A napirend előtti felszólalások után a képviselők áttértek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájára kedden az Országgyűlésben.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladat nélkül, politikai célból jött létre, így „nincs helye alkotmányos demokráciában” – hangoztatta Melléthei-Barna Márton, a Tisza képviselője a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó felszólalásában.
Valójában arról döntünk, hogy a magyar állam intézményei közfeladatokat látnak-e el, vagy politikai akaratot szolgálnak ki; arról, hogy az állam a polgárok szabadságát védi-e, vagy a polgárokkal szemben lép fel. A kérdés tehát az, hogy egy alkotmányos demokráciában elfogadható-e egy olyan hivatal fenntartása,
amelynek tényleges rendeltetése a politikai megfélemlítés
– fogalmazott az előterjesztő.
Melléthei-Barna Márton megjegyezte: a demokrácia már akkor is sérül, ha az állampolgárnak végig kell gondolnia, milyen következménye lesz a véleménynyilvánításának.
Kiemelte: a törvényjavaslat nem a magyar állam szuverenitásának védelmét szünteti meg, hanem a szuverenitás fogalmának visszavételéről szól. Arról, hogy a szuverenitás ne legyen többé politikai bunkósbot vagy olyan gumifogalom, amivel bárkire rá lehet mutatni, aki a hatalom számára kellemetlen – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az államnak joga és kötelezettsége fellépni a szuverenitás sérelme ellen, de jogállami kertek között, politikai semlegesség, világos hatáskörök és bírói kontroll mellett.
A hivatal működését értékelve a kormánypárti képviselő kijelentette, ami történt, nem szuverenitásvédelem volt, hanem „a szuverenitás fogalmának kisajátítása”, így a hivatal megszüntetése nem gyengíti, hanem erősíti az országot.
Hozzátette: ez a döntés azt üzeni, hogy Magyarországon a közhatalom nem használható politikai megfélemlítésre. Az állami intézményrendszer nem szolgálhat pártpolitikai célokat, a közélet szereplőit nem lehet hivatalos gyanú légkörében tartani, a sajtó, a civil társadalom és az állampolgári részvétel pedig nem veszélyforrás, hanem a demokratikus működés része – mondta Melléthei-Barna Márton.
További érvek és ellenérvek
Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a magyar szuverenitást nem az védi, ha az állam saját polgárait, civil szervezeteit, újságíróit, közéleti szereplőit és politikai ellenfeleit figyeli, listázza, megbélyegzi vagy politikai nyomás alá helyezi.
Az államtitkár kifejtette: egy alkotmányos demokráciában az állam nem kezelheti ellenségként a saját polgárait csak azért, mert azok véleményt mondanak, szervezetet alapítanak, újságot írnak, közéleti vitában részt vesznek, vagy nem értenek egyet a politikai hatalommal. „A demokratikus közéletben a kritika nem fenyegetés, a független sajtó nem idegen érdek, a civil szervezet nem automatikusan gyanús szereplő, az ellenzéki vélemény pedig nem nemzetbiztonsági kockázat” – fogalmazott.
Molnár Zoltán (Tisza) kiemelte arról beszélt, hogy az előző kormány által létrehozott intézmény, „valójában nem a hazát védte, hanem saját politikai hatalmát próbálta meg bebetonozni a társadalmi elégedetlenséggel szemben”.
Szűcs Gábor, a Fidesz vezérszónoka felidézte: a Szuverenitásvédelmi Hivatalt 2024-ben azért hozták létre, hogy védje Magyarország önrendelkezését, a szervezet feladata a külföldi befolyásolási kísérletek feltárása és vizsgálata a politikában, a médiában és a civil szférában, megelőzve az illegális külföldi kampányfinanszírozást és a nemzeti érdek sérülését.
Szerinte nem meglepő, hogy a hivatalt a kormány megszünteti.
Elgondolkodtatónak nevezte, hogy Magyarország egyik piacvezető, külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi televíziójából több munkatársat is „beejtőernyőztettek” a kormányzatba.
Cikkünk bővül.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
