Számos testi funkcióban kulcsszerep jut a D-vitaminnak, az őszi-téli fényhiányos időszakban ugyanakkor szervezetünkben nem termelődik elegendő belőle. Szakember foglalta össze, mit tanácsol a legfrissebb hazai ajánlás a vitaminpótlás kapcsán.
„A D-vitamin pótlására az októbertől-márciusig tartó időszakban napi 2000 nemzetközi egység (NE) javasolt egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében” – idéz az egyetem közleménye dr. Takács Istvánt, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóját. Csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE, kisiskolásoknak 1000 NE, kamaszoknak pedig már 2000 NE gyógyszergyári körülmények között gyártott D-vitamin szedése javasolt az év ezen szakaszában. Ezzel szemben a tavaszi-nyári időszakban az is elegendő, ha napi fél órát a szabadban töltünk, ilyenkor nincs szükség célzott pótlásra – Házipatika.com.
Az említett mennyiségek orvosi felügyelet nélkül, hosszú távon is biztonságosan szedhetők. Dr. Takács kitért ugyanakkor arra, hogy bár az elmúlt években többszörösére nőtt azok aránya a lakosságon belül, akik D-vitamin-pótló készítményeket használnak, sokan nincsenek tisztában azonban azzal, hogy a túl nagy, napi 6-10 NE körüli dózisban szedett D-vitamin hosszú távon akár egészségkárosító hatású is lehet. Ilyen mértékben a szervezetbe juttatva megnövelheti ugyanis a vizeletben a kalciumkoncentrációt, és a többi között fokozza a vesekövesség kialakulásának kockázatát.
A hivatalos ajánláson felüli D-vitamin-bevitelre csupán az új koronavírus okozta COVID-19 esetén lehet szükség. Amennyiben a fertőzött beteg panaszai súlyosak, kórházi kezelése alatt öt napon keresztül 12 NE vitamint adnak neki, amit aztán napi 4000 NE-re csökkentenek. Ezt hívják telítő dózisnak, amellyel a beteg D-vitamin-raktárait telítik, így segítve a betegség eredményes kezelését. Ismert ugyanis, hogy a D-vitamin-hiány összefüggésbe hozható a COVID-19 súlyosabb lefolyásával.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
