Taktikázásra kényszerülhetnek a tanulók az új felvételi rendszer miatt – a minisztérium szerint egyszerűsítették az eljárást Török Máté2025. 02. 14., p – 16:31
Egy hónappal korábban tartják a középiskolai felvételi vizsgákat. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint a módosítás során igyekezett figyelembe venni a fenntartók, iskolák és szülők észrevételeit. A tárca úgy véli, így több idő kapnak az egyes vizsgák között a diákok. Az Oktatási Elemzések Központja (CVA) viszont egyértelműen bírálta a változtatást, mondván: kényszerhelyzetbe hoztak egyes tanulókat.
A középiskolai jelentkezéseket február 20-ig lehet beadni. A felvételi vizsgák időpontjának megváltoztatása elsősorban a tehetségvizsgát igénylő képzési szakokat érinti. Két lehetőséget határozott meg a tárca:
Első időpont: 2025. március 24. – szükség esetén, a jelentkezők számától függően, 2025. március 25-én és március 26-án is megtartható.Második időpont: 2025. március 31. – szükség esetén, a jelentkezők számától függően, 2025. április 1-jén és április 4-én is megtartható.
Az eredményeket április 8-án kell közzétenni az iskola honlapján. A T9 eredményeit április 30-án teszik közzé elektronikus formában, de ez esetükben nem annyira lényeges, mert a tehetségvizsga az elsődleges abban, hogy meghatározzák, kit vesznek fel.
Ott, ahol nincs tehetségvizsga, a felvételi később lesz:
Első időpont: 2025. május 5. – szükség esetén, a jelentkezők számától függően, május 6.Második időpont: 2025. május 12. – szükség esetén május 13.
Ezek az intézmények május 16-án hozzák nyilvánosságra az eredményeket.
Vagyis, ahol a T9 mérvadó lehet a felvételben – mert a tanuló felvételi vizsga nélkül is felvehető a tehetségvizsgát nem igénylő középiskolába, ha 90 százalék felett teljesített minden mért tantárgyból –, ott időben tudni fogják diákok, tanárok és szülők egyaránt, hogy mi a helyzet.
Mi akkor a gond?
A CVA elemzőközpont szerint azok a tanulók lehetnek bajban, akik ún. tehetséggondozó iskolába is és például gimnáziumba vagy más tehetségvizsgát nem megkövetelő oktatási intézménybe is jelentkeztek.
Mert az új szabályok alapján ha egy ilyen diák kellően jól teljesített a korábbi tehetségvizsgán, és felvételt nyert, meg kell erősítenie, hogy ott kezdi meg tanulmányait, még a későbbi felvételi lebonyolítása előtt. Ha ezt viszont megteszi, másik jelentkezése automatikusan törlődik, így ide nem is felvételizhet.
Korábban az iskolásoknak csak akkor kellett dönteniük, amikor már ismerték minden felvételijük eredményét. Most viszont egyes tanulók taktikázásra kényszerülhetnek, vagy a már biztos mellett teszik le a voksukat, vagy kockáztatnak, vázolta a CVA.
A minisztérium szerint tehermentesítették a felvételizőket
Az előző években gyakran előfordult, hogy a diákoknak néhány nap leforgása alatt akár négy különböző felvételi eljáráson is részt kellett venniük. Ez rendkívüli megterhelést jelentett, és előfordulhatott, hogy emiatt nem teljesítettek jól, így egyetlen választott iskolába sem nyertek felvételt
– reagált a minisztérium, hangsúlyozva, hogy azok számára, akik olyan képzési szakra jelentkeznek, amely speciális készségeket igényel, a sikeres felvételi vizsga egy álom beteljesülését jelenti.
A minisztérium szerint tehát ezeknek a diákoknak a tehetséggondozó szakok nem csupán alternatívát, hanem elsődleges választást jelentenek.
A gond ezzel annyi, hogy nem támasztották alá adatokkal ezt a megállapítást:
„Az oktatási minisztérium ilyen kulcsfontosságú döntéseket kutatások és elemzések nélkül hoz meg, ami hátrányosan érintheti a fiatalokat” – fogalmazott az elemzőközpont.
Az már biztos, hogy idén fenntartások ide vagy oda, így lesz, de az még kérdéses, hogy állandósul-e az új rendszer.
„A jelenlegi felvételi rendszer nem tekinthető véglegesnek. Folyamatosan keresünk olyan lehetőségeket és módszereket, amelyek megkönnyíthetik és átláthatóbbá tehetik ezt a folyamatot minden érintett számára” – közölte erre vonatkozóan a minisztérium.
Kevés magyar lehet dilemmában
A gimnáziumok közül csak azokban előírt a tehetségvizsga, amelyek két nyelven folytatják az oktatást, vagyis bilinguális gimnáziumok.
Érdekesség, hogy hivatalosan nem működik Szlovákiában magyar-szlovák bilinguális középiskola, pedig egyre gyakoribb, hogy szlovák tanárok is bekapcsolódnak a magyar diákok oktatásába, hiszen a szakos tanár kevés, és ha egy épületben működik szlovák és magyar tagozat, akkor adja magát ez megoldás.
Kapcsolódó cikkünk
83 alapiskolában ellenőrizte a tantárgyak oktatásának színvonalát az Állami Tanfelügyelet (ŠŠI). Az elmúlt tanévben az ellenőrzött iskolák felében egyes tantárgyakat teljesen szakszerűtlenül tanítottak. Elsősorban az informatika, a technika, valamint az állampolgári ismeretek, a fizika és a kémia oktatásában mutatkoztak komoly hiányosságok.
A tanfelügyelet az egyes tantárgyak oktatásának szakszerűségét is rendszeresen vizsgálja, konkrétabban, hogy a tanárok mennyire tanítják szakszerűen az adott tárgyat. Megállapításaik értelmében átlagosan 85,3 %-ban biztosított a szakértelem. Ez a tanárhiányra való tekintettel nem is lenne olyan rossz arány, de akadnak kritikus területek.
Ezt úgy kell érteni, hogy a tanfelügyelet szerint „nulla hozzáértésről” beszélhetünk egyes iskolákban az alábbi órákon:
az informatikát az alsó tagozatok 45,8 százalékában, a felsőtagozatok 41 százalékábana technikát a felső tagozatok 54,1 százalékábana polgári nevelést a felső tagozatok 49,2 százalékábana fizikát a felső tagozatok 43,3 százalékábana kémiát, a földrajzot, az idegennyelvet a felső tagozatok több mint 20 százalékában
tanítják teljesen szakszerűtlenül. A magyarázat egyszerű:
az ellenőrzött intézmények nem rendelkeztek elegendő számú, a szükséges képesítéssel rendelkező pedagógussal. A fent említett tantárgyakat jobb híján más tanárok tanítják.
A megoldás már nem annyira, mert hát a szakképzetlenül vagy részben szakképzetlenül oktatott tantárgyak megnövekedett száma befolyásolja az oktatási folyamat minőségét a jelentés alapján.
„Ezek riasztó eredmények, tekintve, hogy az informatika része a kiberbiztonság oktatása. Olyan korban élünk, amikor a tanulók és a fiatalok a közösségi hálók és az internetes tér alapján alakítják ki véleményüket és világképüket.
Az iskolának olyan helynek kellene lennie, ahol azt is megtanulják, hogyan védekezzenek a csalások és a manipuláció ellen, és egyúttal elsajátítják azokat a készségeket, amelyekkel megvédhetik magánéletüket a virtuális világban.
Ehelyett az informatika órán egy olyan tanár várja őket, aki csak kitölti a munkaidejét, és nem ismeri a számítógépes biztonság tanításának didaktikáját” – mondta Alžbeta Štofková Dianovská főfelügyelő.
A tanfelügyelet szerint elsősorban algoritmikus gondolkodást, logikus érvelést, digitális együttműködést, számítógépes problémákat megoldását, információk feldolgozását, az internetes kockázatok felismerését és a védekezést ellenük.
Tomolya Róbert a Füleki Gimnázium informatikatanára már korábban rávilágított, hogy valóban kevés az informatikatanár, hiszen egy tanári és egy informatikus fizetése között a bérszakadék óriási. Így pedig szinte lehetetlen motiválni a diákokat, hogy a pedagógusi pályát válasszák, állította a 2020-as év tíz legjobb szlovákiai tanára közé válogatott szakember.
Milyen informatikát tanítani szakképesítés nélkül?
Fodor Péter, aki magyar nyelv és irodalom, valamint biológia tantárgyból szerzett tanári diplomát, négy éve tanít informatikát is, jelenleg a Stampay János Alapiskolában Köbölkúton. Mint elmondta, az egyetlen szempont, ami alapján ráosztották ezt a feladatot, az volt, hogy fiatal és így „biztos ért hozzá”.
A valóság viszont az, hogy nem. Soha nem voltam ilyen beállítottságú. Én azt tudom átadni a gyerekeknek, amit én annak idején a szakképesített informatikatanáraimtól megtanultam az alap- és középiskolában, valamint, amit egyedül sajátítottam el
– nyilatkozta lapunknak, hozzátéve, hogy a heti egy tanóra is problémát jelent az informatika oktatásában felső tagozaton.
„Ha teszem azt, szövegszerkesztési készségeket fejlesztünk az egyik órán, jövő hétre a tanulók legalább fele elfelejti, miről volt szó.”
