A végzős középiskolás diákok nagy része már lázasan készül, ismétel otthon az érettségi vizsgára. Jövő héttől három héten át a zöld asztalnál adnak számot az utóbbi években megszerzett tudásukról. Ez egyúttal a felnőtté válást is szimbolizálja, a belépést a nagybetűs életbe. Sokak számára az érettségi a továbbtanulás előszobája, míg másoknak a dolgos hétköznapok kezdete. Andruskó Imrét, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatóját, a Magyar Szövetség országos elnökségi tagját kérdeztük.
„Idén nincs változás az érettségik rendszerében. Három idősávból lehetett érettségi időpontot választani, iskolánkban az elsőben, május 20-24. között zajlanak az érettségik. A második sávban május 27-31. között érettségiznek, a harmadikban pedig június 3-7. között.
Most azok a diákok tesznek záróvizsgát, akik 2020-ban kezdték tanulmányaikat és a Covid miatt másfél éven keresztül jórészt távoktatásban részesültek. Ahogy tavaly, idén is már tantárgyi bizottságok előtt kell számot adniuk a diákoknak a megszerzett a tudásról. Minden diák az adott tantárgybizottság előtt érettségizik. Magyar, szlovák és angol nyelvből kötelező a vizsga, amihez egy kötelezően választott negyedik és egy nem kötelező, választható ötödik tantárgy is csatlakozik.
Iskolánkban 15 tantárgybizottságot állítunk fel, 118 diákunk érettségizik. Nálunk már hagyomány, hogy a harmadikos diákok megnézhetik, hogyan is zajlik az érettségi. A szóbeli érettségi vizsgák ugyanis nyilvánosak” – tudjuk meg tőle. Hozzáfűzi: magyar, szlovák és angol nyelvből két bizottságuk lesz, a többi 12 tantárgyból pedig egy. Fontos tudnivaló, hogy magyar tannyelvű iskolákban az újabb nyelv már csak az ötödik vagy hatodik érettségi tantárgy lehet.
Örömmel számol be arról, hogy a Selyén matematikából 52 diák érettségizik, vagyis az érettségizők 44 százaléka, ami jóval az országos átlag fölött van.
A törvény értelmében egy-egy diák legalább két napig és legfeljebb három napig érettségizhet az öt napon belül. Ha valaki netalántán lebetegszik, annak írásbeli kérvényt kell benyújtania, orvosi bizonylattal együtt, és szeptemberben mehet pótérettségire”
– említi meg.
Akik magyarországi egyetemekre jelentkeztek, azok közül sokan emelt szintű érettségit tesznek valamelyik magyarországi városban.
Kérdésünkre válaszolva elmondja, hogy a Selye János Gimnázium diákjainak minden tantárgyból az országos átlag felett sikerültek az írásbeli érettségi vizsgái. Matematikából kiugróan magas teljesítményt „hoztak” a diákok, jóval 80 százalék fölötti eredményeket produkáltak.
Kell vagy már idejétmúlt?
Európában, így Magyarországon és Szlovákiában is egyre többször merül fel, hogy az érettségi vizsgákat el kellene törölni, valahol ezt már meg is tették. Valóban nincs szükség rájuk?
Jómagam ebben a kérdésben konzervatív vagyok, fontosnak tartom a különböző rituálékat és mérföldköveket. Évek óta látom, milyen izgatottan érkeznek az érettségire a szépen felöltözött fiatal lányok és fiúk, akik aztán a zöld asztalnál bizonyíthatnak. Egy-két kivételtől eltekintve, akinek nem úgy sikerült a záróvizsga, ahogy képzelte, a többiek büszkék az eredményükre. Az érettségi formáján lehet vitatkozni, esetleg azon lehetne változtatni is, de fontosnak tartom, hogy a diák is érezze, lezárult a kamaszkor, kezdődik a felnőtt élet.
Jó látni, ahogy életük első igazán nagy megmérettetésénél egymás segítik, egymásért izgulnak. Épp most ünnepeltük Selye János, az stresszelmélet atyja érettségi vizsgájának századik évfordulóját, és ő mondta, a stresszmentes élet az maga a halál, vagyis stressz nélkül egyszerűen nincs élet. Elkerülni nem lehet, meg kell tanulni vele élni. Egy magyar vállalkozó fogalmazta meg frappánsan, miszerint már nincsenek alacsonyan lógó gyümölcsök, vagyis mindenért meg kell küzdeni” – mondja el véleményét.
Néha elő-előfordul, hogy egy-egy végig kitűnően teljesítő diák az érettségikor „rövidzárlatot kap”, túlizgulja azt és nem a szokásosan teljesít. De a törvény gondol az ilyen esetekre is, legfeljebb két osztályzattal lehet rontani a teljesítményén. Egy jó tanuló tehát nem bukhat meg az érettségin.
Andruskó Imre minden évben arra kéri érettségiztető kollégáit, hogy arra legyenek kíváncsiak, amit a diák tud, ne pedig arra, amit nem. A lényeg, hogy látja-e az összefüggéseket.
Felhozza, hogy száz évvel ezelőtt egy-egy adott évfolyamnak csak a 0,5 – 1 százaléka érettségizett. A múlt század tízes éveiben Nagy-Magyarországon évente 250-350 ezer diák volt és maximum 2 ezer diák érettségizett. Napjainkban pedig az adott évfolyam 70-80 százaléka. Ebből világos, hogy az érettségi vizsga színvonala csökkent, száz éve még sokkal nagyobb próbatétel volt, mint manapság. Értéke régen csaknem vetekedett a diplomáéval. Mivel egy több százéves hagyományról van szó, nem szabad kidobni az ablakon.
Merre tovább?
A végzős diákokat az érettségin kívül még egy megmérettetés várja, az egyetemi és főiskolai felvételi.
Diákjaink 50 százaléka magyarországi egyetemre jelentkezett. Néhány éve 10-15 százalékról indultunk, ami egyre csak emelkedett. További 10-15 százalékuk Csehországba, Prágába és Brünnbe készül. A komáromi Selye János Egyetemen tanul majd további 10-15 százalékuk, a maradék pedig egyéb szlovákiai egyetemen. Évente nagyjából 5-10 diákunk jár egyetemre más európai országban, Angliában, Dániában, Ausztriában”
– sorolja iskolájuk adatait.
Mit ér a gimnáziumi érettségi, ha a diák nem tanul tovább? Andruskó Imre szerint, akinek nincsenek ilyen szándékai, annak nem sokat, habár általános műveltsége növekszik. Neki sokkal megfelelőbb valamelyik szakközépiskola, ahol szakmát kap a kezébe.
Akkor érdemes gimnáziumba jönni, ha a diáknak olyan tervei vannak, hogy főiskolára, egyetemre akar menni. Ahhoz ott jó alapokat talál. Orvosi és jogi egyetem esetén a gimi a lehető legjobb választás. Aki építész- vagy gépészmérnök szeretne lenni, ott szóba jöhet valamelyik szakközépiskola, de a gimnázium is.
Tény, hogy kevés olyan diák van, aki már 14-15 éves korában tudja, mi szeretne lenni nagy korában. Ilyenkor jó a gimnázium, mert nálunk is negyedikben ún. szeminárium rendszer van, vagyis például, aki orvosira akar menni, az választhat négy óra biológiát, négy óra kémiát és két óra fizikát, és ezáltal jobban fel tud készülni a felvételire. Ha mérnöki pályára megy, akkor választhat négy óra matematikát, négy óra fizikát és két óra ábrázoló geometriát” – szemlélteti, miért is jó a gimnázium azok számára, akiknek komoly terveik vannak a jövőjüket illetően.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
