Szövetség: A konszolidációval a kormány behúzta a gazdasági kéziféket Lajos P. János2026. 02. 13., p – 11:59
A Magyar Szövetség szerint a kormánykoalíció által elfogadott konszolidáció miatt gyakorlatilag leállt a szlovák gazdaság fejlődése.
A konszolidációs csomag gazdaságra gyakorolt negatív hatása miatt bírálta a Magyar Szövetség a kormánykoalíciót.
„Konszolidált gazdaságra váltottunk, ahol a Fico-kormány az állami költségvetés helyrehozásáért feláldozza a gazdaságunk fejlődési potenciálját. Gyakorlatilag behúztuk a gazdasági kéziféket”
– jelentette ki Mészáros András, a párt gazdasági szakértője. Szerinte a konszolidáció éppen a gazdaság motorját, a vállalkozásokat és vállalkozókat fogja vissza.
A magyarlakta településeken durván csökken a vállalkozók száma
A konszolidáció a legsúlyosabban az egyéni vállalkozókat sújtja, ami megmutatkozik már a számokban is. A vállalkozók száma már tavaly is csökkent, amit elsősorban a tranzakciós adó bevezetésével magyaráz a Szövetség. „2025 és 2024 utolsó negyedéveit összehasonlítva például 6%-kal kevesebb egyéni vállalkozó működött az országban. Ilyen visszaesés 2018-óta nem volt, és ez 22 ezerrel kevesebb egyéni vállalkozást jelent” – magyarázta Mészáros.
A tavaly elfogadott újabb konszolidációs csomag hatása még erősebb. „Már ismerjük a januári adatot is, ami további 8500-as csökkenést mutat” – mondta a szakértő. Ráadásul az adatok azt mutatják, hogy a csomag negatív hatása az átlagosnál nagyobb a déli régióban.
„A magyarlakta településeken a csökkenés 6,5%, míg az összes többi településen összesen 5,3%-kal csökkent az egyéni vállalkozások száma”
– magyarázta Mészáros. Az egyéni vállalkozók éppen a napokban fizették be az első, már az emelt összegű egészség- és társadalombiztosítási járulékot. A kettő együtt csak a minimális összeget tekintve is közel havi 80 euróval növelte a vállalkozók kiadásait.
Kapcsolódó cikkünk
Már márciusban lezárná a Magyar Szövetség a jelöltlistákat az őszi helyhatósági választásokra, Gubík László pártelnök elégedett lenne a négy évvel ezelőtti eredménnyel, de néhány várost „meghódítana” pluszban a párt.
Idén ősszel, várhatóan október végén lesznek majd a helyhatósági választások az országban, ekkor választjuk majd meg a következő négy évre a polgármestereket, a megyefőnököket, illetve a helyi és megyei képviselőket. A Magyar Szövetség a legutóbbi választáson nagyon jól szerepelt, 222 polgármestere lett a Szövetségnek, illetve 54 megyei képviselője. Emellett a Szövetség Kassa és Besztercebánya megyében a nyertes megyeelnökjelölteket támogatta, Rastislav Trnkát, illetve Ondrej Luntert.
Idén már a pártelnök is beleszólhat a jelöltállításba
Gubík László pártelnök elégedett lenne, ha a négy évvel ezelőtti eredményt sikerülne hoznia a pártnak. Egyelőre még nem dőlt el véglegesen az sem, hogy hol indulnak egyedül, és hol koalícióban.
„Nincsenek lezárt kérdések, most tárgyalnak a járások a jelöltekről, utána kell eldönteni, hogy hol indulnak egyedül, hol pedig koalícióban”
– válaszolta az Új Szónak Gubík. A megyeelnökjelöltek kiválasztásába már a pártelnök is beleszólhat, a tavaly elfogadott alapszabály alapján „egyetértési joga” van, vagyis akár meg is vétózhat egy-egy jelöltet.
Besztercebánya megyében már világos, hogy a jelenlegi megyeelnököt, Ondrej Luntert támogatják majd a megyeelnöki posztra. „A képviselőjelöltek azonban önálló listán indulnak majd ebben a megyében is” – mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk
Alapszabályt módosított és hosszú távú programot fogad el ma a Magyar Szövetség kongresszusa, már a jövő évi választásra készülnek. A Beneš-dekrétumok, a kisebbségi jogok kapcsán a kormányt és a kisebbségi kormánybiztost is bírálta.
Központosításra készül a Magyar Szövetség a mai kongresszusán, amelyen módosítani akarják a párt alapszabályát is. Gubík László pártelnök szerint azonban csak kicsit vesznek vissza a regionális szervezetek hatásköreiből. Szerinte a pártnak most „pulóveres mozgalmárokra” van szüksége, akik dolgozni tudnak és akarnak.
„És ennek ágyaz meg a párt szuperregionális és végletekig decentralizált döntéshozatalát a központ felelősségvállalásával egyensúlyba hozó (…) új alapszabály”
– mondta Gubík a közgyűlésem tartott beszámolójában. Szerinte a Magyar Szövetség még ezzel az új alapszabállyal is „a regionálitást és decentralizációt” tisztelő és alkalmazó párt marad. Az új alapszabályt a kongresszus már elfogadta. Ez vétójogot biztosít a pártelnöknek bizonyos jelöltállítási kérdésekben.
„Pulóveres mozgalmárok” kellenek
A pártelnök úgy látja, új módszerekre van szüksége a Szövetségnek, hogy jobban el tudják érni az embereket. „Végig kell szántanunk a háztartásokat is, a kultúrházas és koszorúzós rendezvényeken túl a komfortzónán kívül eső minden terepen jelen kell lennünk, legyen az az áruházak előtti tér, a helyi kocsma, a piac, a focipálya” – mondta Gubík. Szerinte minél több önkéntesre van szükségük, mert szerinte a helyi szervezeteik már nem nagyon képesek a mozgósításra.
„Önkéntesek és segítők is kellenek. Legyünk őszinték, a helyi szervezeteink már csak kivételes esetben tudják kitermelni ezt a hálót”
– mondta Gubík. A „pulóveres” hasonlathoz többször visszatért, szerinte a kongresszus után kezdődnek majd a „pulóveres napok”, amikor mindenkinek dolgoznia kell. A hasonlatot Öllös Lászlótól vette, aki a párt november 17-én tartott konferenciáján pulóverben jelent meg, mert 1989-ben a „pulóveres mozgalmárok” döntötték meg a kommunista rendszert.
Gubík bírálta a párt egyes képviselőit is, habár jobbára név nélkül. „Aki kételkedik, magára játszik vagy alibit keres, ő is megbecsült tagja marad a politikai közösségnek, de inkább adja át helyét a pulóveres társának” – mondta a pártelnök. Úgy véli, elég volt a másra mutogatásból és a mellébeszélésből.
„Nem fog meghatni sem a társunkra mutogatás, sem a pártbéli múlt, sem a régi érdemek”
– mondta Gubík.
Együttélés 2040
A kongresszus elfogadta a párt hosszútávú programját, amely négy pilléren áll:
• a nemzeti közösségek jogállása
• nyelv, kultúra és oktatás
• regionális fejlesztés és gazdasági esélyek
• fenntarthatóság és környezetvédelem
A dokumentum 15 éves, hosszú távú tervet tartalmaz. Eszerint a szlovákiai magyarság döntő része a rendszerváltás óta eltelt 35 évet “elvesztegetett időnek” érzi.
“Olyannak, amelyet csak elszenvedtünk, és amely elment fölöttünk anélkül, hogy sorskérdéseinken alakítani tudtunk volna”
– áll a dokumentumban. Ez kapcsolódik az idén tavasszal meghirdetett 13 ponthoz, amit a párt országos tanácsa fogadott el Kassán.
A kormánybiztos helyében lemondana
Horony Ákos kormánybiztos azonban megkapta a „selyemzsinórt”, igaz udvarias, baráti szavakba csomagolva.
„Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről”
– mondta Gubík. Ezzel arra utalt, hogy a kormány, amelynek kormánybiztosként ő is tagja, szerinte nagyon rosszul reagált az utóbbi napokban egyre forróbb témává váló Beneš-dekrétumokra. „A szlovák kormány elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben” – mondta a Beneš-dekrétumokra adott kormányzati reakcióra Gubík.
Elégedetlen azonban a kormány hozzáállásával a kisebbségi jogokkal kapcsolatban is.
„Évek óta láthatóak a magyar-szlovák kormányközi kapcsolatok eredményei a gazdasági kérdésekben vagy a korábbi sovinizmus féken tartásában, de azt is látjuk, hogy jogállási kérdéseinkben a miniszterelnökök barátsága sem hozta meg a Kánaánt“
– mondta a pártelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Az elnök beleszólást kapott a megyei képviselők és megyeelnökjelöltek kiválasztásába, bizonyos városokban a polgármesterjelölt meghatározásába is. A kisebbségi kormánybiztost nem akarja lemondatni a Magyar Szövetség elnöke.
Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László.
A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel.
„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre”
– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során.
A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette.
Horony Ákost mégsem mondatnák le
Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík.
A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.
„Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”
– mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza.
Amikor beindul a hisztifaktor
A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról.
„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”
– magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket.
Középen, de most közelebb az ellenzék
Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem.
„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”
– mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.
Kapcsolódó cikkünk Saját elnökjelölt Nyitra és Nagyszombat megyékben
Várhatóan lesz saját elnökjelöltjük Nagyszombat és Nyitra megyében. „Neveket még nem tudok mondani, itt is zajlanak még a tárgyalások, legkésőbb tavasszal döntéseket kell hozni” – mondta Gubík.
Azt sem tartja kizártnak, hogy e két megye egyikében indítanak csak saját jelöltet szlovák pártok támogatásával, míg a másikban a szlovák párt vagy pártok jelöltjét támogatják.
„Sok forgatókönyv elképzelhető, jelenleg ilyen megoldás is elképzelhető”
– jelentette ki a pártelnök. Annak kicsi az esélye, hogy a párt saját jelöltje győzzön bármelyik megyében szlovák pártok támogatása nélkül. Úgy látja viszont, hogy Nagyszombat megyében jó az együttműködés Jozef Viskupić megyeelnökkel, vele ezt a jövőben is el tudja képzelni.
A párt egyelőre nem zárta ki az együttműködést egyetlen szlovák párttal sem, de azt nehezen tudja elképzelni, hogy például a Republikával bárhol együttműködjenek. „Országos szinten sincs korlátozás, a helyi és a megyei választások logikája pedig teljesen eltérő, ezt a kérdést nem az országos politika irányából közelíteném meg” – mondta Gubík.
Nem zárta ki, hogy pártelnökként beleszól majd a megyei képviselőjelöltek kiválasztásába is. „A célunk perspektívával rendelkező politikusok indítása, akár olyanoké is, akik eddig helyben nem voltak képviselők” – magyarázta Gubík. Ő az alapszabály adta új jogkörét „korrekciós lehetőségnek” tartja.
„Ha a központból azt látjuk, hogy a helyiek politikai hibát készülnek elkövetni, akkor most van lehetőség a »korrekcióra«”
– mondta a pártelnök. Ezzel szerinte megnő a verseny is a párton belül a jelöltek között.
Komáromban kiegyeznének Keszeghgel
A párt szeretné megtartani a városokban is a jelenlegi pozícióit, Komáromban pedig várhatóan kiegyezik majd Keszegh Béla (független) támogatásában.
„Komáromban is tárgyalások várnak ránk, én jelen pillanatban azt mondanám, hogy a jelenlegi városvezetéssel kellene egy modus vivendit, egy működő kompromisszumot kieszközölni saját jelölt indítása helyett”
– válaszolta lapunk kérdésére Gubík.
Várhatóan több olyan városban is megpróbál majd saját jelölttel nyerni a párt, ahol eddig nem a Szövetség adta a polgármestert. „Látok esélyt arra, hogy például Szepsit, Zselízt vagy Párkányt vissza tudja »hódítani« a Szövetség” – véli a Szövetség elnöke.
A tervek szerint a jelöltekről már márciusban döntene a párt országos tanácsa.
Kapcsolódó cikkünk
Erősödött a pártelnök hatásköre a Magyar Szövetségben, és a párt múlt hétvégén tartott kongresszusa elfogadott egy 15 évre szóló programnyilatkozatot. Gubík László pártelnök az Új Szó stúdiójában beszélt a kongresszus eredményeiről, de kérdeztük őt arról is, lát-e esélyt a Beneš-dekrétumok ma is élő, káros hatásainak megszüntetéséről, valamint tagságáról a Fidesz által szervezett digitális polgári körben.
Gubík szerint sikeres kongresszus van a párt mögött, így a jövő évet már a helyhatósági választásokra való felkészüléssel kezdhetik, amelyeket várhatóan őszre ír majd ki a parlament elnöke. A kongresszuson ugyan nem volt ott minden küldött, de ez szerinte nem jelenti azt, hogy a párt nem egységes. „Nincs most statisztikai adatom arról, hogy az előző kongresszusokon mekkora volt a részvétel, de általában ez a 80% szerintem egy átlagos részvételi arány, tehát ott nincs ebben semmi különleges” – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy miért maradt távol 30-40 küldött a kongresszusról.
A kongresszus egyben lezárta a Szövetség, majd Magyar Szövetség megalakulása utáni „platformos időszakot”, a Magyar Közösség Pártja, a Híd és az Összefogás tagjai ugyanis külön platformokban váltak a Szövetség részévé.
„Ha komolyan vesszük magunkat, komolyan vesszük az egységes politizálást, akkor a platformlogikával szakítani kellett”
– magyarázta Gubík.
Bővülő elnöki hatáskörök
Az alapszabály módosítása szélesebb hatásköröket biztosít az elnök számára, a regionális struktúrák kárára. Gubík szerint azonban ezzel csak egyensúlyba hozták a pártot.
„Az eddigi szuper regionális és szuper decentralizált pártból most váltunk mindössze regionális és decentralizált párttá”
– mondta Gubík. Szerinte ez nem azonos a vétójoggal, legfeljebb hasonlít hozzá. „Én azt mondanám, hogy inkább a vétó megelőzését jelenti” – mondta Gubík. Szerinte ezzel a módosítással az volt a cél, hogy az elnök részt vegyen a folyamatok alakításában, hogy vétóra legyen szükség. Példaként hozta Berényi József megyeelnökjelölti kiválasztását a legutóbbi megyei választások előtt, amikor az akkori pártelnök, Forró Krisztián a párt megyei elnökségét megkerülve, annak ellenében jelölte Berényit a megyeelnöki posztra.
Együttélés és/vagy FMK?
A kongresszus Együttélés 2040 címmel fogadott el egy hosszú távú, de viszonylag rövid programot. „Ez annak a 13 pontnak a részletezése, amelyet a párt országos tanácsa még áprilisban, Kassán fogadott el” – magyarázta Gubík. Elismeri, hogy van bizonyos áthallás az 1998-ban a Magyar Koalíció Pártjába beolvadt Együttélés mozgalom nevével, amelyet Duray Miklós vezetett. „Nyilván én, mint Duray Miklós óriási tisztelője, értem az áthallást ebben a történetben, de ezt vállalom is” – mondta a pártelnök. Szerinte azonban a párt november 17-i konferenciáján jogfolytonosságot vállaltak a Független Magyar Kezdeményezéssel, amely november 17-én alakult meg, és amely a liberális Magyar Polgári Párt elődszervezete volt.
„Olyan pártot képzelek el, amely otthont ad Duray Miklós és Tóth Károly örökségének is”
– mondta Gubík
A szlovák közeggel együtt kell működni szerinte. „Hiszünk a magyarok és a szlovákok, illetve a magyarok és a többi nemzetiség együttélésében, vagy egymás mellett élésében” – jelentette ki a pártelnök. Ez jelenti szerinte egyben azt is, hogy a regionális fejlesztéseket vagy a nemzeti közösségünk jogállásának javítását a szlovákokkal együttműködve kell elérni.
A Beneš-dekrétumok máig tartó hatása
Az elmúlt hetek egyik fontos témájává vált a kisebbségek jogait a 2. világháború után durván korlátozó Beneš-dekrétumok ügye. A témát a Progresszív Szlovákia nyitotta meg komáromi frakcióülésén, felvetve, hogy azt kell megakadályozni, hogy a dekrétumokra hivatkozva ma ingatlanokat kobozhasson el az állam. A Beneš-dekrétumok lezárása a Magyar Szövetség számára is fontos téma. A szlovák politikai paletta – a Progresszív Szlovákia kivételével – azonban már a téma felvetését is elutasítja. „December 9-ére szakmai párbeszédre hívtuk az összes parlamenti párt vezetőit, illetve szakértőit, hogy beszéljük meg ezt a témát” – mondta Gubík. A visszajelzések azonban jobbára elutasítást tartalmaznak, eddig egyedül a PS ígérte meg részvételét.
A párt szerinte középen áll a szlovákiai pártpalettán: se nem kormánypárti, se nem ellenzéki.
„Nekem aztán teljesen mindegy, hogy melyik szlovák pártot használjuk ki arra, hogy a jogainkat érvényesítsük”
– idézte az egyik kongresszusi felszólalót Gubík.
Miért tagja egy digitális polgári körnek?
Ősszel derült ki, hogy Gubík László is alapítótagja lett a Külhoni Magyarok Digitális Polgári Körnek (KMDPK), amely a többi DPK-hoz hasonlóan a Fidesz „új digitális polgári ereje” akar lenni a jövőre várható magyar országgyűlési választás előtt. „A polgári attitűdnek a meghonosításáért, a polgári közbeszéd megerősítéséért az online térben ki tudok állni” – mondta tagságával kapcsolatban Gubík. Kijelentette azonban, hogy a csoport mindennapi munkájába nem kíván közvetlenül bekapcsolódni.
„Semmilyen aprólékos, aktivista, kommentelő melóban nem kívánok részt venni”
– mondta Gubík.
Csökkentenék a járulékterheket
A párt a negatív tendenciát a járulékterhek csökkentésével szeretné megfordítani. „A járulékterheket legalább a tavalyi szintre kell csökkenteni és visszahozni az első évben érvényes járulékmentességet, támogatva ezzel a kezdő vállalkozókat” – véli a Szövetség.
Emellett szerinte javítani kell az EU alapok lehívási hatékonyságát, különösen a regionális alapokét, amelyekben a lehívás mértéke átlagosan nem haladja meg az 4%-ot programtól függően. Csökkentenék a vállalkozók adminisztratív terheit is.
Szerintük a konszolidáció a sok negatív hatása mellett nem éri majd el a célját.
„Az Európai Tanács prognózisa szerint a költségvetési hiány GDP-arányosan 0,5 százalékponttal magasabb lesz, mint a várt szint, tehát 4,6% és a következő években még nőni fog”
– figyelmeztet a Szövetség. Ennek hatására emelkedik majd az államadósság, ami a Költségvetési Tanács előrejelzése szerint megközelítheti a GDP 70%-át a következő 4 évben.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
