Távol van az anyanyelvi iskola – sok magyar és roma diák lemarad Szlovákiában Vrabec Mária2025. 12. 18., cs – 13:25
Szlovákiában nem minden gyermek számára elérhető az anyanyelvi oktatás – derült ki az Oktatáspolitikai Intézet elemzéséből, amelyet tizenhat vegyes nemzetiségű járásban gyűjtött adatokra alapozott.
Az intézet munkatársai iskolaigazgatókkal és polgármesterekkel beszéltek elsősorban magyarok és romák lakta régiókban. Az elemzést az oktatásügyi minisztérium tette közzé, hangsúlyozva, hogy a romák esetében nyilvánvaló az anyanyelvi oktatás elérhetetlensége, mivel roma tanítási nyelvű iskolák nem léteznek.
Hátrányos helyzetű diákok, szakképzetlen pedagógusok
A magyarok esetében az okok különfélék a földrajzi távolságoktól kezdve a tömegközlekedési nehézségeken át egészen addig, hogy sok szülő az oktatás színvonalát nem tartja elég magasnak (ez főleg ott jellemző, ahol túlnyomórészt romák látogatják a magyar iskolát), vagy éppenséggel úgy gondolja, hogy a gyereke nem fog tudni magyar iskolával érvényesülni.
Az átfogó elemzésből az is kiderül, hogy a magyar iskolákban feleannyi gyerek sem tanul, mint a szlovákokban – inkább csak egyharmadnyi-, viszont sokkal több bennük a szociálisan hátrányos közegből érkezett tanuló.
További súlyos hátrány az is, hogy a magyar iskolákban kevesebb a szakképzett pedagógus. A minisztérium szerint ez főleg az országos matematika-felmérés eredményein látszik, még akkor is az értékelésnél figyelembe veszik a diákok szociális és gazdasági hátterét.
Hosszú út az iskoláig
A magyar diákokat illetően az elemzés komoly hátrányra mutatott rá az anyanyelvi iskolák elérhetőségével kapcsolatban is. Gyakran kétszer-háromszor olyan távolságot kell megtenniük, mint szlovák kortársaiknak
. Az anyanyelven oktató iskola elérhetősége azonban nem csak a távolságtól függ, hanem attól is, milyen a tömegközlekedés, mennyire tudják a diákok utaztatását támogatni az önkormányzatok, vagy milyenek a szülők anyagi lehetőségei és egyáltalán meg tudják-e oldani munkahelyi kötelességeik mellett a gyermekek iskolába szállítását.
A magyarok választhatnak, a romáknak nincs miből
Az elemzést kidolgozó szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az anyanyelvi oktatás iránti érdeklődés elsősorban a családnak az anyanyelvhez való viszonyától, másodsorban gazdasági helyzetétől, harmadsorban pedig attól függ, mit gondolnak a nemzetiségi iskola színvonaláról.
Míg a magyarok esetében az iskolaválasztás még mindig döntés kérdése, mert ha nehezebben is, de vannak elérhető iskolák, a romák anyanyelvi oktatására az elemzés szerint kiemelt figyelmet kell fordítani.
„Használni kell a roma nyelvet az órákon, erősíteni a pedagógiai asszisztensek szerepét és bebiztosítani a különórák lehetőségét” – olvasható a szaktárca összegzésében.
Identitás és esélyegyenlőség
Az Oktatáspolitikai Intézet is megfogalmazott ajánlásokat: ezek az iskola-összevonások, a bilingvális programok támogatása, a szlovák nyelv oktatásának javítása a magyar iskolákon és a távolabbra lévő iskolákba utazó diákok közlekedési lehetőségeinek bővítése.
Figyelemreméltó, hogy az oktatásügyi minisztérium szerint az anyanyelvi oktatás elérhetősége a nemzetiségek számára nem csak az identitásuk megőrzése miatt fontos, hanem azért is, mert az anyanyelvükön tanuló gyerekek jobb eredményeket érnek el.
„Minden gyermeknek lehetőséget kell teremteni arra, hogy azon a nyelven tanuljon, amely gondolkodik és érez. Az anyanyelvi tanulás joga nem csak identitás, hanem esélyegyenlőség kérdése is” – jegyezte meg Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter. Ezt így még Szlovákiában szlovák kormánytag soha nem mondta ki – más kérdés, hogy a gyakorlatban mit tud tenni érte.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
