1800 szociálisan hátrányos helyzetű személy munkahelye van veszélyben a lemaradó, magyarok által is lakott régiókban – figyelmeztettek az újonnan alakult magyar párt, a Szövetség politikusai Füleken csütörtökön.
A füleki vár alatt Agócs Attila (Híd), Fülek polgármestere, Rigó Konrád volt kulturális államtitkár, a Híd elnökségi tagja, Cziprusz Zoltán, az MKP alelnöke és Orosz Örs, az Összefogás alelnöke tartottak sajtótájékoztatót.
Magyarlakta régiók is érintettek
A sajtótájékoztató apropója a Kulturális Minisztérium által megváltoztatott támogatási rendszer volt, ami miatt az önkormányzatok már nem tudnak munkanélkülieket bevonni a várak és a külünböző műemlékek felújításába. Mindez különösen fájdalmasan érinti az olyan, tartós munkanélküliséggel küzdő – többnyire magyarlakta – régiókat, mint Gömör, Nógrád és a Bodrogköz. Emellett azt sem tudni, hogy mi lesz a roma polgárőrségeket támogató programmal, melynek folytatásáról egyelőre nem érkezett hivatalos információ.
Agócs Attila elmondta, hogy ez a két program összesen nagyjából 1800 embernek adott munkát országszerte (600-an a műemlékek felújítása során + 1200-an a polgárőrségekben dolgoztak), akiknek így veszélybe kerül a megélhetése, mivel sok esetben szociálisan hátrányos helyzetű személyékről van szó, akiknek sokszor ez volt az egyetlen bevételi forrása.
Agócs szerint a füleki vár felújítása remek szimbóluma annak, hogy a helyi műemlék körüli fejlesztés hogyan járulhat hozzá a környező utcák és a térség fejlődéséhez is. Kérdésükre a polgármester elmondta, hogy a városban éves szinten tíz embert foglalkoztattak a program keretén belül, ebből nyolc segédmunkás volt, egy koordinátor és egy szakmai munkás. Őket évi hat-hét hónapban alkalmazták. „Ezekben a családokban ez a hat havi kereset adta meg a családi kassza alapját.“ – mondta a Agócs.
Kevesebb pénz, kiszoruló községek
Rigó Konrád leszögezte, hogy kultúrával is lehet olyan munkahelyeket teremteni, melyek sokat hozhatnak az adott községnek, ugyanakkor szerinte biztos, hogy 2021-ben azt a támogatási keretprogram, mely tíz éve sikerrel működik, már nem fog megvalósulni abban a formában, amiben eddig létezett. Ennek eredménye, hogy 27 község kiszorul a támogatottak köréből, többek között Fülek, Jolsva, Murányalja, Nagyszalánc, stb. Rigó elmondta, hogy a program 2012 óta létezik és minden évben 20-40 község kapcsolódott be, de ez 2-3-ra csökkenhet, ha minden így marad. Elismerte, hogy hirdettek egy hasonló programot, de abba csak polgári társulások jelentkezhetnek, a keretösszeg pedig 3,5 millió euróról 1,1 millióra csökkent. Ráadásul ez a program a műemlékvédelem mellett hét másik témára is szól.
„Ez egyáltalán nem megoldás, csak megpróbálja elkenni a hatalmas bukást.“ – mondta Rigó, és felszólította Natália Milanová (OĽaNO) kulturális minisztert, hogy nyilatkozzon, folytatni akarja-e a programot és biztosítsa a kieső 3,5 milliót. „Jelen pillanatban a helyzet sokkal rosszabb, mint az elmúlt tíz év alatt.“ – zárta.
Az állam kevés segítséget nyújt
Orosz Örs szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy Szlovákiában a rendszerváltás óta a műemlékek egyharmada eltűnt, vagy tönkrement. Az állam az egész problémát a tulajdonosoktra tolja és kevés segítséget nyújt a felújításokban. Orosz szerint a műemlékpolitikában sokkal jobban kellene bízni az aktivistákban, akik a cselekedeteikkel bizonyították az elhivatottságukat. Felhívta rá a figyelmet, hogy a pandémia mellett fokozódik a hazai turizmus jelentősége. „Aki a vidéket látja, láthatja, hogy katasztrofális a helyzet“ – véli a politikus, aki szerint a műemlékek többségénél beruházásra van szükség, ha meg akarjuk menteni őket.
Cziprusz Zoltán szerint a leszakadó régiók előrehaladásához jól kell működnie az ún. „aranyháromszögnek“, az állam, a megyék és az önkormányzatok együttműködésének. Elmondta, hogy Besztercebánya megye képviselőjeként Agócs Attilával az elmúlt években kifejezetten támogatták a turizmus fejlődését, mely szerinte kitörési pont lehet a lemaradó régiók számára. Két éve a megye létrehozta a Régiófejlesztési Ügynökséget, mely minden évben megkapja a megye költségvetésének egy százalékát. Ebből Gömörben 14 projekt kapott 127 ezer eurót, Nógrádban pedig 12 projekt osztozott 114 ezer eurón. Cziprusz szerint a megalakuló Szövetség feladata, hogy figyelmeztesse erre a problémára a minisztériumot, ill. olyan erős párttá alakuljon, mely sikeresen képviselheti a régióban élők érdekeit.
Magyar ügy?
Zárásként Agócs feltette a kérdést, hogy mennyire magyar ügy a leszakadó régiók kérdése, hiszen az érinti a teljes Palócföldet, Nógrádot, Gömört egészen a Bodrogközik. „Amikor elindult ez a támogatási program, 2016-ban az első 12-es csomag fele volt déli járás.“ – mondta. Felszólította a kormányt, hogy vegye figyelembe az itt élők véleményét, kapcsolja be az itteni szakembereket a járási cselekvési tervek kidolgozásába. „Ezt úgy lehet elérni, ha mi magunk is tevőlegesen bekapcsolódunk ebbe a munkába.“ – zárta.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
