„Robbanásveszélyes helyzet”, „Egy év múlva feloszlathatják a nemzetgyűlést”, „Macron harapófogóban” – így kommentálták a francia lapok parlamenti választások második fordulója után előállt, rendhagyó eredményt. A hihetetlenül megerősödött konzervatív RN és a szélsőbaloldai Nupes harapófogójába szorult elnöknek igen csekély mozgástere maradt. Még a jobboldali-konzervatív LR-UDI is a jelenlegi kormányfő fejét követelheti, cserébe az esetleges együttműködésért. Nem kellett volna „szélsőjobbozni” az egyik mérvadó konzervatív lap szerint.
A helyzet példátlan. Az ötödik köztársaság idején a nemzetgyűlésben még soha nem alakult ki ilyen felállás – fogalmazott Élisabeth Borne miniszterelnök azután, hogy ismertté váltak a parlamenti voksolás második fordulójának eredményei. A Le Figaro és a Le Monde is úgy fogalmaz: „ugrás a sötétbe”, ami ezután következik. Az 577 fős nemzetgyűlésben Emmanuel Macron köztársasági elnök köré csoportosult, Együtt! elnevezésű választási koalíció 245 mandátumot szerzett, miközben az abszolút többséghez, a koalíciós kényszer nélküli, „kényelmes kormányzáshoz” 289 parlamenti helyet kellett volna megszerezni. (A számos, 10 fő körüli parlamenti csoportot és az egyes, alakuló frakciókat a különféle elemzések egyelőre még más-más arányokban tüntetik fel, így egyelőre eltérések mutatkozhatnak a mandátumok száma, megoszlása között – a szerk. )
Van mire derűsnek lennie Le Pennek
A trockista, szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon vezette (a kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali összefogás) NUPES 131 helyet szerzett meg a nemzetgyűlésben. A végtelenül elbizakodott, 71 éves vezetőjük még parlamenti mandátumát is átadta, így egyelőre, ahogy Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke fogalmazott tréfásan, „kisnyugdíjasként” szólhat legfeljebb bele a politikába. Ez a helyzet természetesen csak a politikus közjogi státuszát érinti. Ám az Elégedetlen Franciaország (LFI) párt első emberének jócskán le kellett faragnia ambícióiból, hiszen – tévesen – már az első választási forduló estéjén kikiáltotta, hogy ő Franciaország új miniszterelnöke.
A NUPES eredményei így is politikai földrengést idéztek elő, hiszen ez lett a legnagyobb ellenzéki tömörülés az új nemzetgyűlésben. Van mire derűsnek lennie Le Pennek: 89 mandátumával történelmi csúcsot döntött meg, pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) 1986 óta először alakíthat frakciót a parlamentben (akkor elődpártja, a Nemzeti Front tehette ezt meg). A francia közbeszédben rögeszmésen „szélsőjobboldaliként” emlegetett, holott az utóbbi évtizedben inkább bal felé tolódó, nemzeti-konzervatív erőnek több mandátuma van, mint az Elégedetlen Franciaországnak, s ez a váratlan körülmény szintén sok mindenben korlátozza Mélenchon mozgásterét.
A királycsináló szerepében tündökölhet a Köztársaságiak és a Demokraták és Függetlenek Szövetsége (LR-UDI) csoportosulás, mely 64 mandátumával kisegítheti a megszorult elnököt. Elképesztő kisebbségbe szorult mindössze 22 képviselőjével a hagyományos baloldali pártok egy részét tömörítő, Baloldal nevű csoport, mely Ők is, de a második legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező NUPES farvizein behajózó baloldali tömegpártok, így a Zöldek (EELV) és a kommunisták is úgy látják, szintén csapdába kerültek.
David Cormand európai parlamenti képviselő, az EELV korábbi országos titkára figyelmeztetett a Le Figaro hétfői, nyomtatott számának nyilatkozva: „A NUPES egy választási megállapodás volt, amely a baloldal megmentését szolgálta a nemzetgyűlésben, de semmiképpen nem valamiféle egyesült párt alapköve. Ez az együttműködés már nem folytatódhat az európai parlamenti választásokon, hiszen a franciák ezt nem értenék meg: mindannyian külön frakciókban ülünk az Európai Parlamentben és különböző politikai identitásokkal rendelkezünk. A kommunisták is ellenzik ezt.”
Ám a Jean-Luc Mélenchonhoz közel álló Bernard Pignerol, az Elégedetlenek kampányfőnöke nem törődik ezekkel a fenntartásokkal: „ha az európai választásokon nem, hát majd együtt leszünk a regionális és önkormányzati választásokon, akkor nagyon erőssé válunk 2027-re!” Az új erő tehát bekebelezné a törpepárttá zsugorodó régi balos formációkat.
„Kockázatot jelent országunkra nézve”
A következő választásokról szóló merengésnél jóval égetőbb feladatai vannak a parlamenti támogatását elveszítő elnöknek és a kétségbeesett kormányfőnek. Macronnak most szövetségeseket kell találnia a nemzetgyűlésben – ehhez viszont kompromisszumokat kell kötnie, hogy érvényesíthesse az új erőviszonyok miatt elavulttá vált programját. Példátlan helyzet, amely kockázatot jelent országunkra nézve – nyilatkozta vasárnap este Élisabeth Borne miniszterelnök.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
