottságban is vonzóbbá kell válnia a meglévő gyakorlatoknál. A változás három egymást követő szakaszban zajlik le, amely a korai demonstrációs projektek kibontakozásával és kockázatmentesítésével kezdődik, a piaci skálázódás és a költségek meredek csökkenése révén felgyorsul, majd az új szabályozások, infrastrukturális szabványok és társadalmi normák rögzülésével stabilizálódik.
A jelentés több mint 50 olyan megoldási területet azonosít az 5 fő kategóriában, ahol pozitív billenőpont érhető el. A trópusi erdőirtások túlnyomó többségéért felelős kulcstermékek piacán a nagy vásárlók és szabályozók közös fellépése erdőirtásmentes szabványokat tehet alapértelmezetté. Emellett
A tiszta levegő biztosítása az egyik legközvetlenebb humánegészségügyi feladat, hiszen a légszennyezés évente mintegy 7 millió korai halálesetért felelős. A szennyező háztartási tüzelőanyagok kiváltása tiszta főzési és fűtési megoldásokkal, az olcsó érzékelőkre épülő légminőségi monitoring és adatnyilvánosság, valamint a városi tömegközlekedés és a mobilitás villamosítása olyan megerősítő hurokhoz vezetnek, amely elszámoltathatóságot és szigorúbb szabályozást vált ki.
Az óceánok revitalizációja kategóriában a tengeri védett területek hálózatának kiépítése mutatja a legvilágosabb billenési mechanizmust: a védett övezetekben a halak biomasszája néhány éven belül többszörösére nő, a túlbukó halállomány (amikor a vízterületben lévő halak száma és biomasszája meghaladja az adott ökoszisztéma vagy meder eltartóképességét – a szerk.) pedig a szomszédos vizeket is gazdagítja, így a helyi halászok maguk válnak a védelem elkötelezett támogatóivá.
Az építési és bontási hulladék drasztikus csökkentése a meglévő épületek felújításával és átalakításával, az újszerű biológiai alapanyagok skálázása a műanyag csomagolások kiváltására, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek a tervezési fázistól kezdve a körforgásosság felé terelik a piacot.
A következő lépést az elektromos hálózat bővítése, a hosszú időtartamú energiatárolás és a nehézipar zöldítése jelentik.
Steven R. Smith, a jelentés vezető szerzője és az Exeteri Egyetem Green Futures Solutions csapatának kutatója elmondta a jelentés bemutatóján, hogy 51 megoldási területet vizsgáltak meg a természet, az óceánok, a levegő, a hulladék és a klíma témakörében, és szembetűnő volt számunkra, hogy az egyik területen elért haladás milyen gyakran függ a másik területen elért eredményektől. Nem állítják, hogy minden rendszer közeledik a billenési ponthoz, de a jelentésük megmutatja, hol vannak az önerősítő mechanizmusok, és mit tehetnek a kormányok, a befektetők és az innovátorok azok felszabadítása érdekében.
„Bár hatalmas kihívások állnak előttünk, az Úr nem hagy bennünket a gyógyuláshoz és az átalakuláshoz szükséges eszközök nélkül. A béke Istene a háború fegyverei helyett erőt ad nekünk ahhoz, hogy gyógyítsunk, a megbékélést szolgáljuk és a szeretet civilizációját építsük. Így
(XIV. Leó pápa teremtésvédelem 11. világnapjára írt üzenetéből.)
Szerző: Nemes Csaba
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
