Takáč szerint megsemmisítő hatású a mezőgazdaságra az unió költségvetési javaslata Lajos P. János2025. 09. 19., p – 13:02
Az Európai Bizottság következő költségvetési ciklusra vonatkozó javaslatában jelentősen csökkentené a mezőgazdaság támogatását, ami Richard Takáč (Smer) miniszter szerint az egész ágazat számára veszélyes lenne.
Hiába nő óriási mértékben az Európai Unió költségvetése a következő, vagyis a 2028-2034-es ciklusban, a mezőgazdaság sokkal kevesebbet kapna, mint a jelenlegiben, tájékoztatott Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszter. Az Európai Bizottság tegnap tájékoztatott a költségvetés legújabb változatáról. „Az unió teljes költségvetése hatalmas mértékben, a jelenlegi 1200 milliárd euróról 2000 milliárd euróra nőne, a mezőgazdasági támogatás mégis harmadával csökkenne” – tájékoztatott a miniszter a javaslatról. Durván visszaesne a Szlovákiának szánt mezőgazdasági támogatás is.
„A jelenlegi hétéves ciklusban a mezőgazdasági támogatás összege 4,6 milliárd euró, a következőben azonban ez csaknem egymilliárddal lenne kevesebb. Ez likvidáló hatású lenne az ágazatra”
– állítja a miniszter. Úgy véli, ez lehetetlenné teszi azt a célt, hogy az Unió önellátó legyen az élelmiszerek tekintetében.
Takáč kifogásolja azt is, hogy a területalapú támogatás mértéke nem emelkedik Szlovákia számára.
„Jelenleg a régi tagállamok támogatási szintjének a 82 százalékát kapják a gazdák, és ez a szint a következő ciklusban sem emelkedik”
– mondta a miniszter. Pedig szerinte a Bizottság korábban azt ígérte, hogy a támogatás mértéke fokozatosan kiegyenlítődik a régi és az új tagállamok között.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Brüsszel |
Előterjesztette az Európai Bizottság az Unió következő 7 éves, 2028-2034-es időszakra szóló költségvetését. A testület 2 ezer milliárd eurót elköltésére tett javaslatot, ami kétharmaddal több, mint a jelenlegi ciklusra előirányzott 1,2 ezer milliárd euró. Az Európai Parlament kevesli az összeget, Szlovákia a mezőgazdaság és a kohézió támogatását hiányolja, Orbán Viktor pedig Ukrajnát látja a sorok között.
Szerdán délután fogadta el az Európai Bizottság, az elnöke, Ursula von der Leyen pedig kora este mutatta be az Európai Unió következő hétéves ciklusra, vagyis 2028-2034-re szóló költségvetésének tervezetét. Pjotr Serafin költségvetési biztos a nyilvános bejelentés előtt tájékoztatta az Európai Parlament költségvetési bizottságát is a költségvetési keret (MFF) tervezetének főbb számairól.
A kiadások elérik majd a 2 ezer milliárd eurót, ami a tagállamok nemzeti jövedelmének (GDP) 1,26 század százalékát jelenti.
Az unió közös költségvetésének nagy része a tagállamok befizetéseiből áll, emellett fontos bevétel az unió területére beszállított árura kivetett vám, ami szintén az unió közvetlen bevételét jelenti. Mivel a legtöbb tagállam nem akar többet fizetni – elsősorban a nagyok – az EB kénytelen volt újabb bevételi források után nézni. A Hvg.hu szerint 5 új bevételi forrást javasoltak, de ezek mindegyike évente csak mintegy tízmilliárd euró pluszbevételt jelent.
3 nagy csomag plusz a tartalék
A kiadási oldalt három fő részre osztanák. Az első, legnagyobb csomagba 865 milliárd eurót tennének, ebből finanszíroznák a regionális és nemzeti partnerségeket, ide tartoznának az eddigi kohéziós és agrártámogatás, a szociális kiadások, a halásza, a határigazgatást és a migráció kezelése. Minden tagállam saját nemzeti tervet készít majd, hogyan szeretné felhasználni a neki jutó pénzt.
A kohéziós programokra ebből a csomagból 218 milliárd euró jutna, ami jelentős csökkenés az eddigi 392 milliárd eurótól, pedig ebből a csomagból érkezik az egyik legtöbb támogatás Szlovákiába is. Az Erasmus+ támogatása viszont 50 százalékkal nő majd, ez a diákok és tudományos kutatók csereprogramjainak támogatására szolgáló keret.
Von der Leyen azt is megerősítette, hogy a jogállamiság betartása továbbra is feltétele lesz az uniós támogatások kifizetésének. Ezt ráadásul a mezőgazdasági kifizetésekre is ki akarják terjeszteni 2028-tól. Ma még az agrártámogatás nem tartozik ebbe a körbe, így például Magyarországon hozzájutnak a gazdák a támogatásokhoz, pedig a Fidesz-kormány lépései miatt több más uniós programban befagyasztották a Magyarországnak járó támogatásokat.
A második nagy csomagba, a versenyképességi alapba 410 milliárdot tenne az Európai Bizottság. A Globális Európa alap 200 milliárd eurót tartalmazna, ezt a tagjelölt országok uniós tagságra történő felkészítésére lehet fordítani.
Ez azt mutatja, hogy a Bizottság az új költségvetési ciklus végéig, vagyis 2034-ig nem számol az Unió bővítésével, vagyis új tagállammal. Von der Leyen szerint, ha időközben egy új ország csatlakozna az EU-hoz, akkor az egész hétéves költségvetést felül kell vizsgálni és a tagállamoknak kell döntést hozniuk a módosításról.
A három nagy pillér mellett az EB 100 milliárd eurót tenne Ukrajna újjáépítésére és az ellenállóképesség erősítésére. Ebbe az alapba a jelenlegi ciklus felénél már tettek 50 milliárd eurót, a tagállamok vezetőinek jóváhagyásával. További nagy tétel a tartalékalap, amelybe 400 milliárd eurót tenne az EB elnöke. Ezt az előre nem látható helyzetek kezelésére lehetne fordítani. A csomagokon felül fennmaradó összegből az uniós adminisztrációt működtetnék.
Szinte senkinek sem tetszik
Ez még csak az első javaslat, a költségvetés elfogadása még akár két évet is igénye vehet. Az biztos, hogy nem lesz egyszerű menet, mivel az Európai Parlament már most éles kritikát fogalmazott meg. A költségvetésre ugyanis rá kell bólintania az Európai Tanácsnak, vagyis a tagállamok vezetőinek, és az Európai Parlamentnek is.
Az EB szerdán bemutatta a költségvetés tervezetét a EP költségvetési bizottságában. A 2 ezer milliárdos költségvetés, ami a tagállamok GDP-jének az 1,26 százaléka, a képviselők szerint nagyon kevés. A jelentéstevők rámutattak a Bizottság javaslatának egyik alapvető hibájára: az éves bruttó nemzeti jövedelem mindössze 1,26%-át kitevő költségvetési keret az inflációt is beszámítva a stagnálás irányába mutat. A tervezet nem biztosít elegendő forrást a versenyképesség, kohézió, mezőgazdaság, védelem, klímaalkalmazkodás és fenntartható gazdaság kulcsterületeire.
Akárhogy csomagoljuk be, valójában beruházási és kiadási befagyasztásról van szó. Ez csak a status quo fenntartása, amelyet a Bizottság korábban mindig elutasított
– figyelmeztettek a költségvetés parlamenti jelentéstevői.
Veszélyben a kulcsprogramok
Az EP már korábban is aggodalmát fejezte ki a javasolt szerkezettel kapcsolatban, amely szerintük veszélybe sodorhatja a sikeres, jól működő programokat azáltal, hogy „ernyőalapokba” olvasztja őket. A képviselők különösen aggasztónak tartják azokat a javaslatokat, amelyek gyengítenék a régiók és helyi önkormányzatok szerepét az alapok kezelésében, vagy a gazdákat régiókkal, illetve régiókat kormányokkal állítanák szembe.
