Kisboldogasszony ünnepe alkalmából kétnapos búcsút ültek Csallóköz leghíresebb Mária-kegyhelyén, Bacsfa-Szentantalon szeptember 9–10-én. A szombati szentmise szónoka a Szécsényből érkező Barsi Balázs ferences szerzetes volt, vasárnap pedig Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a budapesti Szent István-bazilika plébánosa mutatott be koncelebrált ünnepi szentmisét.
A hívek közül sokan távolabbról és gyalogosan érkeztek Mennyei Édesanyánk születésének ünnepére Bacsfa-Szentantalra. Mindkét napon számos pap vett részt a csallóközi Mária-kegyhelyen tartott ünnepi szertartásokon, ájtatosságokon.
A hívek az ünnep mindkét napján szentgyónáshoz járulhattak; a templomban bekapcsolódhattak a rózsafüzér imádságba. A szentmiséket hagyományosan a templomkertben tartották.
A szombati szentmise szónokát, Barsi Balázs ferences szerzetest Schranko László helyi plébános a legtávolabbról érkezett zarándokként köszöntötte. Megemlítette, hogy Balázs atya már 2015-ben is jelen volt a porciunkula-búcsún – abban az évben, amikor a kegykép vérrel könnyezésének 300. évfordulóját ünnepelték. Az irgalmasság évében, 2016-ban pedig lelki megújulást tartott.
A ferencesek mindig nagy szerepet játszottak a hit megújulásában – tette hozzá Schranko László plébános. – A régmúltban Lippay György és Szelepcsényi György esztergomi érsekeknek is a ferencesek nyújtottak segítséget a katolikus hit újjáélesztésében. A lelki megújulást a Felső-Csallóközben a ferencesek munkájával együtt a Szűzanya pártfogolta, akinek négynapos könnyezésére számos hívő megtért. Az imameghallgatások miatt a kegykép az „imago thaumaturga” címet kapta, azaz „csodatevő” képnek nevezték.
Barsi Balázs OFM homíliája elején Jézus családfája kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az evangélista a „nemzette” kifejezést használja: „Ábrahám nemzette Izsákot, Izsák nemzette Jákobot…”. Ezzel a Szentírás a fogantatást szentnek mondja. Ádámot azonban Isten nem „nemzette”, hanem saját képére „teremtette”, s fiává fogadta. A „képére” azt jelenti, hogy az Atyaisten bennünket a megtestesült Fiúistenben modellezett meg. A saját Fia mintájára teremtett minket, fogadott gyermekeit – a Názáreti Jézus képére. Ez azért egyedi, mert minden ember személy, ugyanis a Fiúisten is külön személy.
Isten kapcsolata az emberrel nem anyagi. Az anyaggal nem tudja felvenni a kapcsolatot, csak az emberrel, akinek van személye, s ez a személy válaszolni tud Isten meghívására. Az énünket, személyiségünket nem a szüleinktől kapjuk, hanem a megtermékenyítés pillanatában Istentől, aki csak rábízott bennünket szüleinkre – emelte ki a ferences szerzetes. Hozzátette: az élet áthagyományozását vették célba azzal, hogy engedélyezték az abortuszt. A gyűlölettel életláncolatunkat szakítják meg. Ádám olyan láncszem volt, amelyre őseink is fel vannak fűzve. Ez a lánc arra emlékezet, hogy nem erre a világra vagyunk hivatottak.
Amikor Isten Fia leszállt Mária méhébe, az anyagot másként működtette: isteni hatalommal felvette egy új rendszerbe. Ebben az esetben nem két sejt egyesült, Jézus embersége nem rendelkezett férfi génállománnyal. Az a csoda, hogy nem létezett előtte, és most létezik. De Szűz Máriának bele kellett egyeznie. Ám ő az előre megváltott, vagyis az ő szabadsága nem úgy működött, mint a mienk, amely kiszakadt Isten szeretetéből, és tudunk a jó és a rossz között választani. Isten nem tud rosszat választani. Mária szabadsága csak a tökéletes szereteten belül működik, így nem képes a rosszra – hangsúlyozta Barsi Balázs OFM. – Beleegyezése szabad szükségszerűség, de mégis, Isten megkérte őt, és a beleegyezése óriási volt.
Vasárnap délután is ájtatosságok előzték meg az ünnepi szentmisét, amit Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a budapesti Szent István-bazilika plébánosa mutatott be paptestvéreivel együtt.
Schranko László plébános köszöntötte a püspököt, majd imádságra hívta a jelenlévőket: „Azért gyűltünk össze, hogy imádkozzunk, engeszteljünk az Egyházért, a Szentatyáért, a papokért és a szerzetesekért, a családokért, az ifjúságért, a gyermekekért minden hívőért, s azokért is, akik nem ragaszkodnak Egyházunkhoz. Megszívleljük Ferenc pápánk buzdításait is, és imádkozni akarunk a világbékéért és az üldözést szenvedő keresztényekért is, hogy a gyűlölet erőit a szeretet erősebb szálai váltsák fel.”
Prédikációjában Mohos Gábor püspök hangsúlyozta: Istennek terve van minden emberrel. Elsődleges terve, hogy elvezessen mindenkit az örök boldogságba. Ezt a tervet önzéssel, kényelemszeretettel, anyagi javakhoz való ragaszkodással tönkretesszük, melyekre nemegyszer a kísértő csábít. A másokon való uralkodás és a rendetlen vágyak saját és mások életét veszélyeztetik. De Ádám és Éva bukása után Isten terve nem vallott kudarcot. Isten folytatta munkáját, elküldte a Messiást, aki megváltotta az emberiséget. Isten tervét nem teszi tönkre sem a sátán, sem az ember.
Az esztergom-budapesti segédpüspök ezután a békére hívta fel a figyelmet, amelynek elsősorban a szívből kell fakadnia.
Törékeny a béke, mivel békétlenség, harag van az egyén szívében, a családban, a munkahelyen. A Szűzanya a példakép, aki Isten szeretetére csodálatos szeretettel válaszol – mondta Mohos Gábor. – Isten felénk is ilyen szeretettel van, noha az egyén önzése nem engedi azt felismerni. Pedig csak az isteni szeretet tudja kivezetni abból az ördögi körből, ahova bűnei juttatják.
Jézus önként vállalja a kereszthalált értünk. Az ő szeretetéből sokan megtérnek, hitvallók és vértanúk egész sora, akik feláldozták életüket ezért a szeretetért. Istennek velünk is terve van – emelte ki a szentmise szónoka. – Úgy szeret minket, ahogy vagyunk, de szeretné kibontakoztatni azokat a képességeket, amelyek szunnyadnak bennünk. Arra hív, hogy építsük az ő országát, Egyházát, a szeretet közösségét. Azokat a rossz tulajdonságokat, amelyek ellen küzdünk, Isten szeretetével le lehet és le is kell győzni, hogy másoknak is tudjuk hirdetni Isten országát. E győzelem eszközei az imádság, a böjt, a virrasztás.
Kérjük a Szűzanyát, hogy segítsen igent mondani Isten akaratára, szeretetére – buzdított szentbeszédében Mohos Gábor püspök.
Az ünnepi alkalom végén elhangzott a Mária-köszöntő, a loretói litánia. Az ájtatosság szentségimádással és szentségi áldással zárult. Az ünnepen közreműködött a Szent Antal szkóla; vezényelt Galambos Krisztina.
A Nemzetközi Szent György Lovagrend tagjai is jelen voltak a csallóközi Mária-kegyhelyen tartott kétnapos ünnepen.
Szöveg: Mészáros Angelika
Fotó: Márkus László, Mészáros Angelika
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