Az iskola vezetősége jelezte számára, hogy a lehetőség adott ún. szakbővítésre.
Én hallani sem akartam erről. Nem informatikatanár szerettem volna lenni, hanem magyart és biológiát akartam és akarok tanítani
– jelentette ki, megjegyezte: testnevelést is tanít.
A teljes munkaidőt lefedő, kötelező heti óraszáma valószínűleg nem is jönne össze ezek nélkül, mert míg informatikát nincs, aki tanítson, irodalomtanárból túltelített a piac. Még úgy is igaz az előbbi megállapítás, hogy ő az egyetlen biológus a köbölkúti iskolában. Mindezek ellenére Fodor Péter igyekszik felhívni a figyelmet az internet előnyeire és veszélyeire egyaránt.
Milyen egyéb problémákat állapított meg az ellenőrzés?
Általánosan elmondható, hogy
kevés a lehetőség a magasabb szintű szövegértési és kritikus gondolkodást fejlesztő feladatokra,a tanítási módszerek jellemzően hagyományosak és kevéssé ösztönzik az aktív tanulást,a diákok többsége nem kap elegendő lehetőséget saját véleményének megfogalmazására és érvelésre,a frontális oktatás dominanciája miatt a csoportmunka és az együttműködés fejlesztése háttérbe szorul.
Érdemes azt is kiemelni, hogy az iskolai biztonság kérdése is problémás:
A diákok 15,8%-a nem érzi magát biztonságban az iskolában.28,7% tanúja volt zaklatásnak, és 22% saját maga is áldozat volt.A zaklatás elleni mechanizmusok sok esetben pedig nem hatékonyak. Kapcsolódó cikkünk
Az oktatási minisztérium új irányelvet mutatott be az iskolai zaklatás megelőzésére és kezelésére. A februártól érvényes útmutató pontosítja a fogalmakat, és az intervenció helyett a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. A tárca névtelen bejelentésre szolgáló telefonos alkalmazásokat is tesztel, valamint egy adatbázist is létrehozott a prevenciós programokról.
Olyan eszközökre van szükségünk, amelyek nemcsak a zaklatás kezelésében segítik az iskolákat, diákokat, szülőket és szakembereket, hanem legfőképp annak megelőzésében
– indokolta Tomáš Drucker oktatási miniszter az új útmutató szükségességét.
Hangsúlyozta, hogy ez nem a közelmúltbeli tragédiára adott reakció, hanem több minisztérium szakembereinek hosszú távú munkája.
Ráadásul már évek óta azt a visszajelzést kapták az iskolákból, hogy a 2018-as irányelv elavult, nem egyértelműen határozza meg a zaklatást, és nem biztosít hatékony eszközöket az iskolák számára.
Miben más az új irányelv?
A februártól érvényes direktíva több fogalmat is tisztáz. A zaklatást eleve több kategóriába sorolja:
fizikai, verbális, pszichikai és érzelmi zaklatás.
Amennyiben pedig utóbbi kettő a virtuális térben történik, akkor teljesen logikusan elektronikus zaklatásnak („kiberzaklatásnak”) minősül.
Az is újdonság, hogy egyértelműen azonosítja az összes érintettet. Vagyis a korábbi verzióval szemben nemcsak az áldozatot és az elkövetőt említi, hanem a tanúkat és azokat a diákokat is, akik tudtukon kívül hozzájárulhatnak a zaklatáshoz. Így a segítségnyújtás minden érintettre kiterjedhet.
Ahelyett pedig, hogy „agresszorról” beszélnének, „potenciális zaklató” megnevezést használnak.
A minisztérium azzal magyarázza ezt a változtatást, hogy a pszichológusi tapasztalat ezt indokolja. Mivel a ha egy gyereket megbélyegeznek, az csökkenti a hatékony segítségnyújtás esélyét, és további problémákhoz vezethet.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a zaklatás megoldásáról eltérőek a vélemények. Néhány szakértőnk még mérsékeltebb nyelvhasználatot és több segítséget javasolt a zaklatónak, mások szigorúbb büntetéseket. Szakmai konszenzust akartunk találni és olyan irányelvet kidolgozni, amely azonnal használható a gyakorlatban
– közölte Drucker.
A hangsúly a hosszú távú megelőző programokon van, mivel az egyszeri tevékenységek hatása minimális. A tartós programok azonban akár 30%-kal is csökkenthetik a kockázatos viselkedést a tárca szakemberei szerint.
„A kulcs a diákokkal való rendszeres munka, az interaktív oktatás és a kortársak bevonása, amely természetes részévé válik az iskolai környezetnek. Az iskolák világos módszertanokat és bevált megelőző programokat kapnak a diákokkal, tanárokkal és szülőkkel való együttműködéshez” – írták a sajtóközleményben.
Mi jön még?
A tárca jelezte, A zaklatás megelőzése és kezelése – Útmutató az iskolai környezethez c. dokumentumot frissítik rövidesen. Ami pedig már elérhető az a teljesen újdonságnak számító adatbázis, ahol különböző prevenciós programokat gyűjtenek majd össze és tesznek közzé.
Az e-Poradenstvo portálon az iskolák és szakemberek ellenőrzött módszertanokhoz, webináriumokhoz és gyakorlati eszközökhöz juthatnak.
Egyelőre az oldalt megnyitva arról kapunk tájékoztatást, hogy regisztráció után már megtekinthetők videók és fokozatosan bővítik a tartalmat.
Névtelen bejelentés alkalmazáson keresztül
Jelenleg még kísérleti fázisban van a projekt, melynek értelmében az iskolák egy-egy mobilos applikációt használhatnának a zaklatás névtelen jelentésére.
Erre nyilvánvaló, hogy több szempontból is szükség van:
egyrészt a diákok sok esetben félni kiadni információt zaklatásról,másrészt a digitális tér használata természetes a generációjuk számára.
Jelenleg 19 Besztercebánya megyei középiskolában és egy alapiskolában tesztelik a Nenech to být (Ne hagyd) cseh fejlesztésű alkalmazást. Csehországban már több száz iskolában használják, és a félreértések elkerülése végett: elérhető szlovák nyelven is.
Más kérdés viszont, hogy milyen lehetőségeik vannak a magyar tannyelvű iskoláknak?
A minisztérium honlapján egyelőre nem találtunk erre vonatkozó ajánlást. Nyilván igénybe vehetik a vizsgált szlovák nyelvű appot, valamint egy RESQL nevűt is ajánlanak, de érdemes lenne a magyar fejlesztői piacot is felmérniük.
Annyi biztos, hogy a Nenech to být és a RESQL is fizetős. Az oktatási intézmények számára az áraik havi 50 és 250 euró között mozognak.
A tárcavezető elmondása alapján még kiértékelik, pontosan milyen forrásokat tudnak erre biztosítani az iskoláknak, de szerinte a finanszírozással nem kéne gondnak lennie. Azt is hozzátette, hogy már most, külön költségvetési támogatás nélkül is több intézmény vásárolt ilyen jellegű szolgáltatást.
Az eddigi tapasztalatokat összegyűjtötték, és a tippeket az anonim bejelentések sikeres bevezetéséhez közzétették. Ebben arra is kitérnek, hogy a mobilok iskolai használatát központilag korlátozták, így érezhető ellentmondás:
„Fontos, hogy ezt a látszólagos ellentmondást megfelelően elmagyarázzuk a diákoknak és az iskolai alkalmazottaknak, hogy ne tántorítsuk el őket az alkalmazás használatától.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a diákok főként délután használják az alkalmazást.
A mobiltelefon-használat szabályozásának célja a mentális jólét és a koncentráció segítése, valamint a kibertámadások megelőzése. Másfelől az anonim zaklatásbejelentő alkalmazás úgy lett kitalálva, hogy megkönnyítse a bejelentéseket olyan formában, amely megszokott és megfelel a diákoknak” – olvasható az összegzésben.
Ezt sok intézményben a helyzet hozza így, de az Ógyallai Építőipari Szakközépiskola esetében ez viszont egyáltalán nem kényszer, hanem döntés eredménye. Náluk elvárás, hogy a szlovák és magyar osztályokban egyaránt bevethetőek legyenek a tanárok. Tóth István igazgató az egyik legnagyobb pozitívumnak éppen azt látja, hogy van átfedés és kapcsolat a szlovák és magyar tagozat között az iskolájukban.
Nézzük viszont, hogy milyen típusú iskolákban van szükség a tehetség felmérésére, azokat a szakokat vizsgálva, amelyeket magyarul is lehet tanulni:
Szencen és Losoncon választható pedagógiai szakirány, és mindkét intézményben kell tehetségvizsgát tenni,Dunaszerdahelyen a Középfokú Sportiskolában is kötelező bizonyítani a rátermettséget,valamint a gútai Magán Szakközépiskolában és Iparművészeti Magániskolában a díszzománcozó, személy – és vagyonvédelem, reklámgrafika, beltéri dizájn, vitrázsüvegkészítő és tűzzománcozó, tervezőgrafika, fotóművészet szakok esetében is elvárás a tehetség.
Aránylag kevés tehát a magyar nyelvű, kifejezetten tehetségre épülő képzés, de ennek ellenére nem zárható ki, hogy magyar diákok döntését is befolyásolja a kialakult helyzet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
