A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Davosban idén is találkoztak a világ legbefolyásosabb üzletemberei, hogy megvitassák a világ állapotának helyzetét, és azt is, hogy miként lehetne jobbítani a dolgokon.
Kiemelt téma volt a világ környezeti állapota, a bolygó védelme. Az ott lezajlott beszélgetéseken hangzottak el az alábbiak.
Biztosítási sivatagok
A szélsőséges időjárási események súlyossága és gyakorisága fokozódik, és világszerte általános jelenséggé váltak. Tíz évvel a történelmi jelentőségű párizsi megállapodás évfordulója után a világ még mindig nem halad jó úton az abban megfogalmazott célok elérése felé. Az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, akárcsak a természeti katasztrófák elleni védelem biztosítási díjai, 2030-ig várhatóan 50%-kal emelkednek. Számos nagy horderejű esetben a vagyon- és balesetbiztosítást visszavonták bizonyos földrajzi területekről, „biztosítási sivatagokat” hozva létre.
A műanyagszennyezés-mentes világért
2024 decemberében több mint 170 ország gyűlt össze, hogy globális szerződést kössön annak érdekében, hogy 2040-re műanyagszennyezés-mentes világ jöjjön létre. Bár a tárgyalások nem vezettek eredményre, az országok arra törekedtek, hogy 2025-ben lezárják a folyamatot. Igaz, sokan attól tartanak, hogy a rendelkezések felhígulnak.
Persze jöttek pozitív hírek is Davosból, de erről kevesebbet beszélünk, mert ahogyan a Nature Human Behaviour tudományos folyóirat egy robosztus adatfeldolgozáson alapuló tanulmánya megerősíti, „a negatív szavak a hírek címlapján növelték a fogyasztási arányt és a pozitív szavak csökkentették a fogyasztási arányokat”.
Jelentős magyar előrelépés a napenergia-használatban
Az EMBER elemző agytröszt mutatta be néhány napja a European Electricity Review 2025 című tanulmányában, hogy „az EU villamosenergia-átállása 2024-ben is gyors ütemben folytatódott, mivel a napenergia először előzte meg a szenet, a gáz felhasználása pedig ötödik éve csökken”. A napenergia volt az EU leggyorsabban növekvő energiaforrása 2024-ben, a termelés 22%-kal (+54 TWh) magasabb, mint 2023-ban. Ez a növekedés az új kapacitásbővítésnek (66 GW) volt leginkább köszönhető, így a napenergia volt a fosszilis energia csökkentésének legnagyobb hajtóereje. Hollandiában és Magyarországon 2024-ben több mint 70 napon keresztül a napenergia az ország teljes igényének több mint 80%-át fedezte a csúcstermelési órában. Ez jelentős ugrás 2023-hoz képest, különösen Magyarországon, ahol a napenergia-termelés csúcsa 2023-ban mindössze 10 napon keresztül fedezte a hazai kereslet több mint 80%-át.
A szélenergia-termelés továbbra is a 2023-as szinthez volt hasonló, igaz ugyan, hogy a szélerőmű-kapacitás növekedett, de kedvezőtlenebbek voltak a szélviszonyok. A vízenergia-termelés 32 TWh-val (+10%) nőtt, és a délkelet-európai szárazság ellenére Európa nagy részén az átlagot meghaladó csapadékmennyiségből profitált a vízerőművekből származó áramtermelés.
Foszlóban a fosszilis energia
2024-ben az EU fosszilis termelése 75 TWh-val (-9%) csökkent 2023-hoz képest, és több mint negyven éve a legalacsonyabb szintre esett. A széntermelés évtizedek óta először esett az EU-s energiának (269 TWh) a 10%-a alá (9,8%-ra). A 2024-ben még ilyen energiát használó 17 ország közül 16-ban csökkent, és mára a legtöbb rendszerben marginális vagy hiányzik, és a 16 tagállamban a villamosenergia-összetétel kevesebb mint 5%-át teszi ki. Az EU fennmaradó szénenergiája mindössze két országra koncentrálódik, Németországra (39%) és Lengyelországra (34%).
Visszatérve Davosba, a Világgazdasági Fórum Nature Positive Transitions jelentéssorozata feltárja, hogy melyek azok az átalakító módok, amelyekkel 2030-ig megállíthatjuk és visszafordíthatjuk a természet pusztulását. A kritikus ágazatokra összpontosítva a jelentések hansúlyozzák ezen iparágak természetre gyakorolt kettős hatását és függőségét, valamint azokat a kiemelt intézkedéseket, amelyeket a vállalkozások megtehetnek a negatív hatások elkerülése és csökkentése, a természettel kapcsolatos kockázatok enyhítése érdekében.
Az előttünk álló évtized
Mégis, az egyik fő konklúzió a Világgazdasági Fórumról, Davosból az, hogy az elmúlt év során a konfliktusok kiterjedésének és eszkalálódásának, a klímaváltozás által felerősített szélsőséges időjárási események sokaságának, széles körben elterjedt társadalmi és politikai polarizációnak, valamint a hamis vagy félrevezető információk terjedését is felgyorsító technológiai fejlődésnek lehettünk tanúi. Az előttünk álló évtized kulcsfontosságú lesz, mivel a vezetőknek egyre összetettebb globális kockázatokkal kell szembenézniük. De ahhoz, hogy megakadályozzuk azt a lefelé irányuló spirált, amelyben a polgárok világszerte rosszabbul járnak, mint korábban, végül nincs más lehetőség, mint a párbeszéd és az együttműködés módjainak megtalálása.
Elsőrangú, nemzetközi hírnevű tudósok és intézetvezetők, óriás multinacionális cégek tulajdonosai és állami vezetők izgalmas és tartalmas eszmecseréket folytattak, korrekt diagnózist és rendben lévő megoldási irányokat adtak. De mit várhatunk a főszereplőktől, akiktől nem mellesleg az előbbi üzenet származik, vajon a legfőbb tőketulajdonosok és a világ vezetői valóban azt teszik majd, amit mondanak? A technológia kész, a tudás megvan, pénz rengeteg van.
Mennyivel egyszerűbb lenne a kataklizmával fenyegető problémák megoldása után, mértékletesen, megfontoltabban, harmóniában a természettel újrakezdeni.
Szerző: Nemes Csaba
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
