Fogaink és szájüregünk épségéért tanácsos naponta legalább kétszer fogat mosni – ezzel sok ember tisztában van. Ám hogy meddig tart és milyen egy igazán alapos fogmosás, azzal már jóval kevesebben.
Az 1970-es években Amerikában a fogorvosok azt a nézetet vallották, hogy a fogmosás megfelelő időtartama két perc. A legújabb kutatások szerint azonban két perc kevés lehet az alapos tisztításhoz. A mai szakmai álláspont szerint a fogakon és a fogak között megtelepedő lepedék gondos eltávolításához a rászánt időn kívül fontos szerepe van a mosási technikának és a fogkefe típusának is – erről ír a Conversation nevű oldal.
Időközben számos kutatást végeztek a kétperces fogmosás hatékonyságáról. Ezekből az derül ki, hogy két perc alatt megfelelő (de nem kiváló) mértékben lehet csökkenteni a plakklerakódást. A két percnél tovább tartó művelettel viszont bizonyítottan több lepedéktől tudunk megszabadulni, ami intenzívebb szájhigiéniát eredményezhet – írja a Házipatika.com.
A fogmosás célja, hogy eltüntessük a fogak felületén, a fogak között és az íny felszínén megtelepedett vékony réteget, az úgynevezett mikrobiális biofilmet, amelyben különféle mikrobák – baktériumok, gombák, vírusok – halmozódnak fel. Ez teljesen természetes jelenség. Ahogy az is, hogyha a biofilmet nem sikerül alaposan és rendszeresen eltüntetni, akkor az lepedékké – más néven dentális plakká – áll össze. Ami hosszú távon komoly fogászati problémákhoz, például fogkő kialakulásához, fogszuvasodáshoz, ínysorvadáshoz, végső esetben pedig fogvesztéshez is vezethet.
A jelenlegi kutatási eredmények megerősítik, hogyha két percnél többet szánunk fogmosásra, az tisztább fogakat eredményez: hatékonyabb munkát tudunk végezni, mert a nehezen hozzáférhető helyekre is eljuthatunk. Fogorvosok ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a túl gyakori fogmosásnak – például a minden étkezés utáni tisztításnak – is megvannak a veszélyei. Ha nem szakszerűen végezzük – étkezések után 30 percet érdemes várni – , a sok mosással károsíthatjuk a fogzománcot vagy az ínyünket. A kemény mozdulatokat, a koptató hatású fogkrémeket és durva sörtéjű fogkeféket is érdemes kerülni, mivel ezek is kárt okozhatnak.
A helytelen fogmosásnak évekkel később ihatjuk meg a levét. Ha napi rutinunk abból áll, hogy tessék-lássék átszaladunk a kefével fogainkon, akkor amellett, hogy elősegítjük a gyors plakklerakódást, megágyazva ezzel a különböző fogágybetegségeknek, a nem szakszerű mozdulatokkal könnyen fel is sérthetjük ínyünket, ami további szájüregi problémákhoz vezethet. Éppen ezért a fogorvosok nem győzik hangsúlyozni az alapos, helyes mozdulatokkal történő és kíméletes fogmosás fontosságát.
Azt is érdemes tudni, hogy nem csak egyetlen helyes fogmosási technika létezik. Az egyik leginkább ajánlott, a módosított „Bass-technika”. Ezzel apránként haladhatunk: egyszerre 2-4 fogat tisztítunk, körkörös mozdulatokkal, miközben a fogkefét végig a fogakon tartjuk. Előnye, hogy nemcsak a fog felszínét, hanem a fogak közötti területet, az ínyt és a fognyakat is alaposan megtisztíthatjuk, vagyis pontosan azokat a területeket, ahol könnyedén lerakódik a lepedék és ahol a legnagyobb valószínűséggel okoz gyulladást.
Ahogy a Conversation is írja, számos tényező befolyásolhatja, hogy milyen technikát, fogkefét és fogkrémet vagy fogselymet érdemes választani. Azoknak például, akiknek a fogzománca sérült a rendszeres és nagy mennyiségű szénsavas üdítőital fogyasztása miatt, hajlamosabbak lehetnek a további fogkárosodásra, ha koptató, súroló hatású fogkrémet és durva sörtéjű kefét rendszeresítenek.
A megfelelően használt elektromos fogkefe hatékonyabb lehet az átlagos fogazatú embereknél, mint a hagyományos – alaposabban és könnyebben lehet vele dolgozni -, de fogorvosok azoknak például nem ajánlják a kizárólagos használatát, akiknek egyenetlen, torlódott a fogsoruk, mert esetükben a kritikus részek megtisztítása kimaradhat.
Aki nem tudja, milyen eszközt válasszon az eredményes fogtisztításhoz, vagy hogy helyesen használja-e saját eszközeit, mindenképpen érdemes fogorvossal konzultálnia.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
