Tajvan újabb amerikai haditechnikai beszerzéssel borzolja a pekingi vörösök idegeit

F-16-os vadászbombázók és egyéb katonai repülőgépek alkatrészeinek és vonatkozó hadiipari termékeknek az eladását hagyta jóvá Washington Tajvan számára mintegy 330 millió dollár (90,9 milliárd forint) értékben – közölte hétfőn a Pentagon.

Az amerikai védelmi tárca közleménye szerint az eladás erősíti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát azáltal, hogy javítja a vásárló védelmi képességeit, ami mindig is fontos része volt a politikai stabilitásnak, a katonai erőegyensúlynak, és a gazdasági fejlődésnek a térségben.

Kína, amely elszakíthatatlan részének tekinti a szerinte szakadár tartomány Tajvant, mindig is elítélte az amerikai fegyvereladást a sziget számára. Tajvan katonasága főként amerikai gyártmányú fegyverekkel van felszerelve, Tajpej pedig azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok fejlettebb haditechnikai eszközöket, köztük korszerű harci repülőket adjon el neki. Elemzők szerint a katonai erőegyensúly Tajvan és Kína között megváltozott az utóbbi javára, gyors amerikai beavatkozás nélkül a vörös óriás vélhetően könnyűszerrel felülkerekedne a szigeten. Peking sosem zárta ki annak lehetőségét, hogy katonai erővel terjessze ki ellenőrzését a szigetre.

Hszi Csin-ping kínai elnök júniusban leszögezte James Mattis amerikai védelmi miniszternek, hogy Kína világos és határozott álláspontot képvisel a szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatban, egyáltalán nem akar semmi olyat, ami valaki másé, de egy négyzetcentiméterről sem hajlandó lemondani abból a területből, amelyet magáénak tekint.

Hírdetés

Antikommunista államalapítás

1949-ben a kommunisták ellen vívott polgárháború elvesztése után Csang Kaj-sek, a Kínai Köztársaság elnöke Tajvanra menekítette kormányát, Tajpejt pedig ideiglenes fővárosnak tette meg. A Kuomintang (KMT) nacionalista kormánypárt Kína aranytartalékával, valamint mintegy kétmillió menekülttel érkezett a hatmilliós lakosú szigetre. Tajvan azóta is magát tekinti a kínai állam legitim örökösének, Peking álláspontja szerint azonban Tajvan és Kína szárazföldi része egyazon országhoz tartozik.

Peking és a Kuomintang vezette tajpeji kormány 1992-ben jutott konszenzusra az „egy Kína elvét” illetően, jóllehet Peking szerint abban állapodtak meg, hogy csak egy Kína van, míg a Kuomintang szerint abban, hogy egy Kína van, de ezt kétféle módon értelmezik.

Amióta Caj Jing-ven tajvani elnök a függetlenség-párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltjeként két éve elfoglalta a hivatalát, Kína egyre ellenségesebb magatartást tanúsít a sziget iránt, jóllehet Caj ígéretet tett a jelen állapot megőrzésére és a béke fenntartására. Beiktatásakor azonban nem tért ki arra, hogy elődjéhez hasonlóan elismeri-e az 1992-es megállapodást, amelyet pártja sosem fogadott el.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »