Levelet kaptam – egy 2014-es írást mutatok. Bő öt év elteltével ideje lenne mérleget készíteni: változott-e valami?
Tájékoztatás holland módra
Most, hogy a magyarellenes médiacikkek száma némileg alábbhagyott, fontos feltenni a kérdést: tudatlanságból fakadtak vagy egy összehangolt hecckampány részei? Ha utóbbi az igaz, az messzemenő következtetésekkel jár. Akkor Magyarország és miniszterelnöke ellen csúfos koncepciós per folyik, és az úgymond szabad nyugati sajtó nem is annyira szabad, inkább irányított, vezényelt.
1992 óta tanítok az Amszterdami Egyetemen, az Európai Intézetben, mint kelet-európai szakértő. Nagyon jól tudom, hogy Nyugaton hihetetlen a tudatlanság Magyarországról. Az elmúlt több mint fél évszázadban ugyanis jórészt azok közvetítettek híreket Magyarországról, akiknek nem volt érdekük a külvilágot hitelesen tájékoztatni ügyeinkről-bajainkról.
Néhány héttel ezelőtt a holland állami köztelevízió egyik hírműsora, az Een Vandaag szerkesztője, bizonyos Rik Smit felhívott. Azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy fejtsem ki szakértői véleményemet január 24-i műsorukban a jelenlegi „diktatórikus helyzetről” Magyarországon.
Hozzátette, hogy miután a holland képviselőházban a baloldali pártok kérdéseket intéztek a holland külügyminiszterhez, Rosenthal urat is jól volna szakértőként bevonni a műsorba, hiszen annak politikai súlya is lenne. Félbeszakítottam, és azt feleltem, hogy nem vagyok hajlandó a jelenlegi „diktatórikus helyzetről” szakértői véleményt mondani, mert az állítás egyszerűen nem igaz, nonszensznek tartom ezt az állítást, majd két óra hosszán át soroltam a tényeket. Smit beismerte, hogy „erről” ő semmit nem tudott, illetve a beszélgetésünk után most már másképpen látja a helyzetet, világosabb lett a kép, sőt megdicsérte a szaktudásomat. Befejezésül arról is szót ejtettem, hogy a holland állami köztelevízió igazán abbahagyhatná az egyoldalú tájékoztatást Magyarországról. „Nem egy bojkott kezdődött úgy, hogy félretájékoztatták egy másik ország polgárait, akik megharagudtak. Egy holland-magyar kereskedelmi konfliktusra a válság közepette nincsen semmilyen szükség”- mondtam, és Smit úr ezzel bizony egyetértett.
Hétfőn reggel, január 23-án újra beszéltünk, de ezúttal Smit teljesen más hangot ütött meg. Elutasító volt, nem akart tudni arról, hogy félmillió magyar vonult ki az utcára, hogy voksát tegye a kormány mellett. Végül azt válaszolta, hogy a műsorban nincs szükség az én véleményemre: „Marácz úr, Ön túl sok tényt tud. Ez nekünk nem jó. Inkább a hágai magyar nagykövet, Sümeghy úr kapjon szót, aki természetesen a magyar kormány álláspontját védelmezi. A kormány elleni álláspontot a balliberális európai parlamenti képviselő, Sophie in ‘t Veld asszony képviseli majd.”
Meghökkentett, amit a szerkesztő mondott, és rögtön gyanakodni kezdtem, a műsor valóban tárgyilagos-e, de akkor még nem mertem arra gondolni, hogy koncepciós anyag készül Magyarország ellen.
Kedden, január 24-én este fél hétkor kezdődött a műsor. Nem hittem a szememnek, fülemnek. A műsorvezető, Pieter Jan Hagens elkezdte sorolni, hogy Magyarországon új diktatúra készül, a melegeket üldözik, a „liberálisokat” kirúgják állásaikból, nincsen szólásszabadság, nincsen vallásszabadság. Ezeket a szlogeneket nagybetűkkel a képernyőn feliratozták. A „diktátort”, vagyis Orbán Viktort lassított, hangtalan felvételeken mutatták be, majd ezzel felváltva, gyorsítva, uniósb parlamenti felszólalását. Ezeket a szuggesztív képeket megspékelték magyar származású „szakértőkkel”, akik igazolták, hogy „nincs demokrácia”, vagy „kialakulóban van a diktatúra”, hiszen a katolikus egyház megszállta Magyarországot, és ehhez az Orbán-kormány bőkezű támogatást nyújt.
A végén megszólalt a képviselő asszony, aki már nem diktatúráról, hanem „egyfajta autoriter” rendszerről prédikált. Szerinte nem az egyes törvényekkel van baj, hanem az egész csomaggal, és hozzátette: már alig támogatják az Orbán-kormányt (a békemenet három nappal előtte volt!). Néhányszor, nagyon röviden bejátszották Sümeghy Gyula nagykövet urat, mint a diktátor hágai hangját, aki csitítani akarta a konfliktust. Ha nem tudtam volna, hogy mi zajlik Magyarország körül, s ha nem informáltam volna a szerkesztőséget arról, hogy valójában mi is zajlik ott, én is elhittem volna nekik. De ilyen jellegű prekoncepciós riportokat Hollandiában utoljára 1945 előtt mutattak be a mozi híradóban, mikor a holland közvéleményt Goebbelsék irányították, vezényelték Berlinből.
Dr. Marácz László
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