Siegfried Mureșan (EPP, Románia) kijelentette:
Nem fogadunk el olyan költségvetést, amely széttöredezett nemzeti terveket támogat az uniós célkitűzések helyett. Európának közös vízióra van szüksége – nem 27 külön bevásárlólistára.
A szlovák külügy a kohéziót és a mezőgazdaságot erősítené
Az Európai Unió új költségvetésének a kohézióra, a mezőgazdaságra kell épülnie, és megfelelően kell reagálnia az új kihívásokra – jelentette ki Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter a TASR állami hírügynökség szerint. Szlovákia negatívan értékeli az Európai Bizottság tervezetében a hosszú távú és bevált politikák finanszírozása, valamint az egyre szaporodó új prioritások közötti eddigi egyensúly jelentős eltolódását. Blanár szerint a kohézió és a mezőgazdaság továbbra is a költségvetés fő pillérét kell, hogy képezzék, mivel közvetlen hatással vannak a régiókra, a vidékre, a foglalkoztatottságra és az élelmiszerbiztonságra is.
Számunkra különösen fontos, hogy megőrizzük az erős kohéziós politikát, és kiálljunk a közvetlen agrárkifizetések teljes konvergenciája mellett is. Elfogadhatatlan, hogy egy szlovák gazda lényegesen kevesebbet kapjon, mint egy másik uniós tagállambeli
– hangsúlyozta Blanár.
A Progresszív Szlovákia ambiciózusabb költségvetést akar
Lucia Yar, az EP Költségvetési Bizottságának alelnöke (PS/RE) hangsúlyozta, hogy az EP-ben egy sokkal nagyobb, igazságos és a válságokra reagálni képes, a jövőbe fektető költségvetésért dolgoznak. Ő kevesli a biztonságra fordítható összeget is. Kollégája, Ľubica Karvašová (PS/RE), a régiófejlesztési támogatást növelné. „A régióknak szánt uniós források átalakítása biztosan kevesebb pénzt jelentene a régófejlesztés számára” – kifogásolta a költségvetést Karvašová. Hangsúlyozta: a kohéziós politika kulcsszerepet játszik Szlovákia számára, hiszen a régiókban megvalósuló beruházások 80%-a uniós forrásokból származik.
Nem látom a javaslatban a kellő szándékot arra, hogy a régiók és önkormányzatok közvetlenül férhessenek hozzá az uniós forrásokhoz – pedig ők tudják a legjobban, mire van szükség. Kemény küzdelem vár ránk a régiókért
– tette hozzá.
Orbán mindenhol ukránt lát
A magyar miniszterelnök pénteken reagált az uniós költségvetés-tervezetre. A Kossuth rádiónak adott szokásos reggeli interjújában a tervezet kapcsán is Ukrajna gyors felvételével vádolta a Bizottságot. Az ő szakértői azt olvasták ki a tervezetből, hogy a teljes költségvetés negyedét Ukrajna kapná.
Ennek a költségvetésnek egyetlen célja van: Ukrajna ravasz és rejtett felvétele az Unióba
– jelentette ki Orbán a TASR szerint. A magyar kormány már hónapok óta aktív kampányt folytat Ukrajna és az ország uniós csatlakozása ellen, ami megmutatkozik az egyre romló magyar-ukrán kapcsolatokban is.
A miniszternek nem tetszik az sem, hogy a mezőgazdaság már nem önálló alapból kapná a támogatást, hanem a Bizottság más területekkel akarja összevonni. Kifogásolta azt is, hogy az eredetileg az Ukrajnával szomszédos országok számára tervezett speciális támogatási alapról szóló javaslatot módosították. „A jelenlegi állapot szerint az Oroszországgal és Belarusszal határos államok kapnának támogatást ebből az alapból” – mutatott rá a miniszter.
Az unió költségvetése jelenleg még csak készül, a végső változatot az Európai Tanácsnak, vagyis az egyes tagállamok vezetőinek kell elfogadnia, így van még tárgyalási lehetőség. Takáč szerint van rá esély, hogy a tervezet még változni fog, mert több tagállam sem ért egyet a mezőgazdasági költségek visszavágásával.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
