Harminc éve nemzeti sorstragédiaként élünk meg minden népszámlálást, mert eddig minden alkalommal 50 ezerrel, vagy annál is többel csökkent a szlovákiai magyarok száma.
Az idei népszámlálás már elindult, most először van a magukat már inkább szlováknak valló, de magyar származású személyeknek, a magyar közegbe beilleszkedett szlovákoknak és a többségi közösségben élő romáknak is lehetőségük arra, hogy második kötődésként is megjelöljenek egy nemzetiséget. Ennek előnyeiről és kockázatairól Mrva Marianna szociológust, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársát kérdeztük.
Egyesek szerint megtévesztő és felesleges, hogy a népszámlálási íveken két nemzetiséget is megjelölhetünk, mit gondol erről a szociológus? Jellemzően kik lehetnek azok, akiknek a második kérdés szól? Aggodalomra adhat okot, hogy a statisztikai hivatal még mindig nem tette közzé a válaszok kiértékelésének módszertanát? A népszámlás az egyetlen alkalom arra, hogy kiderüljön, milyen nemzetiséghez és vallási felekezethez tartozónak vallják magukat az emberek. Szlovákiában is az a tendencia, hogy ez egyre kevésbé fontos? Mennyiben befolyásolhatja a magyarokat a politikai megosztottság, az, hogy a magyar pártok ebben a kérdésben sem értettek egyet? Miért kell mégis kitölteni a kérdőívet?
Vrabec Mária interjújában ezekre a kérdésekre is választ kapnak a már megvásárolható Vasárnapban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
