Irán eddig sem fejlesztett atomfegyvert és soha nem is fog atomfegyvert fejleszteni – szögezte le hétfőn az iráni külügyminisztérium szóvivője teheráni sajtótájékoztatóján.
Szaíd Hatibzadeh elmondta: Irán tovább korlátozza a 2015-ös atomalkuból fakadó kötelezettségeit, amennyiben az egyezmény többi aláírója nem tesz eleget az abban foglaltaknak.
Hatibzadeh újságíróknak hangsúlyozta: kormányának be kell tartania azt a parlament által nemrég elfogadott törvényt, amely korlátozza a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek szabad mozgását Iránban. A február 21-én életbe lépő törvény csak a Teherán által engedélyezett – hivatalosan is nukleáris létesítménynek minősített – telepekre engedélyezné a belépésüket.
A szóvivő mindazonáltal leszögezte: ez nem jelenti, hogy teljesen leállítják az ellenőrök tevékenységét.
Mahmúd Alavi hírszerzési miniszter múlt heti nyilatkozatára kitérve, amelyben Alavi azt mondta, Irán nukleáris fegyver fejlesztésébe kezdhet, ha az országgal szembeni szankciókat nem oldják fel, Hatibzade kijelentette, Irán eddig sem fejlesztett és ezután sem fejleszt nukleáris fegyvert.
Eközben hétfőn Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a Kyodo News japán hírügynökségnek reményét fejezte ki, hogy Tokiónak az Európai Unióval közösen sikerül rávennie Joe Biden januárban beiktatott amerikai elnököt az Iránt sújtó szankciók visszavonására.
Zaríf hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések a nemzetközi joggal ellentétesek, és felszólította Tokiót, hogy oldja fel a szankciók miatt befagyasztott, a síita államot illető közel 3 milliárd dollár zárlatát. Hozzátette, hogy a felszabadított összegen élelmiszert és gyógyszereket vásárolnának.
Az iráni külügyi tárca vezetője szerint Japán és Dél-Korea összesen közel 10 milliárd, Teheránt illető dollárt zárolt.
Iránnal 2015-ben az úgynevezett hatok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország – megállapodtak abban, hogy Teherán olyan mértékben korlátozza atomprogramját, hogy semmiképpen ne legyen képes atomfegyver előállítására, cserébe pedig feloldják a vele szemben bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések jelentős részét. Donald Trump volt amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, és visszaállította a Teherán elleni szankciókat.
Irán ezt követően sorra állt el a szerződésben rögzített vállalásaitól, egyebek közt újrakezdte nagyobb töménységű urán előállítását.
Biden kormánya továbbra is mérlegeli az atomalku felélesztését célzó lehetőségeket Irán és a további hat nagyhatalom közt. Teherán és Washington is ragaszkodik ahhoz, hogy nem teszi meg az első lépést, de szakértők rámutatnak: a megoldás az, hogy mindkét fel egyszerre lát neki intézkedések sorát végrehajtani, melyek végül az atomalku teljes betartásához vezethetnek majd.
MTI
Sharing is caring!
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
