Hadd kezdjem azzal, hogy engem annyira érdekel az antiszemitizmus problémája, mint önöket a magyarellenesség a környező országokban. Hogy már az elején kvittek legyünk.
Világszerte száz- és százmilliók unják halálosan a naponta több száz helyen felbukkanó témát. Amely, tudjuk, holnap pontosan olyan „breaking news” lesz, mint ma és tegnap, plusz évente 365+1/4 napon át.
Sokunkban azért felmerül a kérdés: vajon önök tényleg meg akarnák állítani az antiszemitizmust, vagy az éppen annyira az üzletük része, mint minden, ami a kezükben van, kezdve a gyémántoktól át a médiatulajdonláson és banki szférán keresztül egészen a holokausztiparig.
Ha szavazni kellene, inkább az utóbbi opciót választanám. Vagyis azt, hogy önök súlyos hiány- és egyéb érzettel küszködnének, ha lenne egy olyan különleges nap, amikor nem lenne hír/téma az antiszemitizmus, nem kényszerítenék az adott ország vezetőjét, hogy ítélje el/határolódjon el és a többit.
Ugyanis ha önök valóban csökkenteni akarnák az antiszemitizmust, akkor pontosan úgy viselkednének, mint mondjuk teszik azt Amerikában az amisok, vagy nálunk a svábok, horvátok és a többi nemzetiség.
De önök egyáltalában nem akarják. Percenként provokálják azt a társadalmat, ahol és amelyből élnek.
Megszállják a médiát, ahol azt írják, az ottani többség intoleráns, rasszista, antiszemita, nacionalista. És ezt fújják éjjel-nappal. Miközben a legagresszívebb módon fosztják ki az adott társadalmat, előszeretettel a pénzintézeteiken keresztül. És amikor e pénzintézetek vezetőit szidalmazzák, akkor önök azonnal antiszemitizmusról üvöltenek, holott a puszta tény az, hogy a nagy pénzintézetek vezetői zsidók.
 |
Majd megrendelnek – természetesen zsidók vezette intézetektől – közvélemény-kutatásokat, amelyekben olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre csak igennel lehet válaszolni, ha valaki nem akar a saját mindennapi tapasztalatával homlokegyenesen ellenkezőt mondani. Az olyan kérdésekre például, hogy „Ön szerint a zsidóknak túl nagy a befolyásuk a banki szférában”, mit lehet válaszolni? Azt, hogy nem, dehogy a világért sem, mert ott a legnagyobb befolyásuk a bhutániaknak van?
Vagy azt, hogy „Ön szerint a média zsidók kezében van?” Erre mit mondjon egy amerikai, egy francia, egy magyar és sok más ország lakója? Azt, hogy a világért sem? Amikor ránéz a New York Timesra, a CNN-re, a Libérationra, a Le Monde-ra, a 168 Tórára, a HVG-re, a Népszavára, a 444.hu-ra, az Index.hu-ra, és szinte az összes kivasalt tóratekercstársukra?
Úgyhogy ezen igenekből azután levonják azt a tanulságot, hogy az antiszemitizmus veszélyesen megnőtt.
 |
Ami ezt a megközelítésemet támasztja alá az az, hogyha önöket az antiszemitizmusnak a legdurvább formája sem zavarja, ha az akár a politikai, akár a gazdasági, akár más haszonelvűség miatt kontraproduktív.
Nincs ma az az antiszemita megnyilvánulás például Kijevben, amely önöket akár megnyikkanásra is ösztönözné. Sőt, az ellenkezője igaz: úgy tagadják ottani hitsorsosaik önöknek is eljuttatott panaszait és vészkiáltásait, hogy azt valóban öröm nézni.
De ugyanez a helyzet Szaúd-Arábia hivatalos antiszemitizmusával, amely országban a gyerekeknek az iskolában azt tanítják, hogy a zsidókat meg kell ölni (miközben a király Netanjahuékkal fickándozik).
Mindezzel persze azt érik el, hogy az antiszemitizmus világszerte valóban annál inkább erősödik, minél többen látnak át e praktikáikon.
Ami csak remélhető, hogy ez egyszer, átlépve egy láthatatlan küszöböt, elvezet egyfajta olyan robbanáshoz, amikor majd valóban lesz okuk az üvöltésre.
Magam részéről alig várom. Mert igény az van rá.
Szalonna János – Kuruc.info
Ui.
Pár napja Janits András szerzőtársunk méltatta Alitea Guzmánt, aki példátlan előrelátással elemezte, miként reagálnak majd a „demokratikus pártok” Botka jelölésére. Én viszont hadd emeljem ki szintén honlapunk egy világméretekben is egyedülálló előrejelzését arról, hogy Trump elnök ejteni fogja a külügyminisztérium globális antiszemitizmusügyi nagykövetének a posztját, amelyet Ira Forman töltött be. Forman és posztja szemétdombra helyezéséről éppen most a vezető amerikai zsidó ajvéklap, a Forward jajveszékelt egyet.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
