Tegnap végső nyugalomra helyezték Esterházy János hamvait

Tegnap végső nyugalomra helyezték Esterházy János hamvait

Ünnepélyes megemlékezés és egyházi szertartás keretében végső nyugalomra helyezték Esterházy János felvidéki magyar mártír politikus hamvait szombaton a zoboralji Alsóbodokon, az e célból épített Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában.

Esterházy János hamvainak szülőföldjére való hazahozatalával és végső nyugalomra helyezésével teljesült a Zoboralján, Nyitraújlakon (Velké Záluzie) született mártír gróf végakarata. A kegyeleti megemlékezést Esterházy János halálának 60., és halálra ítélésének 70. évfordulója alkalmából szervezte meg az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület és a Pázmáneum Polgári Társulás, a gróf Olaszországban élő lányának, Esterházy-Malfatti Alice-nak segítségével.

A főpapi szentmisével egybekötött, kulturális műsorral színesített kegyeleti megemlékezésen, amely kora délutántól kora estig tartott, egy-kétezren vettek részt, köztük a mártír gróf lánya és unokája, Giovanni Esterházy-Malfatti János, valamint egyházi személyiségek, diplomáciai testületek képviselői, felvidéki és magyarországi politikusok, neves közéleti személyiségek.A rendezvény védnökének, Kövér Lászlónak, az Országgyűlés – a megemlékezésről betegsége miatt távol maradó – elnökének beszédét Pethő Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete olvasta fel.

Esterházy János sorsa tragikus jelképe a magyarok számára vesztes 20. századnak, és jelképe annak a 20. századi közép-európai sorsnak is, amely az Istenben és az emberi szabadságban, a nemzeti hűségben és a nemzetek közötti egymásrautaltságban keresett menedéket – emelte ki a házelnök. Rámutatott: a Közép-Európa népei egymás mellett élését meghatározó történelemértelmezésnek a 19. századtól máig “a te hősöd az én ellenségem” volt az irányadó szabálya, s ezt csak kivételes történelmi pillanatokban írta felül a testvériség érzése.

“Ha mi, mai magyarok és szlovákok, csehek és lengyelek és a többi nép a tágabban vett Közép-Európában, a Baltikumtól a Balkánig nem tudunk ezen a nemzeti kizárólagosság gondolatán alapuló szabályon a nemzeti kiengesztelődés és méltányosság jegyében változtatni, akkor az előttünk álló időkben mindannyian áldozatokká válhatunk, Közép-Európa maga is áldozattá válhat” – hangsúlyozta Kövér László. Hozzátette: Esterházy János hitvallása erőt és bölcsességet kell adjon magyaroknak, szlovákoknak, cseheknek és lengyeleknek abban a küzdelemben, amelyet az előttük álló időkben nemzeteik jogaiért, Közép-Európa érdekeiért és Európa jövőjéért folytatnak.

A megemlékezés végén az e célra épített kápolna sziklabarlangjában helyezték végső nyugalomra Esterházy János Olaszországból hazaszállított hamvait. A kápolnát Paulisz Boldizsár, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület elnöke, a helyi magyar tannyelvű magán szakközépiskola alapítója kezdte építtetni 2013-ban. A szakrális épületet, amely a Bethlen Gábor Alap anyagi támogatásának köszönhetően épülhetett meg, ugyancsak a kegyeleti megemlékezés keretében szentelték fel. A megemlékezés helyszínén egy, az Esterházy János hagyatékából összeállított emlékmúzeumot is megnyitottak. Az itt megtekinthető állandó tárlat a “Sem gyűlölettel, sem erőszakkal” mottót viseli.

Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia, majd a Hitlerrel szövetséges Szlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. A második világháború után a szlovák kormány mint “háborús bűnöst” kiadta a Szovjetuniónak, ahol kényszermunkára ítélték és egy szibériai táborba hurcolták. Esterházy Jánost távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani szabadságvesztést kapott, amelyet később egy általános amnesztia során 25 éves börtönbüntetésre módosítottak. Esterházy János 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg, Szlovákiában máig nem rehabilitálták.

MTI

 

The post Tegnap végső nyugalomra helyezték Esterházy János hamvait appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »