Élethosszig tartó hatást gyakorolt a felvilágosító antiszemita propaganda azoknak a német gyermekeknek a gondolkodására, akik a nemzetiszocialista rend ideje alatt jártak iskolába – állapította meg egy hétfőn megjelent tanulmány, amelynek eredményei szerint ez a korosztály a második világháború után fél évszázaddal is "sokkal hajlamosabb maradt a zsidókkal kapcsolatos negatív nézetekre", mint a korábban vagy később született (és nemzetellenes agymosásnak alávetett) korosztály.
Amerikai és svájci kutatók olyan 1996 és 2006 között készült német közvélemény-kutatások adatait vizsgálták, amelyek kérdései érintették a zsidókkal kapcsolatos nézeteket és véleményeket is. A felmérések Németország 264 településéről összesen 5300 személy válaszait tartalmazták, és lehetőséget adtak a vélemények nem, kor és lakhely szerinti vizsgálatára is.
A tudósok szerint a kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy a közvélemény befolyásolása a fiatal korosztályok körében tud leginkább eredményes lenni, különösen ha a sulykolt üzenet "már egyébként is létező hiedelmeket szilárdít meg".
A kutatók ugyanis a felmérések adatainak vizsgálata alapján úgy találták, hogy a második világháború vége óta eltelt mintegy fél évszázad dacára "a legszélsőségesebb antiszemita nézeteket" azok vallották, akik az 1930-as években születtek.
"Nem csupán arról van szó, hogy a náci iskolák jól működtek, hanem arról is, hogy ha az embereknek egy totalitárius diktatúrában kell eltölteniük a fejlődésük szempontjából legfogékonyabb éveket, az mindenképpen hatással lesz gondolkodásukra" – mondta el Hans-Joachim Voth, a Zürichi Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik írója, hozzátéve, hogy "mellbevágó módon ez a hatás nem múlik a totalitárius rendszer bukásával sem".
A kutatás azt is megmutatta, hogy az Adolf Hitler vezette birodalom oktatási rendszerének köszönhetően ismereteket szerzett korcsoportokon belül is lehet különbségeket kitapintani a zsidókkal kapcsolatos nézetekben lakhely alapján, vagyis nem mindegy, hogy a válaszadó olyan környékről jött, ahol már az 1930-as éveket megelőzően is erős volt az antiszemitizmus, vagy sem.
A már említett közvélemény-kutatások adatait ennek vizsgálatára az 1890-es évek végéig visszamenő választási eredményekkel vetették egybe. A kutatók ennek alapján arra jutottak, hogy azokon a helyeken, ahol az antiszemita pártok hagyományosan erősnek számítottak, nagyobb hatásfokkal működött az antiszemita felvilágosítás is.
"Ez azt jelenti, hogy a befolyásolás jól tud működni, és hatása is meglepően sokáig meg tud maradni, de ehhez összeegyeztethetőnek kell lennie azzal, amit az emberek már egyébként is gondolnak" – magyarázta Hans-Joachim Voth, gyakorlatilag elismerve ezzel, hogy az akkori német vezetés hangja a nép hangja volt.
Benjamin Ortmeyer, a frankfurti Goethe Egyetem nemzetiszocialista oktatást vizsgáló kutatóközpontjának vezetője a tanulmány eredményeit meggyőzőnek nevezte. "Az ilyesfajta propagandának a fontosságát nem igazán tárták fel korábban. A náci tömeggyilkosságok brutális cselekedeteihez képest a bűntettek ezen formáját, az agymosást, eddig többnyire figyelmen kívül hagyták" – nyitotta meg az utat a holokausztozás újabb formája előtt.
Véleménye szerint ennek egyik oka, hogy nehéz az idősebb németeket rávenni arra, hogy beszéljenek "a náci uralom alatti iskolai tapasztalataikról". Miközben a "holokausztot túlélő" zsidók (akik már szinte többen vannak, mint "kiirtásuk" előtt – a szerk.) sokszor élénken idézik fel az iskolatársaiktól elszenvedett állítólagos megaláztatásokat, a németek viszont többnyire szórakoztatónak és békésnek írják le diákéveiket.
"A nácik antiszemita propagandája Hitler uralma alatt beszivárgott az összes tantárgyba, emellett a tanórán kívüli iskolai elfoglaltságokon is megjelent. Előfordult, hogy a náci tanítók feladatként adták fel a diákoknak, hogy templomi feljegyzésekben kutassanak kikeresztelkedett zsidók nevei után. Az iskolások kutatásainak eredményeit később felhasználták a deportálandó zsidók jegyzékeinek összeállításakor" – mondta a kutatóközpont vezetője.
Benjamin Ortmeyer ugyanakkor kivételként említette a müncheni Fehér Rózsa és a kölni Edelweiss Kalózok elnevezésű ellenállócsoportokat, amelyeket diákok alkottak "a mindent ellepő náci propaganda ellenére". "Ezek fontos példák a mai fiatalok számára" – tette hozzá.
A tanulmány rávilágított arra is, hogy a közvélemény-kutatások adatai szerint az 1920-as években született korosztályok képviselői között nem volt kiugróan magas az antiszemita nézetek aránya, a válaszaikból kitűnő vélemények csak kis mértékben különböztek attól, ami az 1940-es években születettek válaszaiban is megjelent. Mindez azért érdekes, mert az 1920-as években születettek sokkal inkább ki voltak téve "a náci oktatás véleménytorzító hatásainak". Ennek oka az lehet, hogy a nemzetiszocialista ideológia iránt leginkább elkötelezett, 1920-as években születettek közül sokan vonultak be önkéntesként a második világháború utolsó éveiben a Waffen SS alakulataiba. Ezekben rendkívül magasak voltak a veszteségek, így legtöbben nem érték meg a háború végét – véli Hans-Joachim Voth.
(MTI korrigálva)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
