1941. május 10-ének éjjelén a német Luftwaffe végrehajtotta az utolsó nagy bombázási akcióját London ellen. A „leghosszabb éjszaka” névvel illetett estével véget ért az 1940 szeptembere óta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyó Blitz, amely során 43 ezer ember hunyt el, akiknek közel a fele Londonban élt, továbbá közel másfél millió fővárosi vált hajléktalanná. A németek akciója jobban megváltoztatta London látképét, mint az 1666-os nagy tűzvész. A német légierő intenzív bombázása – az elnevezést a Blitzkrieg (villámháború) szóból a korabeli brit sajtó alkotta – idején az angolok összezárták soraikat, és a háború végére sokkal egységesebb nép benyomását keltették.
A bombázások során nem csak Londont érintette a pusztítás. Birminghamet, Liverpoolt és Plymouth-t nyolc alkalommal, Bristolt hat, Glasgow-t öt, Southamptont négy, Portsmouth-t három alkalommal, és további nyolc várost legalább egyszer bombázták a Luftwaffe gépei (ezek közül Coventry bombázása talán a legismertebb). Bár a kormányzat korábban nem fogadta el a metróállomások bombázások idején történő megnyitására vonatkozó javaslatot, a Blitz második hetében kénytelen volt visszakozni. Az embereket délután négy órától engedték le a megnyitott metróállomásokra, ahol szeptember közepén már mintegy 150 ezren találtak éjszakai menedékre.
Az alábbi képeket egy cardiffi villanyszerelő, Royston Leonard színezte ki. A fotókon látható, hogyan próbáltak meg a lakosok úgy tenni, mintha mi sem történt volna, és a körülmények ellenére a megszokotthoz hasonló módon élni a mindennapi életüket.
.jpg)
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
