Meglepően nagy volt a hallgatás tegnap a Nemzeti Választási Irodánál történtekkel kapcsolatban a Fideszhez köthető értelmiségiek, közéleti személyiségek körében. A lapunk által megkérdezettek közül a legtöbben azt állították, nem is hallottak az esetről. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a 444.hu-nak ugyanakkor felháborítónak nevezte a történteket, és „méltó büntetést” követelt.
A jelentős közfelháborodás és médiavisszhang ellenére tegnap alig akadt olyan, a kormánypártokhoz köthető értelmiségi, aki állást foglalt volna lapunknak az Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történtek kapcsán. Meglepő módon sokan még késő délután is azt állították, egyáltalán nem hallottak az esetről, vagyis arról, hogy kigyúrt, kopasz alakok akadályozták az MSZP-t a boltok vasárnapi zárva tartására vonatkozó népszavazási kérdésének elsőként történő benyújtásában.
Információhiányban szenvedett többek között Vizi E. Szilveszter. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke a munkatársán keresztül azt üzente lapunknak, pillanatnyilag annyira lefoglalja a kutatás, hogy ilyesmivel nem foglalkozik. MTA-elnök utódja, Pálinkás József szinte szó szerint ugyanerre hivatkozott: állítása szerint reggel óta pályázatokat vizsgál, és ezért nem is hallott az esetről. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jelenlegi elnöke hozzátette: ugyan nincs illegalitásban, de nem lenne szerencsés, ha kormánytisztviselőként napi politikai ügyeket kommentálna.
Tőlünk tudták meg
Jókai Anna író sem hallott az NVI előtt történtekről, amikor felhívtuk. Éppen ezért nyilatkozni sem szeretett volna az ügyben, bár azt megjegyezte, nem érti, hogy miért kell erőltetni ezt a népszavazást. Pozsgay Imre volt MSZMP-s államminiszter szintén arról számolt be, hogy lapunktól értesült az atrocitásról. Véleménye szerint a népszavazási törvényben biztosítani kell minden állampolgárnak a jogot, hogy a referendum intézményéhez hozzáférhessen, pártállástól függetlenül. Az NVI Alkotmány utcai központjánál történtekről úgy fogalmazott, „ezek tőlem idegenek”, ahogy szerinte a demokráciától is azok.
„Úgy is fogalmazhatnék, hogy ez az erőszak alkalmazása a jog ellen”
– mondta a rendszerváltás után először az MSZP-hez, majd az MDF-hez, aztán 2005-től a Fideszhez kötődő politikus. Papp Lajos szívsebészt is kerestük, aki lapunknak úgy fogalmazott, hogy ő azért nem foglalkozik már régóta a politikával, mert az „meghülyíti az embereket”, és „felhevült erőszakhoz” vezet, ő pedig inkább „lelki, szellemi fizikai értelemben is” a békességre törekszik. Elmondása szerint annyira nem szereti a „főleg pénzért dolgozó verőlegényeket”, hogy a mindennapi életben is igyekszik elkerülni őket, amennyire csak lehet. „A fizikai atrocitást semmiféle formában nem fogadom el” – mondta megkeresésünkre a professzor.
Nem kerestük, de nem is nyilatkozik
Semmilyen értelmiségi összeállításban nem vagyok partner
– ez már Fábry Sándor műsorvezető, író reakciója lapunknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a NVI-nél történtek valóban érdekes témául szolgálnak. Lánczi Tamást, a Századvég vezető elemzőjét is felhívtuk, hogy megkérdezzük az esetről. Ő először sérelmezte, hogy lapunk az elmúlt egy évben nem kereste meg, majd mikor elmondtuk, milyen ügyben jelentkezünk, kijelentette: a Magyar Nemzetnek nem szeretne nyilatkozni.
Balog: Fölháborító!
Az ügyben az egyetlen érdemi reakciót így Gaudi-Nagy Tamástól, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjétől kaptuk, aki azt mondta: amennyiben valóban meg nem engedhető eszközökkel akadályozták népszavazási kezdeményezés benyújtását, az a demokratikus jogállam elleni támadásként fogható föl. A jogász megjegyezte: a jogszabályok már amúgy is jelentős akadályokat emelnek a népakarat közvetlen kifejezésére szolgáló referendum elé.
Noha nem lapunknak, hanem a 444.hu-nak nyilatkozott az ügyben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, tulajdonképpen Gaudi-Naggyal azonos álláspontra helyezkedett. „Fölháborítónak tartom, ha ilyesmi történik Magyarországon” – mondta arra a kérdésre, mit gondol arról, hogy kigyúrt kopaszok akadályozták egy népszavazási kezdeményezés benyújtását. A miniszter nyomatékosította: nem ismeri az eset részleteit, de biztos benne,
„ha ott bárki bárkit a szabadságában akadályozott, akkor el kell nyernie a méltó büntetését”.
Az Index és a 444.hu riportere tegnap este utolérte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert is, aki előbb azt állította, nem követte a napi eseményeket. Később azonban már arról beszélt, a hírportálokon megjelent felvételeken ő csak azt látta, volt lökdösődés, azt azonban nem, hogy Kubatov Gábor beosztottjai lettek volna, akik ott voltak a helyiségben. Az interjú végén viszont már ismét úgy fogalmazott: „meg kell nézni a felvételeket, mert még valóban nem láttam (őket)”. Lázár megkerülhetetlennek nevezte, hogy az eset kapcsán beszéljen Kubatovval. A miniszter hozzátette azt is, hogy a Nemzeti Választási Bizottságnak „nyilván” mérlegelnie kell a népszavazási kezdeményezés benyújtásának minden körülményét.
A jogalkotó a felelős
Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója lapunknak azt mondta: a történtekért a jogalkotót terheli felelősség, amiért 2013-ban úgy módosította a népszavazási törvényt, hogy ugyanabban a témában csak egy kezdeményezést lehessen benyújtani. Ha igaz a hír, hogy a fideszes Kubatov Gáborhoz köthető ferencvárosi biztonsági emberek akadályozták az MSZP népszavazási kérdésének benyújtását, az szintén a kormányzat felelősségét veti fel. A szakértő szerint a tegnapi dulakodás a rendszerváltás utáni időszak egyik megalázó pillanata, mélypontja volt, rombolta a jogállami intézményrendszerbe vetett közbizalmat.
– Eddig azt hihettük, ilyesmi csak a Balkánon fordulhat elő
– fogalmazott Magyar Kornélia. Szerinte a nagyobbik kormánypárt a referendum óriási mozgósítóerejétől fél, mivel az – hasonlóan a 2008-as, általa kezdeményezett szociális népszavazáshoz – valójában a kormánnyal szembeni bizalmi szavazás lenne.
Fél a hatalom?
Kiszelly Zoltán politológus szerint úgy tűnik, a mostani hatalom is – a Gyurcsány-kormányhoz hasonlóan – próbálja korlátozni a közvetlen, részvételi demokráciát, és azt reméli, minél több idő telik el, a társadalom annál inkább elfogadja a vasárnapi zárva tartást. A szakértő úgy látja: a 2008-as népszavazás tapasztalataiból kiindulva félnek egy referendum következményeitől, azonban fölösleges ilyen eszközökkel élniük, hiszen kétséges, sikerülne-e kétmillió támogató szavazatot szerezniük a szocialistáknak az ügy mögé.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 24.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
