Szimbolikusan a Föld napján írta alá Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter azt a rendeletet, amellyel védetté nyilvánították a szürke farkast Szlovákiában. A szakértők ezen a napon figyelmeztettek, hogy az éghajlatváltozás égető probléma, mely mindannyiunkat érint.
Április 22-én, a Föld napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő hangsúlyozta, Szlovákia az uniós újjáépítési alap kidolgozása során is prioritásként tekintett a környezetvédelemre. „A Föld boldogul az emberiség nélkül, mi azonban nem tudunk élni a Föld nélkül” – jegyezte meg Heger. Hozzátette, a kormány célja, hogy a cégeket támogassa a természetbarát termelésre való áttérésben és az innovatív technológiák bevezetésében. „Fontos számunkra, hogy megőrizzük Szlovákia sokszínűségét és védjük biodiverzitását. Örülök, hogy részese lehetek az eseménynek, mely keretein belül a környezetvédelmi miniszter aláírja a szürke farkas vadászatát tiltó rendelet. Ezzel a gesztussal szeretnénk jelezni, hogy komolyan vesszük a környezetünket” – zárta a kormányfő. Budaj kiemelte, a Duna szárazföldi belső deltája ágrendszerének megmentésére is igyekeztek megoldást találni – másodpercenként 20 köbméter dunai víz áramlik majd a kiszáradás által fenyegetett területre. Ezek az elárasztások a bősi vízi erőmű megépítésénél tervben voltak, eddig azonban nem került rájuk sor.
A mérések szerint egyértelmű, hogy lassan búcsút inthetünk a kiegyensúlyozott tavaszi és őszi időjárásnak. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet mérései alapján az idei április nemcsak meteorológiai, hanem klimatológiai szempontból is rendhagyó. Például április 12-én ritka jelenség volt tapasztalható az ország nyugati részén – egy hidegfront miatt pár óra alatt rendkívül gyorsan lehűlt a levegő. A fővárosban délután 3 és este 8 óra között 18 Celsius-fokot zuhant a hőmérséklet. Ógyallán megdőlt az 1904-es rekord, akkor 15,5 fokos kilengést mértek egy nap alatt – most 15,6 fokos eltérést. „Az április átmeneti időszaknak számít, a változékony időjárás alapvetően normális ilyenkor. A klímaszimulációból azonban kiderül, hogy a 21. század végére egyértelműen melegedő trend érkezhet. Ha az üvegházhatású gázok és az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás tovább nő, jelentős felmelegedés várható – nemcsak globálisan, hanem konkrétan a mi régiónkban. A modellezések azt mutatják, hogy egyre gyakoribbá válik a szélsőséges időjárás. Ez az egyes évszakoknál is megmutatkozik, az eddig megszokott folyamatos átmeneteket ingadozó időjárás válthatja” – mondta el lapunknak Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.
Pavol Faško, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) klimatológusa szerint az évszakok kezdik elveszíteni a jelentőségüket, legalábbis olyan formában, ahogy eddig ismertük őket. A szakember állítását igazolja egy magyarországi elemzés, mely szerint 50 nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években. Kis Anna, a Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa kutatása során górcső alá vette az évszak-eltolódást. A meteorológus az elmúlt 50 év hőmérsékleti adatait vizsgálta meg részletesen. Mint kiderült, a hetvenes években átlagosan június 21-én érkezett meg az első nyári nap, augusztus 20-án pedig véget is ért. A 2011 és 2019 közti időszakban átlagban május 29-től szeptember 17-ig tartott a nyári időjárás, ami 50 napos kitolódást jelent. Ezzel szemben az ősz veszített a legtöbbet (100-ról 85-re csökkent az őszi napok átlaga) méghozzá nemcsak egyszeri jelenségről van szó, az adatok szerint az elmozdulás trendszerű. Az elemzés magyarországi mérésekből indul ki, de a szakember szerint a globális felmelegedés az északi féltekén 2100-ra akár féléves nyarat is hozhat, míg a téli hónapok száma mindössze kettőre csökkenhet.
Szlovákia déli részén egyre melegebbek a téli hónapok, és havazás is ritkábban fordul elő. Kiemelte, a meteorológiai mérések 140 éves történelmének egyik legmelegebb évén vagyunk túl. A tavasz kivételével minden évszakban melegebb időjárás volt érzékelhető. Az esőzés kevésbé rendszeres, így hosszú távú problémát jelent a szárazság, egyes területeken pedig megjelenik a vízhiány. „Ha figyelembe vesszük a modellezéseket, melyek szerint egyre magasabb lesz a szén-dioxid-szint a légkörben, a szélsőségek irányába való további eltolódás világosan látszik a közép-európai térségben. Az aszály kialakulásának veszélye is megnövekszik, ami azt jelenti, hogy tartósabb ideig nincs csapadék. A másik oldalon viszont megjelenik a koncentrálódás, mikor rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék esik. A klímaszimulációk szerint tehát mindkét irányban növekedés tapasztalható” – fejtette ki kérdésünkre Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa. Hozzátette, a csapadékkal kapcsolatos változásoknál nagyobb a bizonytalanság, mint a felmelegedés terén, ahol az egyes trendek egyértelműen megfigyelhetőek.
Az évszakok átrendeződése gyökeresen megváltoztathatja civilizációs szokásainkat és felülírhatja az eddig természetesnek vett életmódunkat. Az emberiségen kívül a növényeknek és az állatvilágnak is alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. „Az egyes területeken megszokott éghajlati viszonyok megváltoztak. A globálisan emelkedő hőmérséklet hatással van a mezőgazdasági termelésre és a vízgazdálkodásra is. Bizonyos helyeken ivóvízhiány jelenhet meg, a termesztett növények számára alkalmatlanná válhatnak az éghajlati viszonyok, ami élelmezési gondokat eredményezhet” – tette hozzá Pongrácz.
A Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) környezetvédői szintén felhívták a figyelmet az éghajlatváltozás negatív hatásaira. Aggasztónak tartják, hogy az extrém időjárás, a hirtelen lezúduló csapadék, illetve elhúzódó csapadékmentes időszak fokozott vegyszerhasználatra kényszeríti a gazdálkodókat. Úgy vélik, az időjárási viszonyokkal folytatott harc tovább károsíthatja Dél-Szlovákia tájait. A szervezet hangsúlyozta a természetbarát gazdálkodás fontosságát és a fenntarthatósági korlátok bevezetését a mezőgazdaságra vonatkozó jogszabályokban. „Az élő országért” (Za živú krajinu) természetvédő szervezet szerdán petícióval fordult Ján Mičovský mezőgazdasági miniszterhez, hogy értékelje át a tárca támogatási politikáját. Az aktivisták kezdeményezését 20 ezren írták alá, azt szeretnék elérni, hogy elsősorban azok a gazdák kapjanak támogatást, akik természetbarát módon, a védett fajokra, valamint a természetes biotópok megőrzésére való tekintettel gazdálkodnak. Az elterjedt nagy táblás mezőgazdaság tönkreteszi a biodiverzitást és az élővilágot. Mičovský üdvözölte a környezetvédők szándékát. Leszögezte, kollégáival mindent megtesznek azért, hogy Szlovákia ismét sokszínű legyen. Hangsúlyozta, a 2023 és 2027 közötti időszakra kidolgozott stratégia keretein belül olyan kifizetési rendszert javasolnak, mely hozzájárul a biodiverzitás, természeti erőforrások és a klíma megőrzésének támogatásához.
A környezetvédelem egyre nagyobb figyelmet kap a nemzetközi politikában is. Az Európai Unió döntéshozó szervei szerdán, közvetlenül a Föld napja előtt megállapodtak az uniós klímatörvényről. Az EU-s szintű jogszabály értelmében az Európai Unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A tervezet célja, hogy 2050-re sikerüljön elérni a klímamentességet a kontinensen.
(másfélfok.hu, broz.sk, tasr)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
