A növények mindig ahhoz alkalmazkodnak, amit a környezetük előír – mondta az InfoRádióban Nékám Kristóf. Az allergológus professzor hozzátette: ha kellemes az idő számukra, hosszabb időn keresztül virágoznak, és ebből kifolyólag a virágporuk jóval magasabb koncentrációban és sokáig lesz jelen a levegőben.
A közelmúlt időjárása miatt jóval előbb virágoztak az allergén növények, ezért korábban kezdődik és várhatóan tovább is tart az allergiaszezon. Nékám Kristóf az InfoRádióban elmondta: az év első felében sok csapadék esett, illetve a tavaszhoz képest enyhébb, melegebb volt az idő, ezért fejlődtek ki a megszokottnál majdnem egy hónappal előbb a növények, illetve jelentek meg a spórák. A mi szempontunkból ez azért rendkívül kellemetlen, mert a virágzási időszak kitolódásával, illetve a nedves, meleg idő miatt már nagyon korán megjelennek a különböző pázsitfűfélék, útifüvek, amelyeknek már nyár elején is igen magas lehet a pollenkoncentrációja a levegőben, ami megkínozhatja az allergiásokat.
Az allergológus professzor hozzátette: ha nem következik be „drámai változás” az időjárásban, akkor a korábbi évekhez képest jelentősen elhúzódhat az allergiaszezon. Mint fogalmazott, a növények ahhoz alkalmazkodnak, amit a környezetük „előír”.
Ha kellemes az idő számukra, hosszabb időn keresztül virágoznak, és ebből kifolyólag a virágporuk jóval magasabb koncentrációban és sokáig lesz jelen a levegőben.
A klinikai immonológus figyelmeztetett: ezek a növények az adott szezonrészben akár még meg is változtathatják a különböző pollenek összetételét.
Nékám Kristóf elmondta: a mostani időszakban az allergén növények közül leginkább a pázsitfűfélék, az útifüvek és a csalánfélék pollenkoncentrációja van jelen a levegőben, de az alternaria nevű, erős allergént termelő penészgomba is terjedhet ilyenkor, melynek spórái gyakoriak a kültéri levegőben, ahol növényeken élnek, míg az épületekben a légkondicionáló berendezésekben szaporodhatnak el. A gomba nyár elején levéltetvek fertőzése következtében terjedhet el a levelek felszínén, ahol ragacsos, fekete bevonatot (korompenész) képez. Az alternaria egyes zöldségféléket is megtámadhat, például a paradicsomot, melynek fertőzött, fekete süppedő foltos gyümölcseit minél előbb el kell távolítani.
A komposztok, magas ágyások felszínén a növénymaradványokon is kifejlődhetnek gombatelepek. A spórák nagy mennyiségben juthatnak a levegőbe fűnyírás, aratás (gabonafélék, napraforgó, mák, stb.) során, illetve ősszel az avar gereblyézése vagy lombfúvás közben.
A klinikai immonológus hozzátette: bár egyre szélsőségesebb az időjárás Magyarországon is, eddig idehaza nem volt jellemző, hogy drámain megváltozott volna a pollenfélék összetétele, illetve koncentrációja. Néha persze ez is előfordulhat, nem lehet kizárni az ilyen változásokat. Itthon főleg a pázsitfűfélék és a csalánfűfélék pollenje mutat gyakran magas szintet, amelyek komolyabb allergiás tüneteket is okozhatnak. Ráadásul ezek az allergén növények nagyon elterjedtek, az irtásuk rendkívül macerás, a gyógyítás tekintetében pedig az allergológus professzor tájékoztatása szerint
csak a gyógyszeres terápia hatékony.
Nékám Kristóf közölte: a gombaféléknél a tünetek erőssége nem feltétlenül követi közvetlenül a spórák mennyiségét, de azért van némi összefüggés a kettő között. A tüneteket nem kizárólag a pollenek válhatják ki, hanem nagyon sok más egyéb tényező is van még, amelyek erősítik az allergén növények, azon belül is különösen a gombafélék klinikai hatását, miközben nem feltétlenül vesszük észre ezt a környezetünkben.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
