A gömörpéterfalai Magyar Közösségi Ház ismét megtelt élettel. A napéjegyenlőséget szertűzzel és egy Élő fa elültetésével ünnepelték, továbbá 10 felvételiző, valamint 7 fokozat vizsgázó érkezett a Daliák központjába megmérettetni magát.
A Felföldi Dalia Iskola tagjai Kopecsni Gábor vezetésével a magyar nemzeti harcművészeten keresztül élik meg magyarságukat a mindennapokban.
Hét fő tudásterületből, azaz ‘‘rovásból‘‘ áll az iskola tananyaga: szablya, íj, fokos, bot, karikás ostor, hajítófegyverek és a magyar nép birkózások. Gábor közel két évtizede kutatja néprajzi módszerekkel a népi harci testkultúrát, valamint az írott forrásokat a katonai harci testkultúra terén. A népi és katonai harci testkultúra elemeit felhasználva, valamint a verseny-, edzésvezetési és gyakorlati tapasztalatokra építve tanítanak.
Hajítás, íjászat (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
2021-ben csatlakoztak a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózathoz és azóta Dalia Népfőiskolaként is működnek.
Az oktatásaikra rendszeresen érkeznek gyermekek és felnőttek is, egyaránt a Felvidékről és a Kárpát-medence különböző pontjairól.
A vizsgákat már több éve tavasszal rendezik. A Szerdomb tavalyi létrejötte óta a helyszín méltó környezetet biztosít az értékeléshez és a felövezéshez. Mivel a közösség a tavaszi napéjegyenlőséget is szeretné rendszeresen megünnepelni az ősi hagyományok szerint, ezért a két eseményt összekapcsolták. Innentől kezdve mindig a napéjegyenlőséghez legközelebb eső hétvégén tartják majd meg ezt a számukra fontos eseményt.
A felvételi vizsga nem kötelező senkinek, ugyanakkor fontos visszajelzést ad mind az egyénnek, mind a közösségnek arról, hogy valódi szándék áll a részvétel mögött.
Birkózás (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
A tagságot nem adják könnyen
Az igazolványt, az egyenruhát és az övet ki kell érdemelni, hiszen ezek a közösség értékeit is tükrözik. Éppen ezért felkészülten és komoly szándékkal érdemes érkezni.
Az elvárások nem túlzóak és nem jelentenek különösebb akadályt azok számára, akik rendszeresen gyakorolnak, részesei az edzéseknek.
A vezetők számára kiemelten fontos, hogy a jelentkezőkön látható legyen az elhivatottság és az elszántság. A későbbiekben ugyanis a fokozatvizsgák már jóval komolyabb felkészültséget és kitartást igényelnek.
A követelmények között szerepel a futás, a célra dobás labdával, a birkózás, a szablyavívás, az íjászpárbaj, a céllövészet, a botforgatás alapjai, a hatvágás bemutatása és a gulyás cserdítés bemutatása karikás ostorral. A párbajokban az egyéneknek tíz küzdelmük van, amelyből legalább kettőt meg kell nyerniük.
Fokosvívás (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
A gyerekek kategóriájában nem szerepel az íjászpárbaj, továbbá a pusztakezes birkózás helyett nekik a ,,tuskó lopás‘‘ nevezetű népi játék, a szablyavívás helyett pedig a ,,kendős játék‘‘ szerepel. Ezek adják számukra az alapokat, amelyeket kicsit később kamatoztatni tudnak.
Idén 10-en jelentkeztek, köztük volt egy édesanya, kettő édesapa, ifjak és gyerekek. Mindannyian sikeresen teljesítették azt, amit elvártak tőlük a vizsgáztatók, így új tagoknak örvendhet az iskola.
A felvételizők mellett fokozat vizsgázók is voltak, akik már különböző szinteket teljesítettek. Számukra minden egyes lépcsőfokon magasabb elvárásoknak kell megfelelni. Itt már nem elegendő pusztán bemutatni valamilyen gyakorlatot, hanem tudni kell értelmezni és minőségi formában végrehajtani. Akik fokozatot lépnek, közülük sokan már oktatnak, saját csapatot vezetnek. Emiatt különösen fontos, hogy tudásuk pontos és megalapozott legyen, hiszen amit ők megtanulnak, azt adják tovább a következő generációnak is.
Szalagozás (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
A felnőttek esetében az iskola vizsgarendszere hét egymásra épülő szintből áll. A gyerekeket külön értékelik. Náluk a Csikó 1-től egészen a Csikó 4-ig terjedő fokozatok jelölik az előrehaladást, életkor szerinti bontásban.
Idén heten mérettették meg magukat. Ketten az első fokozatot teljesítették, egy a másodikat, ketten a harmadikat, és volt egy Csikó 4-es vizsgázó is.
A Tavaszünnep részeként a Szerdombon álló Életfa mellé egy Élő fát is elültettek. Az Életfa az ősök fája, egy, bár gyökerek nélküli, kivágott és díszesen megfaragott fa, amely szimbolikus jelentéssel bír. Az Életfa mellett helyezkedik el a tűztér. Az a hely, ahol szertűz gyújtatik, a jelen kort jelképezve, középen. A szertűz mellé került a frissen ültetett tölgy csemete, amely a közösség folyamatos megújulását és fejlődését jelképezi.
A sikeres felvételizők (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
Az ültetés során minden jelenlévő egy kevés vízzel locsolta meg a fát, ezzel kifejezve az összefogást és az egységet. A szertartás részeként az oltár mögött álló fára szalagokat is kötöttek, amelyekre kívánságokat és áldásokat írhattak a résztvevők.
Sokan a családjukkal, kisgyermekekkel érkeztek az eseményre. A Daliák számára kiemelten fontos, hogy a legfiatalabbak is már egészen kicsi kortól kezdve találkozzanak azokkal az értékekkel és szellemiséggel, amelyet képviselnek, hiszen bennük rejlik a jövő.
Chovan Lilla/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
