Teremtésvédelmi kalendárium – Az új klímatörvény-tervezet szakmai tartalma

Teremtésvédelmi kalendárium – Az új klímatörvény-tervezet szakmai tartalma

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Nemes Csaba ezúttal a klímavédelmi törvény tervezetének legfőbb sarokpontjait mutatja be.

Július 10-én, egy csaknem 200 zöld civilszervezet által támogatott, az Alkotmánybíróság korábbi határozatán alapuló klímatörvény-tervezetet adtak át a kormány illetékeseinek.

hanem az Alkotmánybíróság határozata alapján egy komplex és széles fókuszú javaslat készült, ami az alkalmazkodást is maximálisan komolyan véve, kiemelt védelmet és helyreállítási kötelezettséget határoz meg Magyarország biológiailag aktív felszínborítására is – így az élő talajra, a növényzetre és az élővizekre –, valamint az ezekhez kapcsolódó ökoszisztémára vonatkozóan egyaránt. A javaslat kitér arra, hogy az éghajlatpolitikai intézkedések során lehetőség szerint előnyt kell adni a természetalapú megoldásoknak, miközben kerülni kell az olyan beavatkozásokat, mint például a felületek túlburkolása, a vizes élőhelyek kiszárítása, amely a táj vízháztartását vagy megújuló képességét tartósan gyengítenék.

A megvalósítás érdekében a törvényjavaslat egy logikus, egymásra épülő, hierarchikus és közvetlen parlamenti ellenőrzés alatt álló stratégiai tervezési és végrehajtási architektúrát vezet be. El kell készíteni egy stratégiai szintű, az uniós szabályozással összhangban lévő középtávú Nemzeti Energia- és Klímatervet, a teljes klímasemlegesség elérésének menetrendjét rögzítő hosszú távú stratégiát, valamint a sérülékenységi vizsgálatokra épülő úgynevezett Reziliens Alkalmazkodási Stratégiát, miközben helyi szinten az önkormányzatok saját települési éghajlatvédelmi stratégiákat kötelesek rendeletbe foglalni. A kormányzati és végrehajtási szintet a nemzetgazdaság egészére és a kiemelt ágazatokra (így például ipar, energia, közlekedés, mezőgazdaság és építésgazdaság) vonatkozó számszerűsített nemzeti és ágazati éghajlatvédelmi cselekvési tervek, valamint a fosszilis energiák kivezetésének társadalmi és gazdasági feszültségeit kezelő Igazságos Átmenet Terv alkotják.

De ne szaladjunk előre, lássuk tovább javaslatot! Az objektív és tudományosságon alapuló végrehajtás garantálására a törvényjavaslat független ellenőrző és tanácsadó szerveket hozna létre. A javaslat szerint egy, a kizárólag a jogszabályoknak alárendelt, önálló költségvetésű Éghajlatpolitikai Tudományos Tanácsadó Testület a legfrissebb nemzetközi és hazai kutatások alapján értékelné a kormányzati teljesítményt; a társadalmi konszenzus fórumaként működő Nemzeti Éghajlatvédelmi Tanács állásfoglalásai pedig kötelező elemei is lennének egy-egy kapcsolódó kormányzati előterjesztésnek – ez utóbbiban a tudomány, a gazdaság, a zöld civilszervezetek és az önkormányzatok arányosan képviseltetnék magukat. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság szerepe kibővülne: a klímahatóság ellenőrizné egy meghatározott vállalati kör kötelező éves tiszta átállási terveit, és azok elmulasztása vagy végrehajtásának hiánya esetén kötelező bírságot szabna ki.

A jogszabálytervezet bevezeti az éghajlat-veszélyeztetés jogi fogalmát is: ha egy jelentős kibocsátó nem tesz meg mindent a káros hatások megelőzésére, a hatóság, az ügyész vagy egy környezetvédelmi civil szervezet ún. klímapert is indíthatna ellene, amelyben a bíróság korlátozhatja, akár fel is függesztheti a tevékenységét, vagy kártérítést ítélhet meg. Ugyancsak lehetőség nyílik mulasztási perek indítására az állam ellen, amennyiben a Kormány késlekedne a különféle végrehajtási dokumentumok határidőre történő elfogadásával.

Hírdetés

Ennek megfelelően minden jelentősebb jogszabálytervezet, költségvetési vagy adótörvény, valamint nagyobb állami vagy önkormányzati beruházási támogatás előtt kötelező lenne előzetes éghajlati kockázatelemzést végezni a várható üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, a növényborítottságra és a területi vízháztartásra vonatkozóan. A javaslat a nemzedékek közötti méltányosság elve alapján megkövetelné a kiemelt döntések jövő generációkra gyakorolt hatásainak számszerűsítését, és egyben korlátozná a nemzeti klímacélokat veszélyeztető adó- vagy támogatáspolitika bevezetését, valamint kötelező ütemtervet írna elő a kormány számára a fosszilis energiahordozókat segítő közvetett támogatások kivezetésére.

A javaslat szerint az iparban a körforgásos gazdaságot kell minél jobban támogatni. Meg kell határozni a belső égésű motorral hajtott új járművek tilalmának céldátumát, a nehéz, magas kibocsátású járműveket pedig kiemelt adóztatással kellene korlátozni. A vízgazdálkodásban gondoskodni kell a vízkészletek hosszú távú védelméről, biztosítva az ország teljes ökológiai vízigényét.

Hosszan lehetne sorolni még a szakmailag érdekes és a jövőnk szempontjából fontos részeket, de ezzel foglalkozzanak a szakértők, a kormányzati döntéshozók. A jelenlegi tervek szerint az év végéig mindenképpen elfogadhatják a törvényt, és utána a megvalósítását a fentiekben bemutatott szervezetek ellenőriznék, garantálnák.

„Az éghajlat közjó, mindenkié és mindenkinek a javát szolgálja. Globális szinten egy olyan összetett rendszer, amely kapcsolatban áll az emberi élethez szükséges számos alapvető létfeltétellel. Nagyon komoly tudományos konszenzus jött létre arról, hogy az éghajlati rendszer aggasztó felmelegedésével állunk szemben.” (Laudato si’, 23.)

Szerző: Nemes Csaba

Fotó (archív): Merényi Zita

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »