Térdre, Magyar! Szopjál! – A liberális gátlástalanság kézikönyve 2. rész

Térdre, Magyar! Szopjál! – A liberális gátlástalanság kézikönyve 2. rész

Azt hitted, az első rész túlzás volt? Na, az csak a bemelegítés volt. Ez itt a másnap, amikor a buli utáni mocsokban megcsúszol, próbálod magad összeszedni, de Berg Dániel már rég „rekreál”: villásreggeli, szauna, masszázs, smoothie a budai villában, mintha mi sem történt volna – olvasható Kárpáthy Konrád újabb véleménycikkének bevezetőjében.

Az elmúlt hetek eseményei ismét rávilágítottak arra, hogy a politikai elit egy része miként él vissza a hatalmával, és hogyan alázza meg azokat, akiknek szolgálatára felesküdött.

 
Az ügy középpontjában álló kijelentés – „Térdre, Magyar! Szopjál!” – nem pusztán egy botrányos elszólás, hanem annak a politikai mentalitásnak a tünete, amelyben valaki szopat, és valakit szopatnak – és ez a logika az egész közéletet mérgezi.
 
A mellékelt pamfletben részletesen kifejtem, miért nem egyedi eset Berg Dániel botránya, hanem egy szélesebb kulturális probléma része.
 
Azt hitted, az első rész túlzás volt? Na, az csak a bemelegítés volt. Ez itt a másnap, amikor a buli utáni mocsokban megcsúszol, próbálod magad összeszedni, de Berg Dániel már rég „rekreál”: villásreggeli, szauna, masszázs, smoothie a budai villában, mintha mi sem történt volna.

 

Ez a történet nem egy emberről szól. Ez egy jelenségről szól. Egy új politikai kultúráról, ami gátlástalan, pofátlan és cinikus. Amelyik azt mondja: „Mi vagyunk az új világ, mi vagyunk a haladás, mi vagyunk az erkölcs.” És közben, amikor senki sem látja, úgy beszélnek emberekkel, mint a kutyával: „Térdre, Magyar, szopjál!”

Lehet azt mondani, hogy állítólag részeg volt. Lehet azt mondani, hogy állítólag  drogozott. Lehet azt mondani, hogy véletlenül „kicsúszott a száján”. De ez hazugság. Ez a stílus. Ez az a belső meggyőződés, ami akkor jön elő, amikor azt hiszik, hogy senki sem hallja őket. És igen, azóta is ott ül a hivatalában. Azóta is felveszi a fizetését. Azóta is abból él, hogy te befizeted az adódat. Miközben neked azt üzente: „Térdeljetek, és szopjatok le!”

 

Ez nem egy magánember bulija volt, hanem egy hatalmi helyzetben lévő politikus arcpirító, tenyérbemászó arroganciája. És mi történt? Semmi. Egy normális országban már másnap pakolhatta volna a cuccait. Itt? Mosolyogva „rekreál”, és felvesz ezért több millió forintot.

Hírdetés

Lehet szídni a regnáló kormányt, és valljuk be,  adnak is rá okot rendesen. Ez a képmutatás az, amit a baloldal évek óta arcunkba tol: ha jobboldali ember hibázik, égjen porig; ha a sajátunk, akkor emberi gyarlóság. És ez nem a Berg-botrányról szól – ez a mentalitás rágja szét a politikát. Ezért lehet ma politikai kultúrának nevezni azt, ami valójában csak egy mocskos night club, VIP-karszalaggal, amit te fizettél meg.

Ez ugyanaz a jelenség, mint amit Magyar Péter hirdet saját oldalán: nem szolgálni kell, hanem uralkodni. Nem érted? Nem baj. Nem értesz egyet? Akkor térdelj le, és szopjál.

És tudod, mi a legdurvább? Ők ezt tudják. Tudják, hogy megússzák, tudják, hogy megtehetik. Ezért mosolyoghat ma is a budai villájában, mintha mi sem történt volna. Ezért veszi fel a fizetését – a te pénzedből – úgy, mintha neki jogában állna minden: neked csak egy dolgod van, letérdelni, és szopni. 

Ez nem Berg Dániel személyes ügyéről szól. Ez egy politikai stílusról, amit az új, magát progresszívnek hazudó elit képvisel:

Ez nem politika. Ez nem szolgálat. Ez kultúrált zsarnokság. Egy olyan elit, amely azt  hiszi, hogy minden jár neki – csak te szopsz.

De ne tévesszen meg senkit: ez a stílus nem tűnik el, mert ez az identitásuk része.

 

És csak addig engedhetik meg maguknak, amíg te elnézed. 

 

Itt az idő, hogy vége legyen. 

 

Nem térdelni kell. Nem kell bocsánatra várni, hanem fel kell állni.  

 

Felállni arról a térdről, amire ezek az emberek lenyomtak minket, és azt mondani:

Főképen: Magyar Péter és Berg Dániel (szerkesztett kép)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »