Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és nagyvállalkozó cége, a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. is bejelentkezett a Telenorra – értesült a Portfólió.hu. Információik szerint a társaság nem kötelező érvényű ajánlatot tett, így a tőkepiaci előírások alapján a tőzsdén is jelen lévő cégnek egyelőre nincs bejelentési kötelezettsége. Jászai Gellért, a Konzum elnöke nem erősítette meg a portál értesülését, annyit viszont közölt, hogy a tőzsdei csoport egyik kiemelt akvizíciós, illetve fejlesztési területe az informatikai-telekommunikációs szektor. Ebbe a stratégiába a tevékenysége miatt a Telenor esetleges megvásárlása is beleilleszkedik.
Több hónapnyi piaci találgatás után a norvég állam többségi tulajdonában lévő Telenor hivatalosan is elismerte múlt pénteken, hogy önkéntes és kötelezettség nélküli vételi ajánlatot kapott kelet-közép-európai érdekeltségeire, amelyekbe a magyar, a bolgár, a szerb és a montenegrói cég tartozik bele. Az ajánlattevő kilétével kapcsolatban nem közölt részleteket a társaság, piaci értesülések szólnak arról azonban, hogy az amerikai KKR befektetési alap, valamint az orosz–holland Veon nemzetközi telekommunikációs cég is érdeklődést mutat. A Konzum Nyrt. – nem megerősített, de nem is cáfolt – ajánlattétele ugyanakkor annak fényében különösen érdekes, hogy Lázár János kancelláriaminiszter a közelmúltban egy lakossági fórumon kijelentette: ha a Fidesz nyeri a tavaszi választást, akkor újra napirendre kerül az állami mobilszolgáltató kérdése.
Ugyanakkor az ügyben továbbra is rengeteg a kérdőjel: nem tudni például, hogy a Telenor egyenként is eladná-e a leányvállalatokat, vagy csak csomagban. A piaci vélemények inkább utóbbi megoldást tartják a valószínűbbnek, és ha a Konzum volna a befutó, úgy a hazai leánycéget később akár az állam is megvásárolhatná, és ezzel teljesülne a kormány terve. Persze az is elképzelhető, hogy Mészáros Lőrinc nem adná tovább a távközlési céget (cégeket), hanem „piaci” szolgáltatóként vinne minden állami megbízást. Lehetséges, hogy csak véletlen egybeesés, de a kilátásba helyezett ügylettel kapcsolatban nem elhanyagolható esemény, hogy a Gazdasági Versenyhivatal épp a napokban tartott házkutatást a Magyar Telekom és a Telenor székházában. A hivatal gyanúja szerint a két szolgáltató egyeztetéseket folytatott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által 2014-ben lefolytatott frekvencia-árverésen. Az eljárás pedig nyilvánvalóan rontja a Telenor helyzetét, és erősíti a potenciális vevők alkupozícióit.
http://mno.hu/
Egy, neve említésének mellőzését kérő ágazati szakértő lapunknak elmondta, egy köztulajdonban lévő mobilszolgáltatónak akár még értelme is lehet, túl azon, hogy újabb állami kifizetőhely jönne létre. Hiszen a különböző hivatalok, önkormányzatok, államigazgatási szervek és hatóságok a piacról vásárolják a távközlési szolgáltatást, évente sok milliárd forintért. Mint megjegyezte, az európai piacon nem volna egyedülálló a távközlésben való állami szerepvállalás, hiszen a Telenor többségi tulajdonosa a norvég állam. Hasonló a helyzet a Magyar Telekom anyacégével, a Deutsche Telekommal is, amiben a német állam az egyik fő tulajdonos.
http://mno.hu/
A térségben működő vállalatok eladásának az lehet az oka, hogy csoportszinten nem túl jelentős a négy ország: a Telenor 176 millió előfizetéséből hazánkban és a Balkánon 9,6 millió van, ez a teljes előfizetői bázis 5,5 százaléka (Magyarországon 3,1, Bulgáriában 3,2, Szerbiában és Montenegróban pedig 3,3 millió előfizetője van a társaságnak). Mind a négy államban jelentősen csökkent az előfizetések száma az elmúlt években, a legfrissebb adatok szerint 2015 elejéhez képest Magyarországon 147 ezer, Bulgáriában 581 ezer, Szerbiában és Montenegróban pedig 229 ezer előfizetést veszített a Telenor. A Portfólió úgy becsüli, a cég magyarországi részének ára valahol 235 milliárd és 325 milliárd forint között lehet. A teljes csomagról szóló óvatos becslések kétmilliárd euró, azaz bő 600 milliárd forint körüli összegről szólnak. Ha a Konzum – esetleg az állam – volna mind a négy Telenor-leány tulajdonosa, az hasonló befolyást jelentene a távközlési piacon, mint amilyen szerepet a Mol játszik a közép-európai olajiparban.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.01.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
