A korábbi évekkel ellentétben a TÁRKI a 2014. április 6-i országgyűlési választások előtt nem készít külön választási előrejelzést sem az egyéni választókörzetek eredményére, sem pedig a parlamenti mandátumok várható eloszlására. Közöljük viszont a havi rendszerességgel vizsgált pártpreferencia-adatokat a teljes népességre és a pártválasztókra vetítve. A választások előtt utoljára 2014. március 26-án jelenik meg a közleményünk. Tíz nappal a választások előtt ez azonban inkább a politikai hangulat jelzésére, mintsem választási előrejelzésre alkalmas. Az új választási rendszerből adódó bizonytalanságok és egy pontos előrejelzés igen magas költségei nem teszik lehetővé, hogy megbízható prognózist készítsünk az idei parlamenti választások előtt.
A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet havi rendszeres pártpreferencia-kutatásának februári adatfelvételét a korábbiaktól eltérően a közelgő választások miatt a szavazási helyzetet szimuláló módszerrel végeztük. További változás, hogy a baloldali ellenzéki pártokat most először nem pártonként, hanem az Összefogás közös listájaként kérdeztük. Mindemellett a részvételi hajlandóság természetes fokozódása is hozzájárulhat az előző hónapokétól némiképp különböző eredményekhez, amely minden pártot érint. A kormánypártok támogatottsága továbbra is jelentősen meghaladja az ellenzéki Összefogás támogatottságát. A Jobbik és az LMP szavazótábora is nagyobbnak mutatkozik, mint korábban.
Az 1000 fő megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás februárban a közeledő választások miatt a szokásostól valamelyest eltérő módon készült: mivel az a választási szituáció, amelyre hivatkozva minden hónapban megkérdezzük a lakosság pártpreferenciáját már nem egy távoli, hanem egy egyre közelibb esemény, ezért a szavazási helyzetet szimulálva a válaszadók ebben a hónapban nem egy listáról választva mondták el a kérdezőbiztosnak választott pártjukat, hanem egy szavazólapra hasonlító cédulán maguk jelölték azt és tették a szavazószelvényt borítékba anélkül, hogy a kérdezőbiztos látta volna a jelölt pártot. Emellett idén februárban volt alkalmunk először a baloldali ellenzéki pártokat nem egyenként, hanem az Összefogás közös listájaként kérdezni, ami szintén hatással lehet az ehavi pártpreferenciák alakulására. Mindezt növekvő részvételi hajlandóság veszi körül, így a februári eredmények alakulását egymástól függetlenül a megszokottakon túli több további tényező is alakította, ezek súlyát külön-külön azonban nem lehet megbecsülni. Mindezek együttes hatására az elmúlt egy hónapban a pártválasztásában bizonytalan vagy azt el nem áruló szavazók aránya közel a felére, 40%-ról 22%-ra csökkent.
2014 februárjában, két hónappal a választások előtt a Fidesz-KDNP továbbra is nagy előnnyel vezet a többi párt előtt. A teljes népességen belül januárban 29%, februárban 38% szavazna a kormánypártokra, a pártválasztók körében pedig mindkét hónapban 49% a támogatottságuk.
A januárban még külön, pártonként kérdezett MSZP, Együtt 2014 – PM és Demokratikus Koalíció alkotta Összefogás a teljes népesség körében 21%-ot kapott volna, ami a listára együttesen is ugyanekkora szavazótábort jelent februárban. A pártválasztók körében viszont a három párt összege januárban 35% volt, az együttes lista támogatottsága februárban 27%.
A Jobbik támogatottsága nőtt: a teljes népesség 8%-a szavazott volna januárban a pártra, míg februárban 15%-uk, a pártválasztók körében pedig 14%-ról 19%-ra emelkedett az arányuk. Az LMP-szavazók aránya is nőtt: a teljes népességen belül 1%-ról 4%-ra, a pártválasztók körében pedig 2%-ról 6%-ra.
A hagyományos pártpreferencia-kérdéseken túl egyéb, politikával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból az derül ki, a lakosságban közel azonos arányban vannak azok, akik kormányváltást szeretnének (40%), mint azok, akik azt akarják, hogy a jelenlegi kormány maradjon (39%). Iskolai osztályzáshoz hasonló ötfokú skálán elégtelen és 2-es osztályzatot 39% adott az Orbán-kabinetnek, 31% közepest, 4-es és 5-ös, azaz elégedettséget jelentő osztályzatot pedig 26%. Más kérdésekre adott válaszok inkább arra utalnak, hogy a jelenlegi koalíciónak kedvez a közvélemény. Orbán Viktort ugyanis sokkal inkább tartják (38%) a legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek, mint Mesterházy Attilát (14%). A Fidesz-KDNP-nek kedvező politikai hangulat tehát kevésbé a kormányzattal való elégedettséggel, mint inkább az ellenzékkel való elégedetlenséggel függ össze. Elmondható tehát, hogy a pártpreferencia adatok mellett más tényezők is a jelenlegi kormánykoalíció, a Fidesz-KDNP lista sikerét vetítik előre az április 6-i választásokon. Mivel a konkrét eredményeket a töredékszavazatok, az egyéni jelöltek eredményei és a határon túli, illetve külföldön leadott szavazatok is befolyásolják, önmagukban a fenti adatok alapján a parlamenti mandátumok arányát nem lehet előrejelezni.
Az adatfelvétel 2014. február 12-18. között zajlott.
TÁRKI Zrt.
NIF
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
